Hidrológiai tájékoztató, 2012

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kádár Géza: Vizes élőhelyek tisztító hatása a Balaton vízgyűjtőjén

IRODALOM Bilik I. (szerk.) (1970): Tihany - Magyarázó a Balaton és környéke 1:10 000 építésföldtani térképsorozatához. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 42^t6. Csizmazia M. (2010): Volt egyszer egy falu - Tihany. Tihany Fejlesztéséért Alapítvány, Tihany Dömötör D. (2005): A Tihanyi-félszigeti Külső-tó hosszú idejű vízszintváltozásai, valamint azok valószínűsített környezeti hatásainak elemzése. Diplomamunka, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Környezettudományi Centrum, Budapest Havril T. & Tóth A., (2011): Tihanyi maar-tavak - kapcsolatban a felszín alatt? TDK-dolgozat. ELTE-TTK, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 84 p. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2012: A Balaton havi vízháztartási jellemzőinek meghatározása 2011. Székesfehérvár, 30 p. Molson, J. & Frind, E. (2011): Two-Dimensional Simulator for Ground Water Flownets, Contaminant Transport and Residence Time. User Guide Version 3.0. Université Laval, Québec City, and University of Waterloo, 48 p. Németh K., Martin, U. & Harangi Sz. (2001): Miocene phreatomagmatic volcanism at Tihany (Pannonian Basin, Hungary). Journal of Volcanology and Geothermal Research 111 (1-4), pp. 111-135. Péntek Cs. (2011): A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18. századtól napjainkig. MSc szakdolgozat, ELTE TTK Környezettudományi Centrum. 79 p. Tóth, Á. (2011): RMT-mérések a tihanyi-félszigeti Rátai-csávában. BSc Szakdolgozat, ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék, 65 p. Vers J. (2002): Természetvédelem az ezredfordulón. In: Futó J. (szerk.): A Balaton-felvidék természeti értékei III. - A Tihanyi-félsziget. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém, 128. Winter, T. C. (1976): Numerical simulation analysis of the interaction of lakes and groundwater. U.S. Geological Survey Professional Paper 1001, 45 p. Winter, T. C. (1983): The interaction of lakes with variably saturated porous media. Water Resourches Research 19, pp. 1203-1218. Winter, T. C„ Harvey, J. W„ Lehn Franke, O. & Alley, W. M. (1998): Ground Water and Surface Water - A Single Resource. U.S. Geological Survey Circular 1139 Vizes élőhelyek tisztító hatása a Balaton vízgyűjtőjén DR. KÁDÁR GÉZA A wetland-ok víz vizenyős területek, amelyek lehetnek természetesek, vagy mesterségesek, állandóak, vagy időszakosak, vizük lehet álló, vagy folyóvíz sós brak vagy édesvíz beleértve azokat a tengerparti területeket, ahol a víz apály idején nem mélyebb, mint 6 m (Ramsari Konvenció). A wetlandok hasznosítása a szennyvíztisztítás harmadik fokozataként lehetséges, amelyeknek elsődleges célja a N és P eliminálása, a természetes, vagy mesterségesen kialakított vizes élőhelyeken. A kis vizeket terhelő növényi tápanyagok a vízgyűjtőn keresztül tervszerűen kialakított és telepített wetlandon keresztül vezetve csökkenthető. B iomanipulációval: • Üledék kotrással, • Makrofitonok optimális aratásával, • Planktonevő halak eltávolításával, Zooplankton növelése, algaeltávolítás, • Anaerob hipolimnion levegőztetésével. A folyóvizek, amelyek a felső vízgyűjtőkről fokozatos tápanyagellátást kapnak, a rögzült szervezetek (perifiton) által csökkentik a tápanyagkészletet: • A lefelé haladó anyagáram adott elemeit akkumulálják, • Denitrifikációval az atmoszférába vagy a környező ökoszisztémába bocsájtják, • A lefelé haladó anyagáramban kötött formában tartják Az utótisztító tavak (wetland) vizsgálatainak kapcsán négy év adatsora. 27 fizikai, kémiai, és biológiai paraméterre vonatkozóan végeztünk faktoranalízist. A számításoknak az volt a célja, hogy a tavi anyagforgalomban résztvevő legfontosabb szervezetek tevékenységét befolyásoló tényezők rangsorát meghatározzuk. A faktoranalízis eredményeiből az alábbi következtetések vonhatók le: • A rendszer működését - ellentétben a természetes vizekkel - elsősorban a nitrogénformák szabályozzák • Az utótisztító tavi rendszerekben ahol bőségesen rendelkezésre állnak a különböző foszforformák a biológiai nitrogén körfolyamatok megismerése és nyomon követése alapvető • A plankton alga produkció szabályozásában - kivéve a Lemna gibba L. elszaporodásának időszakaszait amikor a leárnyékolás az elsődleges ok - a N0

2 koncentráció látszik döntőnek • A magas pH érték, és a hőmérséklet nagymértékben megnöveli a disszociálatlan ammónia viszonylagos arányát,- ami a Zooplankton és a bentosz minőségi, és mennyiségi viszonyait befolyásolják. • A Lemna gibba L. tömegprodukcióját a tápanyag ellátottsági viszonyok mellett makroklimatikus tényezők — szél - határozza meg. • Sorba kapcsolt két tó esetén a II. tó szedimentáló képessége/szerves anyagban kifejezve lényegesen jobb, mint az I. tóé. Ez mutatja, hogy az utóbbiban tökéletesebb a szerkezetműködés egysége. • Kedvező tápanyag ellátottság mellett a fitoplankton produkciót a fény limitálja (r=0,98). • A Lemna gibba L. okozta pleusztonikus eutrofízáció döntően befolyásolta a fényklimát, teljes fényhiány volt a vízben,ez kizárta a primerprodukciót.Az oxigén és a táplálékhiány a Daphnia produkciót is a minimumra csökkentette. • Az iszap-víz határán anaerobia volt, ami a zoobentosz produkciót gátolta, egyben N és P feldúsulást idézett elő. 51