Hidrológiai tájékoztató, 2012

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Jancsó Béla: A Sopron-Pannon-Fertő régió határon átnyúló vízellátás fejlesztése, a régió összekapcsolása

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK A Sopron-Pannon-Fertő régió határon átnyúló vízellátás fejlesztése, a régió összekapcsolása JANCSÓ BÉLA FŐMTERV Zrt. Sopron és környékének vízellátása több mint 110 éves múltra tekint vissza. Az alapkő letétele 1892-ben volt a Bécsi-dombi medencénél, majd ezt követően épült ki a Somfalvi galéria és a Főtelepi gépház, amely biztosította Sopron vízellátását. A rendszer fejlődése, fejlesztése ezt követően sem állt meg, előbb Sopron teljes ellátását, majd a környező településekkel együtt (Kópházától Fertőszentmiklósig) térségi összefüggő ellátó rendszerek épültek ki. A 80-as évek vízigény növekedésének következtében a vízkitermelés növelése vált szükségessé, és ennek keretében épült ki a Hegykői termelő telep és kapcsolódó kútcsoportjai, és Sopron felé egy -25 km-es távvezeték, melynek végpontja a Várisi-medence. A 90-es évektől bekövetkező vízfogyasztás csökkenés következtében a hegykői regionális kapcsolat csak rövid ideig üzemelt, illetve mára a távvezeték és gépházainak állapota teljesen leromlott. A hegykői kutak csökkentett üzemmel működnek, kapcsolódva a Fertő-menti vízellátó rendszer ellátásához. Az előzmények, illetve a vízellátás területén az elmúlt évek csökkenő vízfogyasztási tendenciái következtében úgy tűnhet a „Pannon-Fertő régió" vízellátása jelenleg megoldott, nincs szükség további fejlesztésre a térségben. Ennek ellenére a Sopron és a Soproni Vízművek az osztrák társ Vízmű cégekkel közösen az elmúlt években a térség távlati vízellátását jelentősen befolyásoló, meghatározó fejlesztésbe kezdtek. Ez a kezdeményezés jelzi, hogy egy jól működő vízműnek, nem csak a jelen vízellátását kell biztosítania, hanem a távlati vízellátás biztonságáért is felelnie kell. A Sopron és környékének vízellátását három fő rendszer biztosítja, melyek jelenleg érdemben nincsenek összekapcsolva. Ebből kifolyólag ha valamelyik rendszeren valamely okból kiesés történik akár a víztermelés, akár az elosztás területén, akkor nincs meg a lehetőség, hogy az egyik rendszer besegítsen a másik terület vízellátásába. Ebben a helyzetben Sopron város a legkiszolgáltatottabb, mivel fő vízbázist a Fertőrákosi és Sopronkőhidai kutak biztosítják egy betáplálási irányból. A termelés és fogyasztás egyenlősége alapján jelenleg nincs tartaléka a városnak, és így nincs lehetőség a város által már körbeépített Somfalvi galéria megszüntetésére sem. Az osztrák oldalon Soprontól északra a Fertő tó okoz problémát. Nyugat-Burgerland felöl a Fertő-zug ellátását egy a Fertő tó alatt áthaladó régi vezeték biztosítja és a meglévő környezetvédelmi előírások alapján ennek a kiváltása, illetve megkettőzése nem lehetséges. Soprontól délnyugati irányban Haschendorf, Deuschkreutz térségének vízellátása szenved hasonló problémával. Itt az ellátás biztonságosabbá tételéhez az Alpok alján, a Sieggraben nyergen keresztül kellene vezetéket építeni, ami a domborzati adottságok következtében nem, illetve csak jelentős költségek mellett lehetséges. A fenti problémák és a térségben üzemeltető három vízmű - Soproni Vízmű Zrt., Eszak-burgerlandi Vízmű és Közép-burgerlandi Vízmű - közös gondolkodása adta az ötletet, hogy a magyar és osztrák a vízellátó rendszerek összekapcsolásával a fennálló problémákat meg lehetne oldani. Ennek alapján megkezdődtek a szakmai egyeztetések és 2007. június 14.-én közös szándéknyilatkozat került aláírásra Sopronban, rögzítve a főbb műszaki paramétereket. A műszaki koncepció szerint a magyar oldalon, Hegykő környékén a meglévő vízbázisok felélesztésével és kutatások alapján történő további bővítésével lehet a térség vízkitermelését fejleszteni. A magyar oldalon kiépülnének azok a távvezetékek, gépházak, medencék, amelyek kapcsolatot biztosítanak a magyar vízellátó rendszerek között, illetve biztosítják a szükséges kapcsolatot az osztrák partnerek felé. A megállapodás alapján három csatlakozási pont épülne ki. Somfalva-Schattendorfnál kialakított átadási pontnál Ausztria felöl érkezne víz Sopronba (napi átlag: 2 000 - 10 000 m

3), amelyet Hegykői termelésből, a Hegykő felöl kiépítendő vízvezetéken keresztül ad vissza a Soproni Vízmű a Pomogy-Pamhageni átadási ponton (napi átlag: 2 000 - 10 000 m

3), ezzel biztosítva a Fertőzug vízellátását. A Kópháza-Haschendorf átadási ponton kétirányú vízátadás történne (Magyarország felől napi átlagban: 500 - 5 000 m

3, Ausztria felöl napi átlagban: 500 2 500 m

3). A műszaki koncepció kialakítását követően 2010-től a magyar és osztrák oldalon is megkezdődtek a részletes műszaki tervezések. A tervezés során megtörtént a távvezetékek pontos nyomvonal kijelölése, elhelyezésre kerültek a rendszer elemeiként a gépházak. A részletes tervezéskor sor került az üzemállapotok vizsgálatára, a szükséges gépészeti kapacitásokat meghatározására és a működtetés feltételeinek rögzítésére. A magyar oldalon a következő távvezetékek megtervezésére került sor: Hegykő - Pomogy (határ) DN 500 13,2 km Nyárligeti csatlakozás Hegykő - Harka gépház DN 600 18,8 km 47