Hidrológiai tájékoztató, 2012

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Juhász Endre: Hogyan alakult a szennyvizek elvezetése Magyarországon az elmúlt 60 évben

4. ábra. Iszapelhelyezés megyénként Az elhelyezett iszap mennyisége ~156x10

3 tsza./a El A szennyvíztisztító telepi, talajművelésben, illetve a mezőgazdaságban hasznosított iszap-szárazanyag mennyisége • A szennyvíztisztító telepi, egyéb módon hasznosított iszap-szárazanyag mennyisége O A szennyvíztisztító telepi, lerakóban elhelyezett iszap-szárazanyag mennyisége 8 A szennyvíztisztító telepi, égetéssel elhelyezett iszap-szárazanyag mennyisége • A szennyvíztisztító telepi, egyéb módon elhelyezett iszap-szárazanyag mennyisége 5. ábra. Az iszapelhelyezési módok országos aránya jukhoz is kapnak-e támogatást vagy néhány év után ott rozsdásodnak a beépítés színhelyén „dolgavégezetlenül". A másik szorító kérdés, az ilyen - tisztító művekkel nem rendelkező - települések a biológiai kistisztítóikból származó iszapjaikat hová és hogyan helyezik el? Egyértelmű, hogy nélkülözhetetlen tehát egy országos „iszapstratégia" kidolgozása, mely egyöntetűen kezeli mind a csatornázott, mind a csatornázatlan települések iszapkezelési és elhelyezési problémáit. A klímaváltozásokkal kapcsolatos előrejelzések arra következtetnek, hogy a rendkívüli állapotok során - csapadékvíz elvezető hálózatok hiányában - az elválasztott szennyvízgyűjtőkre hárul a felszínre hullott csapadék levezetése. Ez alapvetően képes befolyásolni a biológiai folyamatokat (pl. iszap kimosódás, hőmérséklet csökkenés stb). A meglévő rendelkezéseket feltétlen - a körülményeket figyelembe vevő, kompromisszumos szemlélettel - felül kell vizsgálni (pl: zápor megkerülő vezetékek visszaállítása) és át kell értékelni. A jelenlegi diktátumos engedélyezési eljárást fel kell, hogy váltsa a józan ész és a gazdasági körülményeinkhez igazodó hozzáértő kompromisszum képesség. A szerző utólagos megjegyzése: Az országban évente több ezer km cstoma hálózatot ruháznak be és sok-sok milliárd Ft. költséggel építenek meg. A tisztánlátáshoz elengedhetetlen a megvalósított létesítményekről a statisztikai adatok (mennyiségi, minőségi stb.) ismerete. Ezek kimunkálásához alig 200-300 méter csatorna ára elegendő lenne. A jövő nem tervezhető a múlt ismerete nélkül! E helyről is javaslom és kérem a hozzáértő érintetteket, hogy a meglévő javaink folyamatos számontartására, azaz a rendszeres, éves e szakterületére vonatkozó statisztikai nyilvántartás karbantartását a XXI. század szellemi követelményeinek megfelelően tegye, illetve tetesse kötelezővé, az adatok éves gyűjtését, rendszeres feldolgozását, továbbá rendelje el a naptár szerinti, előző év adatainak legfeljebb hat hónapon belüli közreadását. IRODALOM Juhász E.: A csatornázásának története (MaVíz 2009) Juhász E: A szennyvíztisztítás története (MaVíz 2011) Juhász E\ 120 éve kezdtünk Magyarországon csatornát építeni és hol tartunk ma? (Hírcsatorna 2012. 2.sz) KSH-VKKI:Települési szennyvízelvezetési adatok (2010) 43