Hidrológiai tájékoztató, 2012
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Juhász Endre: Hogyan alakult a szennyvizek elvezetése Magyarországon az elmúlt 60 évben
Hogyan alakult a szennyvizek elvezetése Magyarországon az elmúlt 60 évben DR. JUHÁSZ ENDRE Csc. A világban már ötezer évvel ezelőtt építettek csatornát, a szennyvíztisztítás pedig alig több mint 150 éves multat tud maga mögött. Hazánkban az első, rendszerben megkezdett csatornaépítés 1892-ben Budapesten indult, melyet a későbbiekben több - elsősorban gravitációs lehetőségekkel rendelkező - város követett. Az I. Világháború azonban a század eleji felbuzdulásokat sajnos évekre visszavetette. Ez időben - függetlenül a korábbi óriási járványoktól való félelemtől - a szennyvizek tisztításáról részben az ismeretek-, részben az anyagi háttér hiánya miatt nem is esett szó. A csatornázottság mértéke 1914 körül itthon országosan 7-8 %-ra emelkedett. A két háború között szintén lassú volt a fejlődés. A hálózatokra történő rákötés aránya az 1938-39es években elérte a ~17%-os értéket, míg a II. Világháború végére a leírások szerint 18,5 %-os mutatóval rendelkezett. Ám a szennyvíztisztításnak ekkor még csak nyomai alig voltak. Miskolc városa a '40-es évek elején épített egy 2 000 m 3/d kapacitású biológiai csepegtető testes telepet, mely azonban a háború végén egy kiteij edt szőnyegbombázásnak esett áldozatául. A néhány kis telep, vagy a belövések miatt, vagy pl. a személyzetet behívták katonának, így valamennyi a teljes elhanyagoltság sorsára jutott. A háborút követően a károk helyreállítása játszotta a fő szerepet. Ezt követően az „öt éves" tervek már - elsősorban az új ipari városokban - tartalmaztak ugyan csatornafejlesztést is, ám elsősorban a hangsúly a vízellátásra koncentrálódott (1. ábra). A szennyvíztisztítás fejlesztése gyakorlatilag a '60-as évek második harmadában indult. A rendszerváltás idejére az ország csatornával való ellátottsága, mint egy 43,5 %-ra emelkedett, ugyanekkor az ivóvíz azt lényegesen meghaladta. A közmű olló mértéke ez időre több mint 30 %-ra emelkedett. Az 1994-évégére lényegében befejeződött az ország vezetékes ivóvízellátásának mennyiségi ellátása, ám minőségi szempontból jelentős hiányosságok maradtak, melyet a jelenleg is futó vízminőség javító program keretében kívánja a kormányzat felszámolni (2. ábra). 1990-ben a Fővárossal együtt 349 település rendelkezett valamilyen mértékű hálózattal, míg az utolsó adatsor szerint már 1745-ben található csatorna, s ami még fontos, az EU előírásoknak megfelelően miden hálózat végén min. biológiai fokozatú tisztító mű is rendelkezésre áll. A 3. ábrán a bekötési arányok országos megoszlása látható. Bár a kiépített vezetékek a lakosság ~83 százalékának szennyvízelvezetésére ad lehetőséget, sajnos azonban ezzel csupán ~73 % él, azaz ~10 % nem veszi igénybe. Az összes vezeték hossz kereken 53 ezer km, melyből a gyűjtő vezeték hossz kerekítve 38 ezer km. Tisztítótelepeink száma 2012-ben interpolálva 690700 db. melyek összes kapacitása ~2, 4 millió m 3/d. Ebből valamivel több, mint 70% tápanyag elávolítási fokoCS ATORNA Z AS Ellátottság 1948. végén. iSKOtC, Országos ellátottság DE&RECEN BUDAPEST )5ZŰMBATH£LY C SltKCSflHÍ^Af SZEGED JELMAGYASAZAT: 0 e^aie! 1. ábra. Innen indultunk a II. Világháború után 41