Hidrológiai tájékoztató, 2012

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Sági Rajmund: A Mindszent alatti Tisza-szakasz hidromorfológiai vizsgálata részletes terepi mérések és számítógépes modell alkalmazásával

A hosszirányú mederletapogatás eredményeként fel­tártuk a vizsgált szakaszon kialakuló mederformákat (2. ábra), melyek rámutattak arra, hogy a dűnesorok első­sorban a sekélyebb zónákban alakulnak ki. Numerikus modellvizsgálatoknál a mederformák hatását egyfajta makroérdességként tudjuk figyelembe venni, ezért a mé­rési eredmények elsősorban itt hasznosulnak. Tisza meder hosszelvény 210+100 - 210+700 fkm, 2010-es év Dűneméfés„bai pari Düneniérésjcözépvonal —• üünemérésjobb pari 2. ábra. Mederformák a felmért szakaszon A referenciaszakaszt felvízi irányban kiterjesztve felépítettem a háromdimenziós numerikus áramlási- és hordalék-transzport modelljét a ~4,5 km hosszúságú fo­lyószakasznak. A mérési adatok alapján sikeresen be­arányosítottam a hidrodinamikai modellt, amellyel na­gyon összetett, vízszintes- és keresztirányú csavaráram­lási struktúrákat sikerült kimutatnom és elemeznem. A folyószakasz egy összetett áramlási- és geometriai hatá­sára példa a 3. ábra, amely egy túlfejlett kanyarulat jobb partja mentén kialakult vízszintes értelmű vissza­forgó áramlási zónát szemléltet, mely szorítva a fő­áramlást a balpart irányába indokolhatja a tetőponti szelvény bal part irányába mutató kiszélesedését, eró­zióját, továbbá az örvény centrumából felfele áramló víz okozhatja a mederfenék finom anyagának folyama­tos elhordását, eredményezve ezzel egy jelentős helyi kimélyülést. 3. ábra. 2D és 3D áramvonal ábra a túlfejlett kanyarulatban (211+900fkm) A referenciaszakaszon vett hordalékminták eredmé­nyeit felhasználva, elvégeztem a hordaléktranszport mo­dell paraméterezését, amellyel egy rövidebb időszak mederváltozási és medervándorlási folyamatára végez­tem számításokat. Ahhoz, hogy számszerűen is elfogad­ható becslését adhassuk további átgondolt paraméterfi­nomításra van szükség. Ebben segíthetnek további céli­rányos mérések, illetve az egyes modellparaméterek ha­tásainak érzékenység vizsgálatokon keresztüli jobb megértése. Összefoglalás, következtetések A cikkben bemutatott eredmények jól illusztrálják, hogy miként tudjuk egy összetett, de igen részletes terepi mérési módszertannal egy rövidebb folyószakasz áramlási-, hordalék- és mederviszonyait feltár­ni. A bemutatott hidromorfológiai vizsgálatokon túl a jövőben tervem - az itt bemutatott paraméter eloszlások alapján és az irodalomból át­vett élőhely értékelési módszerrel - a folyószakasz ökológiai állapotjel­lemzését elkészíteni. A bemutatott eredményekből az is megállapítható, hogy az áram­lásmérési eljárások jól illeszkednek a Víz Keretirányelv előírásaihoz, és a hidromorfológiai állapotleírás mellett közvetlen kapcsolat alakít­ható ki a környezeti állapotértékeléssel. A Tisza folyó természetes, illetve emberi beavatkozások okozta alaktani változásainak megismeréséhez, azok mértékének és sebessé­gének meghatározásához fontosnak tartjuk az itt bemutatott mérési módszer követését és annak megfelelően sűrű megismétlését a folyó mintaszakaszain. A jövőben célom a morfodinamikai modell bearányosításával me­derváltozási- és medervándorlási folyamatok előrejelzését és számsze­rű becslését elvégezni különféle vízjárás tartományokban. Ennek meg­alapozásához elengedhetetlenül szükséges az árvizek morfológiai hatá­sának feltárása, különös figyelemmel az áradás előtti permanens, az áradó, tetőző, apadó, valamint az azt követő permanens időszakokra. A tapasztalatok alapján belátható volt, hogy a mérés egyik szűk ke­resztmetszetét a nagyszámú hordalékminta megvétele és laboratóriumi elemzése jelentette. Ezt kiváltandó, a jövőben tervezzük a lézeres ala­pon működő hordalék mintavételezést, ami mind a mérés idejét mind az adatelemzés idejét nagyban lerövidíti. Fejlesztési igény a medergeo­metria mérése kapcsán is megfogalmazódhat, mert külföldi tanulmá­nyok pozitív eredményeket mutatnak be a többsugaras mélységmérők (ún. multibeam sonar) használatáról, ami a letapogatott területek jelen­tősen részletgazdagabb képét szolgáltatják. Köszönetnyilvánítás Köszönetet szeretnék mondani konzulenseimnek dr. Baranya Sándornak, aki végig irányította és segí­tette a dolgozatom eredményes elkészítését, dr. Józsa Jánosnak, aki nagyban hozzájárult a mérések megvaló­sulásához és dr. Kozák Péternek, az ATI-VÍZIG igaz­gatójának, aki mind anyagi támogatással, mind az ATI­VIZIG szakembereinek biztosításával segítette a terepi mérések végrehajtását, és külön köszönöm, hogy bizto­sítja a tudományos kutatásomhoz szükséges mérések feltételeit. Legfontosabb hivatkozások Baranya, S. (2009): Three-dimensional analysis of river hydrodyna­mics and morphology. Ph.D. disszertáció, BME, Budapest. Baranya, S.; Józsa, J.; Kéri, B. (2008): Methodological analysis of fixed and moving boat ADCP measurements on three Hungarian river reaches. In: Proceedings of the International Conference on Fluvial Hydraulics, Izmir, Törökország. Baranya, S.; Goda, L .; Rákóczi, /_.; Józsa, J. (2008b): Complex hydro­and sediment dynamics survey of two critical reaches on the Hun­garian part of river Danube. IOP CONFERENCE SERIES-EARTH AND ENVIRONMENTAL SCIENCE 4:(1) p. 012038. 20

Next

/
Thumbnails
Contents