Hidrológiai tájékoztató, 2012

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Tóth Ádám Zoltán: RMT-mérések a tinyai-félszigeti Rátai-csávában

A természetközeli hallépcső a felhagyott üzemvízcsatorna nyomvonalán létesül. A műszaki létesítmény leghosszabb és egyben már meglévő része. A felhagyott üzemvíz-csatornát terméskő felhasználásával osztunk medencékre. A medencék mélyebb, lasabban folyó vízében a halak és más vízi élőlények meg tudnak pihenni. A megkerülő csatorna elvén kerül átalakításra a hosszirányú átjárhatóság biztosítására. Az üzemvíz-csatorna medrébe a Pinka vízfolyás hozamának egy része kerül bevezetésre, de a nagy vizek idején részt vesz az árhullám levezetésében is. A vízépítési terméskőből, kaszkádszerű kialakítással létesült mely lehetővé teszi a halak vándorlását, a hosszanti átjárhatóság biztosítását. A kősurrantó a hallépcső egyik legfontosabb részét fogja képezni, mint a legalsó és a legmagasabb kőküszöb. Mivel a kősurrantó és a jelenleg még meglévő vízerőtelep műszaki létesítményei között a lejtés gyakorlatilag 0 %o, ez a leghosszabb medencét eredményezi. A kősurrantó felhasználása a hallépcső kialakításához gazdasági, valamint műszaki megfontolások vezettek. A kősurrantót meg kell emelni mintegy 10 cm-rel, így elérhetjük a teljes szakaszon a hosszanti átjárhatóság kialakulását és nincs szükség egy teljes kőküszöb kialakítására. RMT-mérések a tihanyi-félszigeti Rátai-csávában* TÓTH ÁDÁM ZOLTÁN Szakdolgozatom során a Tihanyi-félsziget komplex hidrogeológiájának egy szeletét, a Rátai-csáva időszakos vízborítottságát vizsgáltam, esetleges kapcsolatokat keresve a térség felszíni és felszín alatti vizei között. Geofizikai mérésekkel és egyéb megfigyelésekkel, elemzésekkel próbáltam hozzájárulni ez eddig még nem vizsgált témához. Bevezetés, célok A Tihanyi-félszigeten található Belső-tó és Külső-tó mellett a harmadik a Rátai-csáva, azonban ennek a tónak nincs állandó vízborítása, csapadékos időszakban jelenik csak meg néhány hétre, esetleg hónapra. A Csáva a félsziget középső nyugati részén, dombokkal övezett, tálalakú, enyhe mélyedésen található. Legfontosabb kérdésem arra irányult, hogy vajon mi okozhatja azt, hogy a Csávában csak időszakosan fordul elő vízborítás. A felszín közeli geofizikai módszereket segítségül hívva térképezhetővé válhat a terület alatti képződmények vízáteresztő képessége és geometriája. Az összegyűjtött információk alapján jobban megismerhetjük a hidrogeológiai viszonyokat, és még az időszakosságra is választ adhatunk. Geológiai háttér A félsziget a Bakony-Balatonfelvidék Vulkáni Területhez tartozik. A 7,96 millió éve (Sacchi & Horváth, 2002) lezajlott vulkáni tevékenység során keletkezett komplexumnak ma már csak maradványait találjuk a területen (Németh et al., 2001). Már Varró K. 1957-es beszámolójában megemlítette, hogy a Külső- és Belső-tó, valamint a Rátai-csáva vulkanotektonikus eredetű és a maarok (heves vulkáni robbanások eredményeként létrejött felszínbe vájt, sekély felépítmény) maradványaiban helyezkednek el. A térségben lejátszódott események nagy hányada a freatomagmás kitörések (felfelé áramló forró magma vízzel keveredik) közé tartozik. A szakirodalom által „tihanyi vulkánként" emlegetett komplexum kialakulásában a felszín alatti vizeknek elengedhetetlen szerepük volt (Németh & Martin, 2004). Az RMT módszer és térképezés Az RMT rövidítés a rádió-magnetotellurikát rejti: magnetotellurika, hiszen egyszerre érzékeli és méri az elektromos és a mágneses teret is; rádió-, mert az ennek megfelelő frekvenciatartományban: 12-240 kHz működik. Segítségével történik az elektromosan vezető közegek rétegsorban elfoglalt helyzetének meghatározása; illetve a rétegek, kőzetek fajlagos ellenállásának kimérése. A kőzetoszlopon három különböző frekvenciát használunk - mivel ezeknek eltérő a lehatolási mélységük -, így három különböző mélységtartományból kapunk információt. Az elektromágneses tér horizontális elektromos komponense és a hozzátartozó, erre merőleges mágneses komponens hányadosának segítségével adja meg a látszólagos fajlagos elektromos ellenállást (pjfi/n]) és a fázis szögét (<p[°J). Ezen értékeket könnyedén át tudjuk alakítani valós fajlagos ellenállásértékekké a Fischer és társai (1981) által kifejlesztett FITVLF2 nevű program segítségével, ami a rétegvastagságot is megadja. A félszigeten a mérési pontokat (72 db) körülbelül 20 méteres közzel próbáltuk úgy felvenni, hogy a terület peremrészeiről, valamint a tómederről is kaphassunk információt. A Csávában az alábbi csoportokat használtam az előforduló földtani képződményeket is figyelembe véve: 20 fim alatti ellenállásúak az agyagok, 20^0 fim közé a lejtőtörmelékeket helyeztem, illetve 40 fim fölé a bazalttufa képződményeket. Hidrogeológiai vizsgálatok A talajtani térkép a térségben humuszkarbonátos, valamint lápos réti talajt jelez. Ezek kialakulása mindenképp a terület vízborítottságát jelzik, még ha az csak idő* A 2011. évi Lászlóffy Woldcmár diplomamunka pályázaton Bsc kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 15