Hidrológiai tájékoztató, 2012

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Sztojka József: A Pinka átjárhatóságásnak biztosítása Vaskeresztesnél

A Pinka átjárhatóságának biztosítása Vaskeresztesnél* SZTOJKA JÓZSEF Bevezetés, célok A Pinka Ausztriában ered, Felsőcsatár területén lép be először Magyarországra és a torkolatig hol magyar, hol osztrák területen folyik. Ezen a szakaszon 9 osztrák és 9 magyar községet érint. Vízgyűjtőjének nagyobb része 1175 km

2 osztrák területre esik. Felsőcsatárnál szurdokszerű szakadékos völggyel kerüli meg a Vashegyet és déli irányba többször átlépve az országhatárt Körmend felett torkollik a Rábába. Hossza 102,6 km, a teljes vízgyűjtő nagysága 1302 km

2. Morfológiai szempontok szerint, a tervezési területen a Pinka nagyrészt meanderező vízfolyás volt. A hullámtér sokrétű hasznosításának igénye miatt, és a károkozás nélküli árvízlevezetés kívánságának teljesítésére, valamint az elöntött területek csökkentésének elérésére a Pinkát a mult században több szakaszon kiegyenesítették és töltésezték. A vízerő-hasznosítás következtében magyar területen, jelenleg négy helyen törik meg a vízfolyás dinamikája (Felsőcsatár, Vaskeresztes, Pornóapáti, Szentpéterfa). A duzzasztók és a duzzasztóknál kialakított partvédelem, az azt követő mederbiztosítások a természetes vándorlás gátjává lettek a vízi élőlények számára. A 2000. évi EU Víz Keretirányelv megjelenésével kibővültek a magyarországi vízgazdálkodási feladatok. A vízfolyások jó ökológiai állapotba helyezése fontos feladat lett, mely a revitalizációs munkák, megindítását eredményezte. A Pinka vízfolyáson az átjárhatóság biztosításával érhető el a kívánt cél, megoldandó feladat a duzzasztó műtárgyak átjárhatóságának megoldása, a vízi élőlények számára ökológiai folyosó kialakítása. A problémát a vízgyűjtő-gazdálkodási terv is tartalmazza, intézkedéseket írva elő azok megoldására. Szakdolgozatom témája a vízfolyás hosszanti átjárhatóság lehetőségeinek feltárása és többféle alternatíva bemutatása valamint egy alternatíva kidolgozása egy tanulmányterv keretében. Vizsgálati terület kiválasztása A Pinka nyugat felöl, egy szűk szakadékszerű völgyben lépi át az osztrák-magyar határt, majd egy keskeny völgyfenéken folyik keresztül Felsőcsatárnál. A vízgyűjtő is összeszűkül, és csőszerűen lehatárolva déli irányban folytatódik. Az 1302 km

2-nyi vízgyűjtő területből 127 km

2-nyi magyar terület. Erdős, ligetes szűk hullámtér övezi. A Vashegyen túl jutva Vaskeresztes területén a völgy szélesebb síksággá terül ki, kanyarokkal, holtágakkal tarkítva. A vízfolyás nem a völgyfenéken, hanem magasabban a völgy baloldalán folyik. Szőlővel beültetett dombok, szántók övezik. Három, a vízgyűjtő szempontjából elhanyagolható vízfolyás torkollik a fenti szakaszon a Pinkába, a Nardai-vízfolyás, Lövőiövcsatorna és a Lövői-patak. Vaskeresztes alatt a Pinka osztrák területre lép, majd rövidesen vizes határt alkot ezt követően, ismét kifolyik az országból, hogy utána visszatérhessen a határra Horvátlövő községnél. Ezen a szakaszon a vízfolyás már erősen kanyarog, szántók és vizenyős rét, legelők követik a parton. A C34 határkőnél Pornóapáti területére lép és hosszabb ideig időzik magyar oldalon. Itt torkollik a Pomóapáti-patak a Pinkába, Pornóapáti után a Pinka egységes osztrák területen halad és csak a C48-as határkőnél lép be Szentpéterfa területére. Szentpéterfa alatt osztrák területen felveszi a Rodlingbach vizét és Pinkamindszentet követően vizes határt képez, majd a Csencsi-patak és a Strém betorkolását követően ömlik a Rábába. A Pinka a Strém torkolata fölött 4,5 km-en a Strém 5,2 km-en államhatárt képez. Kemestaródfa térségében egyesül a Strémmel, felette árvízvédelmi szempontból bonyolult vízátvezetési rendszert alakítottak ki. A megvalósítás küszöbén álló hallépcsők a Pinkán Mint már említettem a Pinkán négy törpeerőmű található - Felsőcsatár, Vaskeresztes, Pornóapáti, Szentpéterfa -, melyből három rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel Felsőcsatár, Pornóapáti, Szentpéterfa. Mindhárom erőmű duzzasztójának a hosszanti átjárhatóság biztosítása „valamilyen" szinten rendezve látszik. Felsőcsatár A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége nyújtott be kérelmet 2008-ban a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre és elvi vízjogi engedélyt kapott. A szakdolgozat készítése óta a beruházó a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A tervezett műszaki beavatkozásnak több célja van: • Pinka árapasztó csatorna vízhiányos állapotának megszűntetése • Az árapasztó csatornában biztosítani az ökológiailag szükséges vízmennyiséget • A vízpótlás, mint hallépcső is funkcionáljon A benyújtott tervdokumentáció 2009-ben megkapta az elvi vízjogi engedélyt. Pornóapáti A Rappold és Pénz Vízerőművek Kft. megbízásából, a SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft. nyújtott be kérelmet 2009-ben vízjogi létesítési engedélyért a pornóapáti vízerőtelep bővítése valamint egy természetközeli hallépcső kiépítés céljából. A kérelem elbírálása után, ugyanezen évben a kérelmező megkapta a vízjogi létesítési engedélyt 5020-2/6/2009 ügyirat számon. A kivitelezést, mind az erőmű átalakítást, mind a hallépcső építését a 2010. évben elkezdték, várható befejezés 2012. június. Szentpéterfa 2009 - évben az Osztrák Vízügyi szerv és a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság elhatározta, hogy közösen indul egy pályázaton melynek a célja, hogy az EU Víz Keretirányelvének értelmében a Pinka határszakaszának ökológiai javítását el kell végezni. A pályázati anyag a szentpéterfai malom területét és a hallépcső kialakítását, mint minta területet kiválasztotta és a projekt keretén belül, megvalósította volna. A hallépcső kialakítása a felsőcsatári műszaki megoldással megegyező. * A 2011. évi Lászlóffy Woldcmár diplomamunka pályázaton Bsc kategóriában II

I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 13