Hidrológiai tájékoztató, 2012

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Fűzfa Zsuzsanna: A balatonlellei szennyvíztisztító telep üzemének vizsgálata

4. táblázat. A négyféle talaj biztonsági tényező eloszlás adatai számítást a belső súrlódási szög és kohézió generálása indítja, majd a kritikus csúszólaphoz tartozó biztonsági tényező meghatározása következik. A kritikus csúszólaphoz tartozó biztonsági tényező értékét a program tárolja, majd új ciklus kezdődik. Ezt addig ismétli a gép, amíg a kívánt ciklusszámot el nem éri. A tönkremeneteli valószínűséget a program ezt követően a számított és tárolt biztonsági tényezők segítségével számítja. Egy tetszőlegesen felvett rézsűre az első négy vizsgált talajom adataival elvégezve a számolást a 4. táblázatban látható eredményeket kaptam. Jelölések: FS (Factor of safety) - biztonsági tényező; P (Probability of failure) tönkremeneteli valószínűség; c - biztonsági tényező szórása. Apriori feltételezhető, hogy nagyobb biztonsági tényező értékhez, kisebb tönkremeneteli valószínűség párosul. Az első két talaj összevetése ezt a sejtést példázza. Azonban ez nem minden esetben van így. A harmadik és negyedik talajjal végzett számítás eredményeinek összehasonlításából látszólag ellentmondó reláció mutatkozik. Ebben az esetben a nagyobb biztonsági tényezőhöz tartozik a nagyobb tönkremeneteli valószínűség is. A példa rávilágít arra, hogy mennyire fontos a talaj fizikai paraméterek eloszlásának minél pontosabb ismerete. A megbízhatósági elven történő méretezési módszer esetében ehhez a kísérletsorozatok részletes statisztikai feldolgozása szolgáltatja az alapot. Foglalkoztam még a minták minimálisan szükséges elemszámának meghatározásával adott hibahatár eléréséhez; valamint a nyírás talajtérfogatra gyakorolt hatásával (részletek a diplomamunkában). Köszönetnyilvánítás Elsősorban témavezetőmnek dr. Nagy Lászlónak tartozom köszönettel, szakmai támogatásáért. Köszönöm még a felmerült problémák megoldásában nyújtott segítségét Danka Józsefnek és Hídvégi Emilnek. FS 0 P[%] 1. talaj 1,435 0,301 7,282 2. talaj 1,703 0,261 0,318 3. talaj 2,595 0,331 0,006 4. talaj 2,673 0,842 1,398 A balatonlellei szennyvíztisztító telep üzemének vizsgálata* FŰZFA ZSUZSANNA Szakdolgozatomban a balatonlellei szennyvíztisztító telep üzemét vizsgáltam. Bevezetés, célok Környezetmérnöki gyakornoki időm alatt jobban megismerkedhettem a szennyvíztisztító telep működésével, emiatt döntöttem úgy, hogy szakdolgozatomban ezzel a témával foglalkozom. A telep a Balaton körüli szennyvíz régiók közül a II. sz. régió központi telepe. A regionális szennyvíztisztító telep 12 település szennyvizét tisztítja. A telepre beérkező szennyvíz a mechanikai előtisztítást követően kerül a biológiai tisztító sorra. A telepen egymással párhuzamos kevertsugaras levegőztető medencék és VIZITERV egyesített műtárgyak végzik a szennyvíz biológiai tisztítását. A kevertsugaras levegőztető medencékből a tisztított szennyvíz a 2 db. Dorr-típusú utóülepítőbe, onnét a tisztított szennyvizet elvezető burkolt árokba kerül, ahol egyesül az egyesített műtárgyak utóülepítő teréből elvezetett tisztított szennyvízzel. A szennyvíz további útja gravitációs csatornákon, átemelőkön és nyomócsöveken a Nagy-Koppány patak befogadóba vezet. Dolgozatom célja a jelenlegi üzem értékelése után egy saját, alternatív fejlesztési javaslat kidolgozása, a szükséges kapacitás-fejlesztés figyelembe vételével. A legkisebb átalakítási szükséglettel járó fejlesztési megoldás lehetőségét határoztam meg, ami biztosítja az előírásoknak megfelelő kibocsátási minőségi paramétereket. Számítások Szakdolgozatomban a szennyvíztisztító telep üzemének vizsgálatát a telepre beérkező terhelési adatok feldolgozásával kezdtem. 5 évre visszamenőleg vizsgáltam befolyó és elfolyó szennyvízre - mennyiségi és minőségi adatokat. Számítottam szennyezőanyag- és lakosegyenérték-terheléseket egész éves és nyári üdülési szezoni bontásban. Az adatokból megállapítható, hogy a napi csúcs vízhozamok nem feltétlenül az üdülési szezonban jelentkeznek, ebből megállapíthatóan a csúcs hidraulikai terhelések csapadékvízből származnak. Ezt alátámasztják, a befolyó szennyvíz minőségi adatai, melyek csapadékosabb időszakokban kisebb szennyezőanyag koncentrációkat mutattak. A napi mért beérkező mennyiségi adatokból szennyvízhozam tartósságot számítottam és azt diagramon ábrázoltam. Az elfolyó szennyvíz minőségi adatai üdülési szezonban jóval magasabbak, határérték túllépés NH

4-N esetében van magasabb mértékben, más minőségi adatoknál csak szórványosan fordul elő határérték-túllépés. * A 2011. évi Lászlóffy Woldcmár diplomamunka pályázaton Bsc kategóriában II

I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 11