Hidrológiai tájékoztató, 2012

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kádár István: Nyírószilárdsági paraméterek karakterisztikus értékelése

2. ábra. Márna szintájra jellemző sebesség értékek a je­lenlegi állapotban és nagy szelvényű átmetszést követően (hidrodinamikai futtatás alapján a vízfelszín közelében) élőhely igényeit. Ezek alapján kiderült, hogy a kishalak növekedéséhez szükséges vízmélység 0,5-1,5 m között változik. A tervváltozatok közül a 2. változat eredménye­zett az élővilág szempontjából megfelelőbb állapotokat, így ezek adatait szemléltetem az alábbiakban. Az 1. ábrán látható, hogy a mederátvágás hatására növekedett az olyan területek aránya, amely a juvenilis halak számára kedvező. Azonban, ha a 2. ábrát is figye­lembe vesszük látható, hogy a folyóban az áramlási se­bességek eloszlása meglehetősen homogénné vált relatí­ve nagy áramlási sebességekkel az átvágásban és szinte állóvízzel a folyókanyarban. A Tiszának ez a szakasza a márna szintájra esik, melyek általában 0,5-0,7 m/s vízse­bességet preferálják (Harka-Sallai, 2004). Jelenleg a mederben nagyon változatos sebességek képesek kiala­kulni. Természetes jellegéből adódik, hogy ívó, búvó és vadászhelyekben bővelkedik. A beavatkozás után elvesz­ti változatos jellegét, és a folyó kicsiny része marad csu­pán értékes élőhely. Valószínűsíthető, hogy a kisebb víz­hozammal nem csak kevesebb lebegtetett hordalék, ha­nem kevesebb plankton is jut a régi mederbe, így a táp­láléklánc egyik első elemének mennyisége lesz keve­sebb, ami az összes magasabb rendű faj egyedeinek csökkenését okozza. Összefoglalás A tanulmány szemléltette, hogy a korszerű áramlás­modellezési eszközök milyen módon járulhatnak hozzá folyóink áramlási és morfodinamikai vizsgálataihoz, sőt, az eredmények élőhely szempontú értékelő elemzése is végrehajtható ha ismertek a területre jellemző élővilág számára preferált abiotikus paraméterek. A modellezési eredmények alapján arra jutottam, hogy az átvágott kanyarulatban jelentős változás alakul ki az áramlási viszonyokban a jelenlegi állapotokhoz képest, így az ott élő állat- és növényvilágban elképzelhető bizo­nyos mértékű megváltozás, esetleg át is adja helyét egy új társulásnak a beavatkozás után. Az Előhelyvédelmi Irá­nyelvet teljesen kielégíteni nem lehet, mert ha a folyóka­nyar megfelelő vízutánpótlását fenntartjuk, akkor az oda bekerülő víz hordaléktartalma a lecsökkenő sebességek miatt feliszapolódást eredményezve kiülepedhet. Ha pe­dig a hordalékot próbáljuk meg kizárni a mellékággá vá­ló régi mederből, akkor a friss vízutánpótlás mennyisége csökken drasztikusan. Ezek alapján, ha meg akarunk fe­lelni a Natura 2000 előírásainak, akkor a folyó életébe csak kisebb mértékű beavatkozások lehetségesek. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet szeretném kifejezni konzulenseimnek dr. Baranya Sándornak és Molnár Gábornak a diploma­dolgozat elkészítésében nyújtott segítségükért. Nyírószilárdsági paraméterek karakterisztikus értékelése* KÁDÁR ISTVÁN Dolgozatomban talajok nyírószilárdsági paramétereinek meghatározására végeztem kísérletsorozatokat különbö­ző talajokkal. A vizsgálatok eredményeiből statisztikai értékelést végeztem, a paraméterek között kiemelt szere­pet kapott a variációs tényezők megállapítása. Ezen kívül egy egyszerű példán keresztül vizsgáltam a tönkremene­teli valószínűség számítását. Bevezetés A talajfizikai jellemzők ismerete az építőmérnöki tervezéseknél elengedhetetlen. Meghatározásuk elmé­leti úton nem, csak kísérletileg lehetséges. A geotechni­kában az Eurocode szabvány elterjedésével megjelent az ún. megbízhatósági elven történő tervezés, amelynél lényegi kérdés, hogy az egyes talajfizikai jellemzőket minél nagyobb pontossággal és biztonsággal ismerjük. Ehhez kísérleteket, kísérletsorozatokat végzünk és a statisztika eszközeivel karakterisztikus értékeket állapí­tunk meg. Kísérletek, laboratóriumi munka Kísérleti munkámat a Budapesti Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetem Talajmechanikai Laboratóriu­mában végeztem el. Az első öt talajt a laborban bocsá­tották rendelkezésemre, míg a kiscelli agyag mintáit magam vettem egy Solymárhoz közeli agyagbányában. Összesen hatféle talaj vizsgálatával foglalkoztam. Eb­ből 5 talaj mindegyikével legalább harminc darab * A 2011. évi Lászlóffy Woldcmár diplomamunka pályázaton Bsc kategóriában II I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 9

Next

/
Thumbnails
Contents