Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A Pávai-féle lillafüredi fúrás sikeres továbbmélyítésének földtani feltételei

2. ábra. Lillaßired térségének egyszerűsített szerkezeti vázlata, Balogh K. 1963, Csontos L. 1999, Kovács S. 1989, Less Gy. (szerk) 2002, Németh N. 2005, Szlabóczky P. 1995 adatai alapján. Digitalizálta Tóth Róbert. -1. Varga (1979 in Fülöp J.1989) féle szelvény, illetve annak krétakorú fejlődéstörténetét értelmező Németh Z. (2002) szelvénye. 3. A Pávai-féle fúrástól közel 3 km-rel délre szeli át a völgyet az ENy-DK-i irányú bükkszentkereszti eltolódás, elnyírva a K-Ny-i csapású gyűrt, íves szerkezetet. Hidrogeológiai jelentőségét az adja, hogy egy ezzel kinetikailag analóg kisebb eltolódást ismertünk föl Lillafüred északi végén, a Hámori Dolomit reprezentatív feltárásánál (Szlabóczky P. 1995), a Szinva völgyi karsztvízkutatások során, amely DK-i folytatódása ráfut a bükkszentlászlói völgy első szakaszára. 4. Az egyes előbbi szerkezeti vonalak mentén hidrotermás kürtőket és metaszomatikus valamint tektobreccsás zónákat ismerünk a felszínen. Ezek közül hévíz feltárási szempontból legjelentősebbek a Szent István barlang korróziós (hévizes?) fülkéi, a túloldali Boldogasszony sétány menti kalcittelérek, a VesszősHegyestetői metoszomatikus dolomit és tűzköves mészkő, kisebb tektonikus üregekkel (Fux-luk). Ennek keleti végén, a diósgyőri Várhegyen érckutató táró nyomát ismertük fel légi fotóról, a '70-es évek karsztvízkutatásai során. A kérdés az, hogy Lillafüred térségében ezek közül mi lehet hévíz vezető? Ennek jelentőségét már Pávai Vajna Ferenc is súlyának megfelelően vizsgálta: „ ...itt a Bükk hegység mélyreható pikkelyes - áttolódásos tektonikus, időnként megelevenedő mozgásai nyomán akár forró szénsavas források felfakadására gondolhatunk... " Összefoglalva; a Lillafüred térségi közvetett mélyszerkezeti kép alapján csak annyi mondható, hogy ott valószínűleg erősen tektonizált paleozóos kőzetek találhatók, metavulkáni benyomulásokkal. Ezek alatti, a távolabbi környezetből ismert vepori kristályos aljzat (gránit, fillit, gneisz) jó konduktív hővezetésű „generátor". A reménybeli vízadó szintben feltételezhető alsótriász és felső-perm karbonátos kőzetek sós, gázos ,,gyógyvíz" tározók. Az egykori Pávai-Mazalán féle fúrás továbbmélyítésre nem javasolható, kivitelezési és későbbi műszaki sérülései, valamint a zárórakat elégtelen átmérője miatt. Az új fúrás helye és mélysége hidrotektonikai térképezés és geofizikai mérés alapján tűzhető ki. Reményeink egybeesnek dr. Pávai Vajna Ferenc egykori szavaival: „Lehet itt megtorpanni, tagadni, útját vágni annak, hogy az a sok tudományos és gyakorlati probléma, ami itt felmerült, ne nyerhessen megoldást? " IRODALOM Csontos L. 1999: A Bükk hegység szerkezetének főbb vonásai. DeákJ. - Szlabóczky P. 1976: Borsod és Környékének Vízföldtani Atlasza. MÁFI- VIZDOK Dunkl I. - Árkai P. - Balogh K. - Csontos L. - Nagy G. 1994: A hőtörténet modellezése fission track adatok felhasználásával - a Bükk-hegység kiemelkedéstörténete. Földtani Közlöny, 124/1. Fülöp J. 1989: Bevezetés Magyarország geológiájába. Gatter I. 1982: Előzetes összefoglaló a Miskolc-Tapolca-i kőfejtő anyagán végzett komplex folyadékzárvány vizsgálatokról. Kézírat. Német Z. 2002: Variscan Suturezóne in Gemericum...S/óvni Geol. Mag. 8/3-4. Pávai Vajna F. 1929: A lillafüredi kutató mélyfúrás eddigi története és geológiai viszonyai. Hidr. Közi. 9.k. Pávai Vajna F. 1930: A forró oldatok és gőzök-gázok szerepe a barlangképződésnél. Hidr. Közi 1 O.k. Pávai Vajna F. 1952: Miskolc környékének régen felfedezett, de máig elhanyagolt - gazdaságilag értékesíthető - hidrológiai kincsei. Kézírat. MÁFI Adattár Víz: 117/a Szlabóczky P. 1990: Miskolc város meleg karsztvíz készletének ellenőrző számítása. Vízkutatás l.sz. Szlabóczky P. 1995: Segédlet a Magyarhoni Földtani Társulat Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Szakosztálya, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya által 1995. április 25.-én rendezett Miskolc-lillafured-hámori tanulmányi kiránduláshoz. Kézirat. Országos Földtani Adattár... 97