Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Mátra hegység körüli ásványvizek nyomelem vizsgálata

szükséges tajvani tanulmányút létrejöttéért, valamint Prof.Dr. Chuan-Chou Shen-1 a radiometrikus korvizsgálati lehetőségért és a mérések során nyújtott segítségéért. Külön köszönet illeti dr. Scheuer Gyulát a máriaremetei édesvízi mészkő előfordulás felkeresésében és terepi felmérésében nyújtott segítségéért, valamint dr. Fórizs Istvánt a kézirat előzetes áttekintéséért. IRODALOM Babidorics, J., Fórizs, /., Papp, S. 1998: Isotope hydrogeological study of the thermal karst system in the Buda Mountains, Hungary. RMZ-Materials and Geoenvironmenl, 45(1-2), 8—12. Chafetz, H.S., Lawrence, J.R., 1994: Stable isotopic variability within modem travertines. — Geographie physique et Quaternarie 48, pp. 257—273. DeményA, Kele S, Siklósy Z: Empirical equations for the temperature dependence of calcite-water oxygen isotope fractionation from 10 to 70 degrees C. - Rapid Communications in Mass Spectrometry, 24: 3521-3526, 2010 Ferenczy, I. 1926: Adatok a Buda-Kovácsi hegység geológiájához. - Földtani Közlöny, 55, pp. 196-205. Friedman, I., O'Neil, J.R. 1977: Compilation of stable isotope fractionation factors of geochemical interest. - In: Data of Geochemistry 6th, Geol. Surv. Prof. Paper 440-KK p. 61. Kele, S. 2009: Édesvízi mészkövek vizsgálata a Kárpát-medencéből: paleoklimatológiai és szedimentológiai elemzések. - PhD értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 176 p. Kele, S„ Vaselli, O., Szabó, Cs„ Minissale, A. 2003: Stable isotope geochemistry of Pleistocene travertine from Budakalász (Buda Mts, Hungary). Acta Geologica Hungarica, 46/2, 161—175. Kele, S., Demény, A., Siklósy. Z, Németh, T„ Mária, T., B.Kovács, M. 2008: Chemical and stable isotope compositions of recent hot-water travertines and associated thermal waters, from Egerszalók, Hungary: depositional facies and non-equilibrium fractionations. - Sedimentary Geology, 211, pp. 53—72. Kele S, Scheuer Gy, DeményA. Shen C.-C. , Chiang H.-W. 2009: U-series dating and isotope geochemical study of the Gellért Hill (Budapest) travertine. - Central European Geology

, 52 (3^t) pp. 199-224. (2009) Kele, S., Scheuer Gy, DeményA, Shen C.-C., Chiang H.-W. 2011a: A Rózsadomb (Budapest) édesvízi mészköveinek U/Th sorozatos kormeghatározása és stabilizotóp-geokémiai vizsgálata. - Földtani Közlöny, 141 (2), pp. 445—468. Kele, S., Özkul, M, Fórizs, /., Gökgöz, A., Baykara, M.O., Alcicek, M.C., Németh, T. 2011b: Stable isotope geochemical study of Pamukkale travertines: New evidences of low temperature non-equilibrium calcite-water fractionation. - Sedimentary Geology, doi: 10.1016/j.sedgeo.2011.04.015 Leél-Őssy, Sz„ Surányi, G. 2003: Peculiar hydrothermal caves in Budapest, Hungary. - Acta Geologica Hungarica, 46/4,407-436. O'Neil, J.R. Clayton, R.N., Mayeda, T.K. 1969: Oxygen isotope fractionation in divalent metal carbonates. - The J. of Chem. Physics, 51, 5547—5558. Pentecost, A. 2005: Travertine. - Springer-Verlag, 445 p. Ruszkiczay-Riidiger, Zs, Fodor, L. Bada, G„ Leél-Össy, Sz., Horváth, E., Dunai, T. J. 2005: Quantification of Quaternary vertical movements in the central Pannonian Basin: A review of chronologic data along the Danube River, Hungary. - Tectonophysics 410, 157-172. Scheuer, Gy., Schweitzer, F. 1974: Új szempontok a Budai-hegység környéki édesvízi mészkőösszletek képződéséhez. - Földrajzi Közieménvek, 22,2, pp. 113-134. Scheuer, Gy., Schweitzer, F. 1983: A Buda- és Gerecse hegységi édesvízi mészkőösszletek építőipari hasznosításának lehetőségei. - Építőanyag, 35, pp. 445—457. Scheuer, Gy., Schweitzer, F. 1988: A Gerecse és a Budai-hegység édesvízi mészkőösszletei. - Földrajzi Tanulmányok, 20, Akadémiai Kiadó, Budapest, 131 p. Scheuer, Gy., Szöőr, Gy., Sümegi, P, Balázs, É„ Hertelendi, E., Schweitzer, F., 1993: A magyarországi quarter és neogén édesvízi mészkövek termoanalitikai és izotógeokémiai elemzése fácies és rétegtani értékeléssel. - Hidrológiai Közlöny 7315, pp. 298-306. Shen, C.-C., Lin, H-T.. Chu, M-F., Yu, E-F., Wang, X., Dorale, J.A. 2006: Measurements of natural uranium concentration and isotopic composition with permil-level precision by inductively coupled plasma-quadrupole mass spectrometry. - Geochemistry, Geophysics, Geosystems, 119, ISSN: 1525-2027. Spötl, C„ Vennemann, T. W. 2003: Continuous-flow isotope ratio mass spectrometric analysis of carbonate minerals. - Rapid Communications in Mass Spectrometry, 17, 1004-1006. Szanyi. Gy., Bada. G„ Surányi ,G„ Leél-Őssy, Sz., Varga, Zs. 2009: A Budaihegység pleisztocén kiemelkedéstörténete barlangi lemezes kalcitkiválások uránsoros kormeghatározása alapján. - Földtani Közlöny, 139/4,353-366. Wein Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. - MÁFI Alkalmi kiadvány, 76 p. A Mátra hegység körüli ásványvizek nyomelem vizsgálata DR. SCHEUER GYULA 1. Előzmények A Mátra hegység és környezete vízföldtani adottságainak megismerésében alapvető és meghatározó szerepet játszottak azok a földtani kutatások, amelyek a huszadik századhoz kapcsolódnak. Ezek lényegében a terület földtani megismerésén túlmenően nyersanyag kutatási indíttatásúak voltak (kőolaj, érc és kőszén). Ezek eredményezték azt, hogy a hegység és környezete alatt addig nem ismert olyan hidrodinamikai rendszerek is vannak, amelyekből értékes nagy oldott sótartalmú hévizek nyerhetők. Ezek vízkészletét ma már több helyen (Bükkszék, Mátraderecske, Pásztó, Gyöngyös) gyógyászati és strandolási célzattal hasznosítják. Az ismertetett feltárási munkálatokat megelőzően is már széles körben ismeretesek voltak a hegység északi részén feltörő szénsavas ásványvizű források (Párád), amelyeket ma is gyógyászati célokra gyógyvízként palackozva hasznosítanak. Az ilyen típusú ásványvizek és gáz feltörések környezeti vonatkozásban egyedinek tekinthetők, mert csak a hegység e területrészére korlátozódnak. A parádi források vízföldtani adottságainak teljesebb megismerése érdekében is történtek kutatások (Dobos I. 1984). Ezekhez a forrásokhoz kapcsolódó érdekes és egyedi vízföldtani adottságok azt bizonyítják, hogy a hegység északi részén és előterében kialakultak olyan földtani körülmények és adottságok, amelyeknek hatására létrejöhettek azok a szénsavgázos hidrodinamikai rendszerek megújuló gáz és vízutánpótlódással, vízkörforgalommal, le és feláramlási pályákkal így biztosítva a források folyamatos működéséhez szükséges feltételeket. Vagyis a hegység északi térségében, olyan lemeztektonikai, mélyszerkezeti folyamatok alakultak ki, amelyek ilyen típusú hidrodinamikai rendszereket hoztak létre folyamatosan biztosítva ezeknek ma is megújuló gáz és vízkészletét megfelelő összetétellel. A Mátra vízföldtanával összefüggésben korábban széles körben ismert volt még a hegységben fakadó nagyszámú rés és hasadék forrás, amelyeknek megújuló vízkészletét a helyi beszivárgási adottságok biztosítják felszínközeli, illetve kis mélységű vízkörforgalommal, gyors vízmozgást biztosító áramlási pályákkal. E források jelentős szerepet játszanak a helyi vízellátásban. E résforrásokon túlmenően a hegység délkeleti lábánál ismeretesek voltak még subtermális (14-20 °C) for90