Hidrológiai tájékoztató, 2011
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kele Sándor: A máriaremetei édesvízi mészkő U-soros kormeghatározása és paleokörnyezeti rekonstrukciója
1. táblázat A máriaremetei édesvízi mészkő stabil szén és oxigénizotópos összetétele, radiometrikus kora és GPS koordinátái Terület Előfordulás Minta 6 W0 ö , bo 6"c Kor h (Tszf.) GPS koordináta Terület Előfordulás Minta [%0, PDB] [%0, SMOW] [%0, PDB) ezer év m GPS koordináta Ördögárok-völgye Mária remete 1 -9.2 21.4 -I.8 284 N 47°33 701' EO 18°57 021' Ördögárok-völgye Mária remete 2 -11.2 19.3 2.7 Ördögárok-völgye Mária remete 3 -11.4 19.2 3.2 Ördögárok-völgye Mária remete 4 -11.2 19.4 2.7 402 000 ±18e Ördögárok-völgye Mária remete Átlag -10.8 19.8 1.7 miai Kutatóintézetének stabilizotópos laboratóriumában. A mérések Finnigan delta Plus XP tömegspektrométerrel történtek a Spötl és Vennemann (2003) által leírt vivőgázas technika alkalmazásával. Az izotópos összetételt a hagyományos 8 értékkel fejeztem ki ezrelékben (%o) a PDB (8 I 3C) és SMOW (8 1 80) sztenderdekhez viszonyítva. A reprodukálhatóság mind a 8 1 3C, mind a 8 1 80 értékek esetében jobb volt, mint ±0,1 %o. A feltárás egy mintáján U/Th sorozatos kormeghatározást végeztem a tajvani National Taiwan University (NTU) Földtudományi Tanszékén (Tajpej, Tajvan). A kémiai előkészítés során 22 9Th23 3U23 6U spike oldatot használtam. Az urán és tórium izotópos összetétel és 23 0Th koradatok Thermo Electron Neptune tömegspektrométerrel, MC-ICPMS (Multi Collector - Inductively Coupled Plasma Mass Spectrometry) technika segítségével ( Shen et al. 2006) határoztuk meg. Eredmények és következtetések Az üledékképződési környezet rekonstrukciója és a mészkő kora A máriaremetei édesvízi mészkő vajszínű, masszív, tömött, pórusmentes, csigamaradványokban gazdag pelmikropátos szövetű mészkő (2. ábra, B). A mészkőből gyakorlatilag teljesen hiányoznak a magasabb rendű növényi maradványok, míg a csigák jelenléte alapján a mészkő egy kisebb tó üledéke lehet. A feltártsági viszonyok következtében az egykori forrásfeltörés helye nem volt meghatározható és a feltárás morfológiája sem segítette az üledékképződési környezet rekonstrukcióját. A mészkő U-soros korvizsgálata 402±18 ezer évet eredményezett (1. táblázat), ami azt jelenti, hogy a területen a korábban feltételezettnél (felső-pliocén, alsópleisztocén) jóval később, csak a középső-pleisztocén során indult csak be a forrásműködés. Vizsgálataim alapján a 284 m (tszf) magasságon települő édesvízi mészkő a Mindel/Riss interglaciális során, all. izotópszakasz (OIS 11) idején képződött, és idősebb a Gellért-hegyen 195 méteren települő Számadó utcai (160±50 ezer év, 180±49 ezer év, Kele et al., 2009) és a 220 méteren települő Ifjúsági Park édesvízi mészkövénél (250±44 ezer év, Kele et al., 2009), továbbá a Rózsadomb területén található, mintegy 350 ezer éves és 169-193 méteres tszf-i magasságon települő édesvízi mészköveknél {Kele et al., 201 la) is. Az egykori forráskilépési pontok területi átrendeződése szoros kapcsolatban áll a hegység morfológiai fejlődéstörténetével. Elsősorban a Duna- és mellékpatakjainak völgyeiben léptek ki a mészköveket lerakó források, ott, ahol a karsztos víztartó rétegekről a vízzáró üledékek lepusztultak, exhumálva a vízadó kőzeteket. A források azonban esetenként csak az erózióbázis felett tudtak a felszínre lépni, mivel lokálisan olyan feltételek alakulhattak ki, hogy a vízzáró rétegek megakadályozták a források erózióbázison történő kilépését. A rendelkezésre álló koradatok birtokában valószínűsíthető, hogy a Budai-hegységben a középső-pleisztocén idején az Ördögárok ENy-i végében, Máriaremete környékén mintegy 400 ezer éve indulhatott meg az édesvízi mészkőképződés, amit nagymértékű hidrogeológiai átrendeződés követhetett. A hévforrástevékenység fokozatosan a Dunavölgye felé mozdult el, így a hévízforrások szempontjából súlyponti területté válhatott a Gellért-hegy, Vár-hegy és a Rózsadomb környéke, valamint a Solymári-völgy és az Ős-Dera patak völgye közti terület (Kele, 2009). A Budai-hegység kiemelkedés-történetének rekonstruálására az elmúlt évek során már történtek kísérletek, részben barlangi képződmények (pl. Leél-Őssy és Surányi, 2003, Szanyi et al., 2009), részben édesvízi mészkö88 2. ábra. (A) A máriaremetei édesvízi mészkő a Kokárda utca csatornázásakor vált mintázhatóvá. (B) Vékonycsiszolat vizsgálatok által feltárt pelmikropátos szövet, csigamaradvánnyal
