Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Erőss Anita-Mádlné dr. Szőnyi Judit: Pávai Vajna Ferenc és a hipogén barlangképződés, a budai barlangokra vonatkozó új modellek a hidrogeológiai kutatások tükrében

a barlangképződésnél" című cikkében megállapítja, hogy vannak „olyan barlangüregek, amelyeket tisztán a felülről beömlött víz hozott létre" de „vannak különösen a tektonikusán erősen megbolygatott mészkőhegysége­inkben olyan üregesedések, ..., amelyek kioldása, kivájá­sa nem annyira a felülről beszivárgó, befolyó víznek a kioldására vezethető vissza, mint inkább a mélyből feltö­rő forró oldatok, sőt ezekkel együtt felszálló gőzök és gá­zok működésére". Mindezeket a következtetéseket terepi tapasztalatai alapján vonta le, azt észlelve, hogy a bar­langokban vannak olyan felületek, amelyeken látható korróziós nyomok a felület elhelyezkedése folytán nem keletkezhettek a felülről beszivárgó víz oldó hatására. A hipogén karsztok, a karsztkutatás legújabb irányvo­nalának megfelelően {White, 2008), manapság az olaj­vállalatok és a tudományos érdeklődés középpontjában állnak. A kiemelt karbonátos hegység és üledékes me­dence határán, regionális megcsapolódási zónában elhe­lyezkedő Budai Termálkarszt genetikailag a hipogén karsz­tok körébe sorolandó. Ez a terület egyike azon kevés ana­lógiaként szolgáló hipogén karszt-rendszereknek, ahol a fluidumok és kőzetvázra gyakorolt hatásuk közvetlenül vizsgálhatók. Új barlangképződés! modellek Az ELTE Altalános és Alkalmazott Földtani Tanszé­kén végzett legújabb hidrogeológiai kutatások tükrében (Erőss et al., 2010; Erőss, 2010) a Rózsadomb és a Gel­lért-hegy térségére a következő megállapításokat tettük. A Rózsadomb esetében radionuklidok alkalmazásá­val megerősítettük a keveredési korrózió jelenségét, mint barlangképződési folyamatot és meghatároztuk a két ke­veredési szélső tagot: a meteroikus szélső tag 12 °C hő­mérséklettel és 775 mg/l összes oldott anyag tartalom­mal, a hidrotermás szélső tag 76,5 °C hőmérséklettel és 1440 mg/l összes oldott anyag tartalommal jellemezhető. A Rózsadomb előterében archív adatok alapján termé­szetes körülmények között a langyos és meleg források határozott térbeli elkülönülése voltjellemző (Erőss et al., 2008): a Dunához közelebb a meleg források, a hegyhez közelebb pedig a langyos források törtek a felszínre. Ez a megcsapolódás szerkezeti meghatározottságára utal, melynek következménye, hogy a keveredés is szerkezeti vonalak mentén zajlik. Erre utal a barlangok járatrend­szerének főbb szerkezeti irányokat követő mintázata (Leél-Őssy, 1995). A Gellért-hegy esetében nem sikerült keveredési szélső tagokat találni radionuklidok segítségével. A Gel­lért-hegy előterében a feláramló meleg vizek az uralko­dóak, a források nagyon hasonló hőmérséklettel és ké­miai összetétellel jellemezhetőek (Papp, 1942; Erőss et al., 2008). Emellett a Gellért-hegyi barlangokat a rózsa­dombi barlangoktól eltérő morfológia jellemzi. Minde­zek azt sugallják, hogy nem a keveredési korrózió, ha­nem más folyamat felelős a barlangok kialakulásáért. A barlangok falán a vízfelszín feletti légtérben a gipsz előfordulása a kénhidrogén-kénsav barlangképző szerepére hívta fel a figyelmünket. A legújabb kutatások ebben a folyamatban, illetve a barlangok vízfelszín alat­ti képződésében a mikrobák szerepét azonosították ( En­gel et al., 2004). Mikrobiológiai vizsgálataink során (Erőss et al., 2010) sok olyan törzset sikerült azonosíta­ni, amelyet olyan barlangi környezetekből írtak le, ahol a mikrobák által segített kénsavas barlangképződés zajlik. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a Gellért-hegyi barlangok esetében a mikrobák által segí­tett kénsavas barlangképződési folyamat domináns és fe­lelős a barlangok kialakulásáért. Összefoglalás A felszín alatti víz, mint földtani hatótényező (Tóth, 1999) szerepéből kiindulva, a karbonátos kőzetek oldha­tóságának köszönhetően a felszín alatti víz áramlása ki­emelkedő szerepet játszik a karsztrendszerek kialakításá­ban. Tehát a karsztjelenségek (barlangok, források) a fel­szín alatti víz kőzetekkel kölcsönhatásban kialakuló megnyilvánulásának tekinthetők. Tanulmányunk Pávai Vájna korai felismerésének korszerű módszerekkel történő vizsgálatával azt illuszt­rálja, hogy a barlangképződés, mint megcsapolódási je­lenség a felszín alatti vizek áramlási rendszerének kere­tein belül érthető meg. IRODALOM Enget A. S., Stern L. A., Bennett P. C. (2004): Microbial contributions to cave formation: new insights into sulfuric acid speleogenesis. Geology. 32(5): 369-372. Erőss A. (2010): Characterization of fluids and evaluation of their effects on karst development at the Rózsadomb and Gellért Hill, Buda Thermal Karst, Hungary. Doktori értekezés, ELTE, Budapest, 171p. Erőss A., Mádl-Szőnyi J., Csorna É. A. (2008): Characteristics of discharge at Rose and Gellért Hills, Budapest, Hungary. Central European Geo­logy, 51(3): 267-281. Erőss A.. Mádl-Szőnyi J., Csorna É. A. (2010): The effects of mixed hydrot­hermal and meteoric fluids on karst reservoir development, Buda Ther­mal Karst, Hungary. EMR Final Report, SIEP Rijswijk. Goldscheider N., Mádl-Szőnyi J., Erőss A., Schill E. (2010): Review: Ther­mal water resources in carbonate rock aquifers. Hydrogeology Journal, 18: 1303-1318. Klimchouk A. B. (2007): Hypogene Speleogenesis: Hydrogeological and Morphogenese Perspective Special Paper no.l, National Cave and Karst Research Institute, Carlsbad, NM, 106 p. Leél-Őssy Sz. (1995): A Rózsadomb és környékének különleges barlangjai. Földtani Közlöny, 125(3-4) 363^32. Papp F. (1942): Budapest meleg gyógyforrásai. A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság Rheuma és Fürdökutató Intézet kiad­ványa, Budapest, 252 p. Pávai Vajna F. (1930): A forró oldatok és gőzök-gázok szerepe a barlang­képződésnél. Hidrológiai Közlöny X:115-122. Tóth J. (1999): Groundwater as a geologic agent: An overview of the cau­ses, processes, and manifestations. Hydrogeology Journal, 7(1): 1-14. White W. B. (2008): The Colors and Flavors of Karst, In: Sasowsky, I. D.. Feazel, C. T., Mylroie, J. E„ Palmer, A. N„ Palmer, M. V., (eds): Karst from recent to reservoirs, KWI Special Publication 14, 5-9. 86

Next

/
Thumbnails
Contents