Hidrológiai tájékoztató, 2011

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Mádlné dr. Szőnyi Judit: Felszín alatti áramlások a víz körforgalmában és a földalatti folyamatokban

A felszín alatti vízáramlások, - mint ahogy az előző példából is láthattuk, - utánpótlódásuk és megcsapolódásuk révén a felszínre is hatnak, ott mozaikosságot idéznek elő, kapcsolatba kerülnek a felszíni vizekkel. Utánpótlódási területeiken a felszínen vízhiányt, a kiáramlási területeken pedig víz-többletet eredményeznek. Értelemszerűen hatással vannak az ott található tavak vízkészletére és biológiai viselkedésére is. így van ez a már példaként említett Duna-Tisza közi hátság esetében is. A magas fekvésű hátsági területek lokális kiáramlási területein található tavak hosszú csapadékhiányos időszakban, a talajvíztükör tartós süllyedésével kiszáradhatnak. A regionális kiáramlási területeken a talajvíztükör a felszín közelben található és helyzete aligalig változik (6. ábra). Az előzőekkel szorosan összefügg, hogy hazánkban az aszály által leginkább érintett területek a Duna-Tisza köze, a Nyírség utánpótlódási régiói alatt találhatók. Ott, ahol a talajvízszint eleve mélyen van és további süllyedése a tavak kiszáradásához és súlyos mezőgazdasági gondokhoz vezet. Itt az öntözés sem segít, ugyanis az öntözővíz is elszivárog a mélység irányában. Ugyanakkor például a Nagykunság regionális kiáramlási terület az áramlási rendszerek szempontjából kiáramlási terület és felszín közeli talajvízszinttel jellemezhető. Itt a folyóvízi lefolyás és a felszínre hulló csapadék sem tud a mélység felé utat találni magának és a felszín alatt lefolyni. Ez is hozzájárul a belvíz és árvíz által okozott gondok súlyosságához a Tisza vízgyűjtőjén. Fedett víztartók tartós szivattyúzása esetén a folyadék energiájának mesterséges csökkentésével egy idő után nemcsak a rétegből termeljük a vizet, hanem átszivárgás indulhat meg a környező vízfogó rétegeken át is, amely szélsőséges esetekben akár a talajvizszintig is kihathat. A Debreceni vízművet ellátó mélyfúrású kutak hosszúidejű szivattyúzása éppen ilyen helyzetet idézett elő a Nagyerdő területén és hatására a talajvíz szintje 12-14 m mélyre szállt (Marton, 2010). A csapadékszegény időben ilyen mélységből a fák sem kaptak elegendő vizet, (Marton, 2010) erre vezeti vissza bizonyos nagyerdei fák károsodását. A hévizek energetikai célú hasznosítása során is alapvető szempont a rezervoárok hosszú távú termelhetősége, mind a rétegenergia, mind a hőtartalom szempontjából. Ezt az energetikai célú zárt rendszerű hasznosítás során, a lehűlt víz visszasajtolása biztosíthatja. A felszín alatti vízáramlásokkal nemcsak a víz közvetítődik, hanem a szennyezők is. Ha a felszín alatti vizeket kutakkal termeljük, akkor a szennyezett víz mozgását mesterségesen felgyorsítjuk. Problémát okoz, hogy a szennyezettségről többnyire csak a kútban, forrásban való megjelenéskor értesülünk. Emiatt az elszennyeződött mélységi vizek rehabilitációja rendkívül költséges és többnyire az eredeti állapot nem is állítható helyre. I + + Édesvízi * mocsár 4 lokális ^ kiáramlási terület intermedier ^r beáramlási terűlel regionális 6. ábra. A felszín alatti vízáramlások hatása a felszíni vízviszonyokra (Tóth 1999 nyomán) Következtetések A dinamikus hidrogeológiai gondolkodás a felszín alatti vizeket a víz körforgalom rendszerében kezeli, egyúttal felhívja a figyelmet a víz-és kőzet kölcsönhatás következtében, az áramlások hatására bekövetkező földtani folyamatokra. A vízkörforgalom egyéb elemeivel való kapcsolatok megértése révén a felszín alatti folyamatok beépíthetők a fenntartható vízgazdálkodás tervezésébe. A dinamikus gondolkodásnak köszönhetően a hidrogeológia tudománya a felszín alatti vízrendszerek megismerése révén tartalmilag is kibővült, - hagyományos víznyerési feladatain túl, földtani és környezeti alaptudománnyá vált. Köszönetnyilvánítás Szeretném köszönetemet kifejezni az ábrák megrajzolásáért Erőss Anitának, Czauner Brigittának, Simon Szilviának és Zsemle Ferencnek. IRODALOM Engelen G.B. and Kloosterman F.H. (1996) Hydrological Systems Analysis. Methods and Applications. Water Science and Technology Library 20, Kluwer Academic Publishers Garven G. (1989) A hydrogeologic model for the formation of the giant oil sands deposits of the Western Canada Sedimentary basin. American Journal of Science, 289, 105-166. Marton L. (2010) Az ivóvízkészletek védelmének hidrogeológiai vonatkozásai. Debreceni Műszaki Közlemények 2. 1-18. Mádl-Szönyi J. and Tóth J. (2009) The Duna-Tisza Interfluve Hydrogeological Type Section, Hungary. Hydrogeology Journal 17: 961-980 Simon Sz., Mádl-Szönyi J., Müller I.. Pogácsás Gy. (2011) Conceptual model for surface salinization in an overpressured and a superimposed gravity flow field, Lake Kelemenszék area, Hungary. Hydrogeology Journal, 19(3): 701-717 Tóth J. (1963) Theoretical Analysis of Groundwater Flow in Small Drainage Basins. Journal of Geophysical Research 68(16): 4795-4812 Tóth J. (1999) Groudwater as a geologic agent: An overview of the causes, processes, and manifestations. Hydrogeology Journal 7(1): 1-14 Tóth J. (2009) Gravitational Systems of Groundwater Flow, Theory, Evaluation, Utilization. Cambridge University Press 297. Zijl W. (1999) Scale aspects of groundwater flow and transport systems. Hydrogeology Journal, 7(1), 139-150. 72