Hidrológiai tájékoztató, 2011
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Vincze Karolin: Képek Tompa környékéről
A biológiai vizsgálatok eredményei: biológiai mutatók: értékek fokozatok Halobitás 580 nS/cm a-oligohalobikus édesvíz Trofitás 0,039 10 6 oligotrofikus szűken termő Szaprobitás 70,83 % a-ß mezoszaprób közepesen szennyezett Az eredmények értékelése A minta NH 4 + - N, N0 2" - N, N0 3" - N és P0 4 3" ion vizsgálati eredményei szerves szennyeződésre utalnak, melyek származhatnak a közeli baromfi telepről is. A KOI kedvező értékei viszont jelzik, hogy a lebontás folyamatban van. Dolgozatunkkal szerettük volna felhívni a figyelmet arra, hogy mivel a víz nem ismer határokat, a hatékonyabb árvízvédelemhez nemzetközi összefogás, az érintett országok között egységes árvízvédelmi rendszer kialakítása szükséges. Köszönetnyilvánítás Köszönet konzulensünknek dr. Fekete Jenönének, Horváth Lajosnak és Magyar Csabának a KÖTIKÖVIZIG munkatársainak. Képek Tompa környékéről* VINCZE KAROLIN 2000-től élek Tompán. Mégis elmondhatom az alföldi táj szépsége a maga tájképi változatosságával lenyűgöz és kalandokra kirándulásokra csábít. A Tompa és Ásotthalom közötti terület nem olyan nevezetes, mint például a Balaton, a Dunakanyar vagy hazánk más, kirándulók sokaságát vonzó vidéke, de számomra vonzó és véleményem szerint jellemző képe a Duna-Tisza közének. A vidék A Duna-Tisza közének Tompa környéki részén nem találhatók nagy felszíni kiemelkedések vagy nemzeti parkhoz tartozó területek. A biológusok és saját tapasztalataim szerint az itteni, fajokban gazdag élőhelyek számos ritkaságnak adnak otthont. Mellettük megtalálhatók épített örökségünk értékes kincsei is. Tompa város az 53-as számú út mentén, Magyarország déli határán található. A település képéhez hozzá tartoznak a környező majorok éppúgy, mint a pusztai rétek és a kisebb erdők. Kelebia (Szabadka felé fontos vasúti határátkelőhely) az a hely, ahol már inkább az erdőségek ajellemzők és persze a halastavak, melyek Tompától keletre találhatók. A kelebiai halastavak Bács-Kiskun és Csongrád megyék határán találhatók. A Duna-Tisza közén helyezkedik el az ország déli szerb határ melletti részén, Kelebiától kissé keletre. A terület vizei dél felé lépik át az országhatárt, s tovább folytatódnak. Ott a Ludas-tó őriz számos értéket. Az Alföld felszínének, talajának kialakulása főleg a folyóvizek és a szél munkájának köszönhető, hatásuk eredményeképpen alakultak ki a szikes, a löszös, az agyagos és a lápi talajféleségek. Az uralkodó széljárás északnyugat-délkelet irányú mélyedéseket fújt és buckákat halmozott fel. Ezekben a lefolyástalan mélyedésekben kisebb tavak, mocsarak és lápok alakultak ki. A korábbi tájhasználat - elsősorban a kaszálás és a legeltetés - segítette fennmaradásukat. A tanyarendszer megváltozásával a korábbi állapot megváltozott ma már jelentős beavatkozások szükségesek a rendszer fennmaradásához, újraélesztéséhez. Az ember közreműködésével épült ki a Kőrös-ér,amely az itteni vízrendszer legfontosabb, meghatározó eleme. A Tompától északra * A 2010. évi Sajó Elemér pályázaton könyvjutalmat nyert pályázat kivonata. 59
