Hidrológiai tájékoztató, 2011

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Tombácz Szintia: A szegedi Méntelepi-Fehér-tó rehabilitációjának tanulmányterve

Az iszapvíztelenítő centrifugák kiválasztásánál a meglévő és jó üzemeltetési tapasztalatokkal rendelkező típus került alkalmazásra. Ugyanezt lehet elmondani a biogáz motor kiválasztásáról is, ami illeszkedik a korábbi típushoz. Összefoglalás A fentiek alapján megállapítható, hogy a Tervező „műtárgy centrikus" fejlesztésben gondolkodott és nem vett számításba más alternatívát a tisztítás technológia fejlesztésére, ami költséghatékonyság szempontjából kedvezőbb megoldás lehetett volna (pl. fíxfílmes tisztítás technológia alkalmazása a többlet szennyvízmennyiség kezelésére). A mai szolgáltatási díjak mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a fejlesztések végrehajtása után az alkalmazott csatornadíjak a használók számára megfizethetők legyenek. Köszönetnyilvánítás A szakdolgozat elkészítésénél nyújtott segítségért köszönetem fejezem ki dr. Dulovics Dezső egyetemi docens tanár úrnak, mint tanszéki belső konzulensemnek és Oláh Kálmán szennyvíztisztító üzemvezető kollégámnak, aki észrevételeit az üzemeltetési szempontok alapján tette meg. A szegedi Méntelepi-Fehér-tó rehabilitációjának tanulmányterve* TOMBÁCZ SZINTIA Bevezetés, célok Szeged város csapadékvíz-elvezető hálózatára egyesített rendszer volt jellemző, mely a város népességének növekedésével, a lakosságnak a zsúfolt belvárosból családias övezetbe történő kiköltözésével a már kiépített hálózatot átalakította vegyes rendszerré. Ennek eredményeképp a csapadékvíz már nemcsak zárt csatornákkal, hanem nyílt árkokkal kerül összegyűjtésre és elvezetésre, mely lehetővé teszi a víz késleltetett bevezetését a befogadóba, továbbá nagy csapadék esetén nem okozza a szennyvíztisztító telep technológiájának ellehetetlenülését. A rendszer módosulásában továbbá nagy szerepe volt annak a helyi adottságnak a kihasználása, mely a város újjáépítését követően adódott. A körtöltés építéséhez, továbbá a város kialakításához felhasznált haszonanyag kitermelés a város peremterületén ma már záportározó tavak funkcióját betöltő anyagkitermelő gödrökből történt. Az így kialakult gödrök jelenlegi célja a csapadékból keletkező árhullám csúcs-vízhozamainak ideiglenes visszatartása, tározása lett. A rehabilitációval érintett Méntelepi-Fehér-tó is az említett 1879. évi árvíz utáni védekezés során alakult ki, mint anyagkitermelő gödör, majd később a környező területek csapadékvizeinek tározója lett. Az elmúlt évek alatt a tó területének nagy része feliszapolódott, körülbelül 40%-án náddal borított, évek óta lefolyástalan víztest. A leülepedett iszapból felszabaduló rothadási gáztermékek (főleg a nyár folyamán) a környéken évek óta kellemetlen bűzhatást okoznak. A tó lényegében mai formájában a csapadékvizek előtisztító berendezése, ahol a behordott homok, kavics és egyéb üledék kiülepedik. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tisztázódott, hogy a jelenleg lefolyástalan tó vizét célszerű lenne egy másik vízgyűjtőbe vezetni, hogy a jelenleg már üzemelő új szennyvíztisztító biológiáját ne terhelje. Munkám célja, hogy átfogó képet adjon Szeged város meglévő csapadékvíz-elvezető rendszeréről, - a csapadékvíz gazdálkodás problémáiról és modern irányelveiről, majd javaslatot tesz a Méntelepi-Fehér-tó rehabilitációjára két („A" és „B" változat) változatban. Tervezett műszaki megoldás („A" és „B" változat) A Méntelepi-Fehér-tó 100 ha vízgyűjtő területéről összegyülekező csapadékvíz elvezetéséhez két változatot készítettem tanulmányterv szinten. A környezetvédelmi előírások betartása és a csapadékvíz esetleges hasznosítása érdekében a vízgyűjtő területről az elfolyó csapadékvizeket megtisztítandó, iszap- és olajfogó műtárgyat terveztem. A tervezett műszaki megoldás kivitelezése előtt a jelenlegi állapot javítása érdekében a csapadékvíz tározó rehabilitációjára is javaslatot tettem. A jelenleg esetlegesen szennyezett csapadékvizek által terhelt csapadékvíz tározó ökológiai állapotának -, továbbá a vízminőség javítása érdekében a vízelvezetés megvalósítása előtt a tó rehabilitációjára (1. ábra) kerül sor, mely az alábbi munkafázisok szerint kerül kivitelezésre: - szervizút és munkaterület létesítése, - előkezelés BiocleanTM Lake/ Pond Clarifier hatóanyaggal, - az iszap hidromechanizációs úton történő eltávolítása, - a tó új fenékszintjének kialakítása, agyagkitermelés, - a kitermelt nagy nedvességtartalmú iszap víztelenítése zárt szűréssel, - az iszap elhelyezése a mederben, - a tó partvonalának szabályozása, rézsűjének kialakítása, burkolása, - a vízelvezető csatorna nyomvonalának kialakítása, földárkok felújításával. * A 2010. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton felsőfokú szakképzés vagy mesterképzés kategóriában könyvjutalmat nyert diplomamunka kivonata. 53