Hidrológiai tájékoztató, 2011

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - György Judit: A Debreceni Gyógyfürdő hévíz termelés és felhasználás környezetvédelmi kérdései: vízvédelem és szennyvízelhelyezés vizsgálata

A Debreceni Gyógyfürdő hévíz termelés és felhasználás környezetvédelmi kérdései: vízvédelem és szennyvízelhelyezés vizsgálata* GYÖRGY JUDIT „Az ország kedvező geotermikus és földtani adottságainak ésszerű és minél teljesebb kihasználása megköveteli és halaszthatatlanná teszi a hévízkészletekkel való gazdálkodás tervének kidolgozását, ami fokozott ütemű kutatást kíván meg. Ugyanis a hazai hévízhasznosítás mértékét és perspektíváját elsősorban a hévízkészlet mennyisége és a már folyamatban levő víztermelés nagysága határozza meg. " Magyarország hévízkútjai, Bp. 1965 Bevezetés, célok Célom a Debrecen városban lévő hévízkutak hasznosításának, azaz a viziközmű műtárgyak üzemeltetésének vizsgálata az érvényben lévő rendeletek előírásainak való megfelelés szempontjából. A vizsgálat során a legfontosabb szempontok: az általános kép kialakítása, meglévő hévízkutak hasznosításának meghatározása, a meglévő készletek védelme és a jogszabályoknak való megfelelés elemzése. A fenntartható vízkészlet gazdálkodás érdekében vizsgálni kell az ásványvíz és gyógyvízminőségű vízkészletek védelmét és biztonságban tartását. A preventív vízbázis védelem megvalósítása érdekében született a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázis és vízilétesítmény védelméről. Az ásvány- és gyógyvízminőségű vízkészleteket fokozott biztonságban kell tartani, mivel ezen vízkészletek jó minőségű, értékes hasznosítású és a legkevésbé pótolható készletek. A vízbázis védelem fontos része a felhasznált vizekből keletkező szennyvíz elhelyezésének kérdése és a kibocsátott szennyvíz minőségének biztosítása, ennek érdekében született a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet. Probléma feltárás Debrecen város területén található mélyfúrású kutak 90 %-a, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. tulajdonában és kezelésében van, a gyógyászati és fürdőtevékenységeket gyógyvíz hasznosításával végzi. A fürdő működése során keletkező technológiai szennyvíz összes só és összes bárium kibocsátási paraméterei nem teljesítik a közcsatornára bocsátható szennyvíz szenynyezőanyag tartalmának küszöbértékeit. A vizsgálataim során megállapítottam, hogy a kibocsátott szennyvíz küszöbértéket meghaladó koncentrációban jelen lévő komponensek egyértelműen a hévíz felhasználásból származnak, a kitermelt hévíz jóval a küszöbérték feletti koncentrációban tartalmazza ezeket a komponenseket. A szennyvíz szennyezőanyag koncentrációjának küszöbérték alá csökkentését a gyógyászati tevékenység nagymértékű korlátozása nélkül csak aktív másodlagos szennyezőanyag csökkentéssel lehet elérni. Lehetséges szennyvízkezelés Mivel a sótalanítási technológiák a bárium koncentrációt is csökkentik, a két anyag kibocsátás csökkentési lehetőségeit együtt vizsgálom. A szervetlen sók káros hatást gyakorolhatnak a befogadó természetes vizek élővilágára, megváltoztatva azok só koncentrációját, korróziós gondokat okozhatnak. A bárium elemi állapotban a természetben nem található, szulfátja (BaS0

4, barit) jól ismert pl. a mészkövek üregeiben és a hidrotermás keletkezésű érces erekben. Nyomokban a legtöbb talajban megtalálható. A bárium a természetben közepesen mozgékony; mozgékonyságát a barit oldhatósága szabja meg. Mivel a vizsgálatok során egyértelműen bizonyított, hogy mindkét komponens a hévíz felhasználásból adódik, ezért a legegyszerűbb és legolcsóbb kibocsátás csökkentési megoldás a felhasznált hévíz mennyiségének csökkentése. A vízfelhasználás csökkentésének általános lehetőségei: - a folyamat olyan megváltoztatása, ami a vízhasználat csökkenéséhez vezet. MAGYARORSZÁG GEOKÉMIAI ATLASZA Ba a riiioiiui«mú Artéri Q Lt«r. Atof L««*I4 * Horr.tL [>.v«j - r4a~4j Ub«l MAQYAB AC.LAML FÖLDTANI LNT&ZCT nincs 3néllö vl«eytLJt6 túli lehcrdási t*rüL«t Sálét rontsavéa k to 144* Uintézéal szint: 60 * A 2010. évi Lászlófiy Woldemár diplomamunka pályázaton szakirányú továbbképzés (szakmérnök) kategóriában II

I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 47