Hidrológiai tájékoztató, 2011
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Polyák László: Műtárgyak hatása a tiszavirág [Palingenia longicauda (Oliver, 1791)] állománynagyságára és öszetételére egy felső-tiszai telepen
Műtárgyak hatása a tiszavirág [Palingenia longicauda (Olivier, 1791)] állománynagyságára és összetételére egy felső-tiszai telepen* POLYÁK LÁSZLÓ Dolgozatomban a középsőszakasz jellegű folyók egyik jellemző fajával, Európa legnagyobb termetű kérészével, a tiszavirággal (Palingenia longicauda) foglalkoztam. Célok A tiszavirág telepek felderítése és becsült lárvagyakoriság alapján történő relatív osztályozása a Felső-Tisza Jánd (Szamos-torkolat) és Tarpa közötti szakaszán. Két, tiszavirág által lakott felső-tiszai folyókanyar, a Gulács közigazgatási területéhez tartozó Igonya nevű, természetközeli állapotú szakadópart, illetve a Kisar melletti, partvédő kövezéssel biztosított folyókanyar összehasonlítása a tiszavirág rajzáserőssége alapján, uszadékhálós mintavétellel. A Kisar és Tivadar közötti híd mint repülést zavaró barrier vizsgálata. A kompenzációs repülést végző nőstényekre gyakorolt zavaró hatás mechanizmusának felderítése. Az uszadékhálós mintavételek során tapasztalt ivararány eltérések és a híd mint antropogén eredetű akadály jelenléte közötti potenciális összefüggés magyarázata. Anyag és módszerek Őszi kis vízállásnál elvégeztük a Jánd-Tarpai Tisza szakasz tiszavirág-telepeinek felderítését, osztályozását, annak érdekében, hogy képet kapjunk a területen élő tiszavirág populáció méretéről. A felmérés során bejártuk a 714 és 696 fkm közé eső, mintegy 18 km-es Tisza-szakaszt és GPS segítségével rögzítettük a talált teleprészek koordinátáit. A telepek elhelyezkedését térinformatikai program (ArcGIS 3.3) segítségével 1:10000 ma. térképen jelöltük. Korábbi terepi megfigyeléseink alapján a folyószakasz olyan pontjairól is észleltünk rajzást, ahol a térképezés során nem találtunk telepeket, és „baggeres" mintavételre a meder kövezése miatt nem volt lehetőség. A tiszavirág esetében reprezentatív mintavétel történhet uszadékháló (ún. 'drift net') segítségével akkor is, ha adott folyószakasz nem alkalmas „baggeres" mintavételre. Uszadékháló segítségével az exuviumok (levedlett lárvabőrök) gyűjtésére kerül sor, melynek előnye, hogy nem károsítja az állatot, így alkalmas védett fajok tanulmányozására is. Jól becsülhető a kirepülő állatok mennyisége, valamint az ivarlábak megléte vagy hiánya alapján pontos számot kaphatunk a rajzáskor kirepülő állatok ivararányáról. Uszadékhálós mintavételt két helyen végeztünk. A Gulács község közigazgatási egységéhez tartozó Igonya nevű természetközeli állapotú szakadóparton, és a Kisar község melletti partvédelmi kövezéssel módosított partszakaszon. A mintavételt naponta végeztünk a rajzás kezdetétől a végéig, mindkét helyszínen, 2006-ban július 10. és július 15. között, 2007 során pedig június 19. és július 21. között. A minták feldolgozása során külön összesítettük a hím és nőstény egyedektől származó lárvabőröket. A torzítások elkerülése miatt úszó és stopper segítségével mértük a vízsebességet és a kapott adatokkal korrigáltuk az uszadékhálózással kapott eredményeinket. Az adatok értékelését páros t-teszt segítségével végeztük. Az uszadékhálós mintavétel során kapott eredmények további vizsgálatára mértük a nőstény egyedek energiatartalamát. A kalorimetriás vizsgálatokhoz a nőstényeket 2009. június 27.-én kézihálós módszerrel gyűjtöttük a folyó felett kompenzációs repülést végző nőstények közül a híd alatt mintegy 1 km-rel, ezzel egy időben a híd előtt feltorlódottak közül, továbbá a rajzás végén, vízről, a kimerült kérészek példányaiból is. A vizsgálatokhoz egy Parr 1341 típusú oxigénbombás kalorimétert (Parr Instrument Company, Moline, Illinois, USA) használtunk. A kalorimetria-adatok elemzéséhez egyutas ANOVA-t alkalmaztunk. Mivel a kalorimetriás méréshez az egyedeket csoportban mértük, annak vizsgálatára, hogy a csoportosítás befolyásolta-e az eredményeket, az elemzéseket elvégeztük lineáris kevert modellekkel (GLME) is, melyben a random változó a kalorimetriás csoportosítás volt. Eredmények A partfalban található tiszavirág-járatok mennyiségi becslése alapján a vizsgált folyószakaszon (714-696 fkm) összesen 60 telepet találtunk, melyek alapján négy értékesebb folyókanyart tudtunk meghatározni. - a 710. fkm-nél mintegy 300 m hosszan a bal parton, - a 703. és 704. fkm közötti kis folyókanyar bal partján (tivadari kis homokpad), - a 701. és 702. fkm közötti szakaszon, a jobb parton található Igonya nevű szakadópart, a 697. és 698. fkm között, a jobb oldalon található Sárgapart nevű szakadópart. A 60 telep közül 21 telepet a gyenge, 14-et a közepes, és 14-et az erős telep kategóriákba soroltunk. A telepek összes hossza 2167 m volt, azaz a vizsgált folyószakasz (18 km) 12 %-án találtunk tiszavirág-telepet. Az összes lakott telephossznak mintegy ötöde (23 %) volt erős telep, míg kb. 38 %-a közepes, 39 %-a pedig gyenge telep volt. Az osztályozott telepeken kívül „szórványtelepeket" találtunk a felmért szakasz 25 %-án, összesen 994 m hosszan. Az uszadékhálós mintavétel eredményei szerint az összegyűjtött exuviumok száma 50 %-kal nagyobb volt * A 2010. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton felsőfokú szakképzés vagy mesterképzés kategóriában könyvjutalmat nyert diplomamunka kivonata. 43