Hidrológiai tájékoztató, 2011

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kerékgyártó Tamás: Ipari célú hévíz kútpár tervezése Úri (Pest megyei település) térségében

r Ipari célú hévíz kútpár tervezése Uri (Pest megyei település) térségében* KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS Dolgozatomban egy Úriba létesíteni kívánt hévízkút pár létesítésének lehetőségeit vizsgáltam. Bevezetés, célok Dolgozatom célja a geotermikus energiaként felhasználni kívánt hévíz felszínre hozatalának és visszajuttatásának tervezése, továbbá ezen kutak egymásra és a közelben található hévíz kútra lévő hatásának vizsgálata hidrodinamikai modellvizsgálat segítségével. Ehhez szükséges a terület részletes vizsgálata morfológiai, földtani és vízföldtani szempontból. Vízbeszerzési szakvélemény A hévizet egy csokoládégyár hőigényének kielégítéséhez kívánják felhasználni. Mint azt az 1. ábra szemlélteti, ehhez 40-45 °C hőmérsékletű víz szükséges. Modellvizsgálat A létesítendő termelő kúthoz legközelebb lévő Tápiószecső K-23 hévízkút működését befolyásoló hatásának, valamint a termelő és visszasajtoló kutak egymásra hatásának vizsgálatát végeztem. A számításokat három termelési variánsra végeztem el. Az első eset bemutatta, hogy ha ugyanabba a vízadó rétegbe történik a visszasajtolás, akkor 50 éven belül várható egymásrahatás, ami a víz lehűléséhez vezethet (2. ábra). 1. ábra. A csokoládégyártáshoz szükséges hőmérsékletek A vízigényt a megrendelő 15 m

3/d-ban határozta meg, ezért a modellezés első termelési variánsának alapjául ez az érték szolgált. Úri község távlati céljai közé tartozik egy hévízfürdő kialakítása, amelynek vízigényét a létesítendő kútból kívánják kielégíteni, így a modellezést a maximális 1000 m

3/d-os víztermelésre is elvégeztem. Szakmai gyakorlatom során összegyűjtött adatok alapján megvizsgáltam az adott hőmérsékletű víz beszerzésére alkalmas összleteket. Első lehetőségként a 25003000 m mélyen lévő mezozóos alaphegység mutatkozott, de itt a hévíz beszerzése igen drága és kockázatos lenne. Második variánsként a felső-pannoniai képződmények mutatkoztak. A közelben lévő Monori és Tápiószecsői hévízkutak adataiból tájékozódva megtudtam, hogy a felső-pannoniai emelet legalsó homokrétegei 40-45°C hőmérsékletű hévíz beszerzésére alkalmasak, ezért a felső-pannoniai rétegeket vizsgáló hidrodinamikai modell felépítését javasoltam. 2. ábra. Az 50 éves elérési időhöz tartozó áramvolnalak (1. eset) A második esetben a visszasajtoló kút felsőbb rétegbe került (3. ábra). Látható, hogy itt 50 éven belül sem várható egymárahatás. A3, esetben a fent említett okok miatt (hévízfürdő kialakítása) 1000 m

3/d-os termelés mellett azt vizsgáltam, hogy hatással van-e a tőle mintegy 5 km-re ÉK-re lévő tápiószecsői hévízkútra (4. ábra). A modellszámítások eredményei bebizonyították, hogy a két termelő kút nincs egymásra hatással, ezáltal a távlati tervek megvalósítására is van lehetőség. Összefoglalás Szakirodalomból és a környező kutak vízföldtani naplójából vett adatok alapján meghatároztam a várható fúrási rétegsort, amiből kiderült, hogy a felső-pannoniai képződmények egyik mélyebben fekvő homokrétegéből lehet számítani az összes célra megfelelő hozamú és hőmérsékletű vízre. * A 2010. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton felsőfokú szakképzés vagy mesterképzés kategóriában könyvjutalmat nyert diplomamunka kivonata. Jelmagyarázat • Termelő kút áramképe *» Visszasajtoló kút áramképe 40