Hidrológiai tájékoztató, 2011

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Szigeti Viktor: A folyószabályozás biológiai hatásainak és az élőhely-rekonstrukció lehetőségeinek vizsgálata

tük meg a hematoxilin-eozin és a PAS-festés használatával. A májban a tejes és cukros oldat is zsíros elfajulást okozott. Egyes esetekben a máj szivacsos szerkezetűvé vált, mely nekrobiózishoz (az élő sejtek lassú elhalásához) vezetett. A későbbi mintavételek alkalmával az elzsírosodás mellett gyulladásos sejtek, limfociták és granulociták is megjelentek a májban. Egyes esetekben zavaros, savós májgyulladást is tapasztaltunk. A PAS-festéssel megállapítottuk, hogy a májban a kísérlet során fokozatosan csökkent a glikogén szint mindhárom tesztanyag esetében. A Grohe-Perls-eljárással negatív eredményt kaptunk. A kísérlet alatt nem alakult ki megjeleníthető mennyiségű vastartalmú anyag a májban. Dolgozatomban számos szövettani felvétellel támasztottam alá a megfigyeléseinket. Összefoglalás Az általunk használt kísérleti beállítások alkalmasak voltak a vizsgálandó anyagok hosszútávú tesztelésére. A féltatikus rendszer, négynaponkénti oldatcserével alkalmasnak tűnik ökotoxikológiai vizsgálatok elvégzésére. A ZebTec haltartó rendszer alkalmas hosszútávú toxikológiai tesztek elvégzésére. A szövettani vizsgálatok nem erősítették meg az újságpapír akut károsító hatását, aminek hátterében a papíraprítás nagysága állhat. A további kísérletek során javaslom, a papír több napos beáztatását mielőtt az akváriumok vízébe helyeznénk. A papírtartalmú oldattal kezelt halaknál az elváltozások okára az adatokból nem tudtunk következtetni, további vizsgálatok szükségesek. A cukrot és a tejet tartalmazó oldatok toxikus hatását szövettanilag is sikerült kimutatni. Az elhullási adatok alapján felállítható toxikológiai sorrend a vizsgált anyagokra a következő: tej>cukor=papír, ami a szövettani elemzéseket is felhasználva megváltozott: tef>cukor> papír-ra. Ezen vizsgálatok alapján javasoljuk, a szövettani eljárások alkalmazását a toxikológiai vizsgálatok kiegészítőjeként, az egyes anyagok pontosabb mérgező hatásának megismerése céljából. Megállapítható, hogy a hematoxilin-eozin festés általánosan alkalmazható a halakon végzett toxikológiai kísérleteknél az elváltozások kimutatására. A PAS-festés elsősorban a nyálkasejtek és a glikogén kimutatására alkalmas, míg a Grohe-Perls-féle eljárás szükségtelen az ilyen intervallumú kísérleteknél. Ezen vizsgálati eredmények kiterjesztése összetettebb környezetvédelmi célkitűzésekre csak további tesztkísérletek után lehetséges. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészítése során szeretnék köszönetet mondani konzulenseimnek Lefler Kingának, Csenki Zsoltnak és dr. Baska Ferencnek, valamint mindenkinek, aki segítségével hozzájárult a munkámhoz. A folyószabályozás biológiai hatásainak és az élőhely-rekonstrukció lehetőségeinek vizsgálata* SZIGETI VIKTOR Dolgozatomban, szakirodalmi áttekintés formájában a folyókkal és azok ártereivel, vizes élőhelyekkel foglalkoztam. A folyók biológiai, ökológiai, természetvédelmi értékeinek és az átalakulásuk folyamatainak vizsgálata mellett, a folyók és környezetük emberi életre való hatásait is figyelembevettem. A szakdolgozat kérdésfeltevése az volt, hogy a jövőben milyen legyen a hozzáállásunk az egyre veszélyeztetettebb vizes élőhelyekhez, az ilyen területeket hogyan formáljuk, alakítsuk. Továbbiakban is mesterséges képre formáljuk a szabályozásokkal, vagy megpróbáljuk természetesebbé alakítani, helyreállítani folyóinkat. Ennek megválaszolására a hazai és nemzetközi viszonyokat egyaránt vizsgáltam. Bemutattam a (Kárpát-medencei) folyók múltbeli és jelenlegi képét, élővilágát; a környezeti hatásoktól, a kezdeti emberi hatásokon át a későbbi nagyobb mértékű beavatkozásokig, szabályozásokig. Mindezen ismeretek a folyók természetesebbé alakításához, a jövőbeni beavatkozások megalapozásához szükségesek. A szakdolgozatomban részletesen bemutattam az egyes higrofil vegetációtípusokat, azok alkotó fajait, elterjedését, felépítését, környezeti igényeit is. A múltbeli növényvilág ismertetése után a Tisza szabályozásával annak előzményeivel, kiváltó okaival, a szabályozások folyamatával, valamint a hatásaival (mind a természeti, mind a gazdasági-emberi hatásait figyelembe véve) foglalkoztam. A kezdeti emberi hatások bemutatásánál, megemlítek egy a természettel (jobban) együttműködni tudó - ártéri - gazdálkodási formát, a fokgazdálkodást. A folyó menti élőhelyek degradációs folyamatának ismertetése mellett röviden bemutattam egy ma is közel természetes területet, a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, annak növény és állatvilágát, annak érdekében, hogy rálátást biztosítsak a vizes élőhelyek értékeit illetően, valamint, hogy bemutassam, még maradtak fent értékes vizes területek. * A 2010. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton alapképzés kategóriában könyvjutalmat nyert diplomamunka kivonata. 23