Hidrológiai tájékoztató, 2011

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Fekete Gergő: A Versegi szennyvíztisztító telep hatása a Vanyarc-patakra

A többi töltetanyagon is hasonló jelenséget figyeltem meg. Két hét eltelte után az ammónia oxidáció valamennyi reaktorban lejátszódott, de a nitrit további oxidációja megrekedt. Ezután a reaktorban köztes levegőztetést valósítottam meg, megszüntetve a lokális oxigén hiányt. Idő hiányában csak 1 hétig tudtam ebben az elrendezésben üzemeltetni a berendezést. Az átalakítás hatására a nitritoxidációt sikerült megvalósítani. Bebizonyosodott az oxigén limitáció. Következtetések • A nitrifikáció laboratóriumi körülmények között spontán módon beindul. • A nitrifikáció beindulásának folyamata időigényes • A nitrifikáció mindkét lépése lejátszódott • A nagyobb tartózkodási idő kedvezőbb a nitrifikációra • A nagyobb felület kedvezőbb hatással van a nitrifikációra • A második kísérletben a homok és aktívszén tölteten megnövekedett a nitrit ion koncentráció, amit feltehetően az oxigénhiány okozott • A harmadik kísérletsorozatban sikerült az oxigénhiányos állapotot megszüntetni a köztes levegőztetés beiktatásával Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészültéért szeretnék köszönetet mondani témavezetőimnek, dr. Licskó Istvánnak és László Balázsnak, valamint mindenkinek, aki segítségével hozzájárult a munkámhoz. A Vérségi szennyvíztisztító telep hatása a Vanyarc-patakra* FEKETE GERGŐ A dolgozatomban a Vérségi kommunális szennyvíztisztító tisztított szennyvizének hatását vizsgálom a befogadó felszíni vízre, azaz a Vanyarc- vagy más néven a Nógrád-patakra. Bevezetés és cél A vizsgálatom tárgyául szolgáló Vanyarc-patakra azért került a választásom, mert a Verseg-Kartal közös tulajdonában lévő kommunális szennyvíztisztító telep köztudottan rosszul működik, többször a határértékeknek nem megfelelő kibocsátást mértek. Munkám során célként tűztem ki annak feltárását, hogy a tisztított szennyvíz milyen hatással van a patak vízminőségére, valamint a szennyvíztisztító telep hibáinak felderítését, a továbbfejlesztés lehetőségeinek megismerését. Anyag és módszer A patakot érintő környezeti hatások alapján öt mintavételi pontot jelöltem ki Verseg településén belül: I. Egy állattartással foglalkozó tanya mellett közvetlenül II. A települést átszelő főút hídjának lábánál III. A tisztított szennyvíz bevezetése előtt IV. A bevezetés helyénél V. A bevezetés után A Vanyarc-patak mintavételezése 2008. november 13.-án és 2009. március 27. én történt a patak partjáról nyeles mintavevővel a patak keresztszelvényének középső szakaszából. A laboratóriumi vizsgálatokhoz szükség volt 1 kezeletlen és további 2 különböző módon tartósított vízmintára, hogy a vizsgált komponensek koncentrációja ne változzon a mérések megkezdésig. A tartósítást „A minták tartósításának és kezelésének irányelvei" szabvány alapján végeztem el. Szűrés során kézi pumpás vákuumos polikarbonát szűrőberendezést és 0,45 (im pórusméretű szűrőlapot használtam, mellyel 1. táblázat. Helyszíni adatok, 2009. március 27. I. Mp II. Mp III. Mp IV. Mp V. Mp PH 8,19 8,38 8,37 8,2 8,18 Hőmérséklet °C 3,2 3,9 5,1 5,6 6,1 Vezetőképesség jiS/cm 1371 1378 1419 1501 1448 Vízmélység cm 32 37 40 140 80 a vízben lévő lebegőanyagokat távolítottam el. A minta savanyításához tömény kénsavat használtam, mellyel beállítottam a víz 2-es pH-ját. A mintákat PET palackokban hűtőszekrényben tároltam. A laboratóriumi vizsgálatokat egy héten belül elvégeztem. Eredmények és értékelésük A mintavételi pontokon végrehajtottam a szükséges helyszíni méréseket (/. táblázat). A helyszíni vizsgálatok alapján megállapítottam, hogy a bevezetett tisztított szennyvíz hőterhelést nem okoz, mivel nincs kimutatható hőmérsékletemelkedés a szennyvíz bevezetési (IV.) pontnál. A patak vízének nagy vezetőképessége a szennyvíz bevezetésének pontjánál a megnövekedett sótartalomra utal. A tavaszi mintavétel során a patak jóval nagyobb vízhozammal bírt, mint az átlagos néhány l/s, amit ősszel tapasztaltam. * A 2010. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton alapképzés kategóriában könyvjutalmat nyert diplomamunka kivonata. 16