Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Pávai Vajna Ferenc születése 125. évfordulójára: Ásványvíz-feltárásának balneológiai jelentősége

r Pávai Vajna Ferenc születése 125. évfordulójára: Ásványvíz-feltárásának balneológiai jelentősége* DR. DOBOS IRMA Pávai Vajna Ferenc 1886-ban született Csongván (Er­dély), s egyetemi oklevelének megszerzése után először a Selmecbányái Akadémián, majd Trianon után a Pénzügy­minisztériumban, az 1930-as évektől pedig a Magyar Kir. Földtani Intézetben dolgozott. Tipikus magyar geológus volt, aki nem kívánta álláspontját, feltételezéseit, megálla­pításait mások véleményével befolyásolni, éppen ezért nem alkalmazta munkájánál az újabb kutatási módszere­ket sem, mint például a geofizika eredményeit. Bizonyára ennek tulajdonítható, hogy tanulmányainál jóformán egy­általán nem közöl irodalomjegyzéket, s csak elvétve talá­lunk szövegközti hivatkozást egyik-másik szerzőre. A montán geológia-iskola neveltje, s ez látszik minden mun­kájánál, így a síkvidéki kutatásainál is (Dobos, 1992). Szakvéleményei alapján kitűzött fúrásai szénhidro­gén helyett hévizet tártak fel, amely ugyanolyan ered­ményt jelentett akkor az országnak, mivel ásvány- és gyógyvizeinek ilegtöbbjét is elveszítette (Dobos, 1988). I. A Tiszántúli terület kutatása A M. kir. Földtani Intézet kezdeményezésére 1917­ben megindult az országban a tiszántúli területen a torzi­ós inga méréssel való felvétel és ennek alapján Böckh Hugó és Böhm Ferenc kijelölte az első Hortobágy I. sz. szénhidrogén kutatófúrás után a Hajdúszoboszló I. sz. fú­rás helyét a Vérvölgyben. A már 343,1 m-t elért fúrás he­lyét Pávai Vajna Ferenc módosította és saját módszeré­vel új helyen jelölte ki, amely 1925-ben elérte az 1090,70 m-t és a megnyitott rétegből 1600 l/min 73° C hőmérsék­letű gázos hévizet nyertek (Dobos, 2001., 2004). Egy ilyen különleges jel­legű vizet azután azonnal geológus, ké­mikus, balneológus szakember meg­vizsgálta és közölte értékes megállapí­tását. Közülük most kizárólag Dalmady Zoltán, a kiváló balneológus-sportor­vos véleményét emeljük ki, mert az rendkívül előremutató volt (1. kép). így írta: hajdúszoboszlói mélyfúrás vize jódos-konyhasós-karbonátos hévíz. - A nagy hőmérséklet és a nagy vízmennyi­ség viszont lehetővé tenné a város fűté­sét és a háztartási igények kielégítését. Minden bizonnyal számos betegség, kü­lönösen a golyva, a nyálkahártya hu­rutjának gyógyítására alkalmas lesz. Emellett még gyul­ladásgátló szerepe is lehet. A palackozott vizet az erős bi­tumen-tartalom gátolhatja. " (Dobos, 2011). A hévíz többirányú hasznosítása között kiemelkedik a fürdőben történt felhasználás. Bár Dalmady Zoltán je­lezte, hogy palackozásra, tehát ivókúrára nem alkalmas a hévíz, mégis többször próbálkoztak még az 1950-es és az 1960-as években is. Eredményesebb lett viszont a „für­dő-város" kialakítása, amely 1927-ben az első fürdőépü­lettel indult, s 1939-ben már 3 gyógymedencével, több szabadtéri medencével, inhalatóriummal is rendelkezett és 3 fürdőorvos foglalkozott a fürdőzőkkel. A fürdőkúrát a kezdeti időben reumatikus megbetegedések, bénulá­sok, köszvény, elhízás, angolkór, nőgyógyászati megbe­tegedések, golyva kezelésére alkalmazták. A fürdő fejlesztése a következő évtizedekben tovább folytatódott és 1999-ben a termálfürdő épülete teljesen megújult. A gyógyászati kapacitás megkétszereződött, négy új nyitott medence, a termálfürdő csarnokában pe­dig három fedett 32, 36, 38 °C hőmérsékletű gyógyvizes medence épült. A három kincstári kútból csak az I. és a III. számúból termelnek hévizet. A medencecsarnokot 2002-ben újították fel. A föld­szinten 3 orvosi rendelő, kezelőhelyiségek, és tágas pihe­nők találhatók. A mai orvosi vélemény szerint a gyógy­víz elsősorban reumatikus betegségek gyógyítására al­kalmas. Az idült mozgásszervi betegségeknél, kopásos, degeneratív betegségek kezelése után a betegek több mint 90%-a javul. A gyógyfürdőnek 5 elismert gyógyvizű kútja van és a 12-féle gyógyjavallathoz 42-féle gyógyszolgáltatást tud­nak nyújtani. A fürdő befogadó képessége télen/nyáron 3476/24868 fő/nap és 2007-ben több mint 2 M vendég fogadásával Közép-Európa leglátogatottabb fürdőkom­plexuma minősítést érte el. A hévízkút eredménye azu­tán, különösen az Alföldön a nagyobb mélységű hévíz feltárását indította el (Dobos, 1987, 2004). A hajdúszoboszlói eredményes ku­tatófúrás hatására Debrecenben is hé­vízkút létesítését határozták el. A kuta­tófúrásokat ismételten Pávai Vajna Fe­renc tűzte ki, és mindkét kút hasonló eredményt hozott, mint a hajdúszo­boszlóiak. 1977-ben a város már 9 hé­vízkúttal rendelkezett, 2003-ban pedig a 15 hévízkút majdnem kizárólag a 800-1000 m közötti felső-pannoniai homokos képződményt nyitotta meg Ma a nagyerdei fürdő, a Termál Aqua­ticum élmény, termál és wellnes fürdő­vel és 5 termálkúttal rendelkezik. Ezek 4 termálmeden­cét, I úszó medencét, 1 váltófürdőt, szabadtéri termálme­dencét és gőzfürdőt, továbbá 2 kombinált gyógymeden­cét táplálnak gyógyvízzel. Ma már 18-féle betegségre 40-féle gyógykezelést tudnak a gyógyfürdőben végezni. A hagyományos fürdőterápia mellett a fizioterápia, a * Előadta 2011. január 25.-én a Magyar Tudományos Akadémia Pávai Vajna Ferenc emlékülésén. 109

Next

/
Thumbnails
Contents