Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Belvizek és aszályok, mint a magyar Alföld sajátosságai, különös tekintettel a 2010-2011. évi rendkívüli belvízjárásra

1. táblázat. A havi közepes talajvízszintek 2009. november- 2011. március között a 2318 sz. hódmezővásárhelyi észlelő kútban, és eltérésük a sokévi havi átlagtól (Adatforrás: ATIKÖVIZIG) magas talajvízszint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a belvízi elöntések tartósan fennmaradjanak, s ez a körülmény rendkívül megnehezítette, helyenként lehetetlenné tette a víztelenítési és az agrotechnikai munkálatokat. Az Alföldön csak a Duna-Tisza közi hátság magasabb fekvésű részein nem emelkedett a talajvízszint a sokévi átlag fölé (V1TUKI-ATIKÖVIZIG 2010-2011), mivel a most tárgyalt rendkívül nedves időszakot megelőzően itt egy nagyon jelentős, több évtizedes talaj vízszintsüllyedés zajlott le. Az elmúlt 50 év évszakos belvízelöntési adatainak eloszlásvizsgálata azt mutatja, hogy a 2010. évihez hasonló méretű téli-tavaszi belvíz átlagosan 5-6 évenként, a 2010. évihez mérhető nyári belvíz viszont átlagosan 40 évenként fordult elő (Pálfai 2010). A 2010. évi őszi és a 2010/11. évi téli-tavaszi belvíz átlagos visszatérési ideje kb. 30 évre becsülhető. A 2010—2011. évi belvízjárásban leginkább a tartóssága, 16 hónapos időtartama a rendkívüli, amelynél hosszabb csak az 1940-42. évi katasztrofális belvízjárás volt. A 2010-2011. évi 16 hónapos belvizes időszakban lefolyt, illetve levezetett belvíz mennyisége országos összesítésben - a védekező vízügyi szervezetek jelentése szerint - kb. 6,5 milliárd m

3 volt, melyből 3 milliárd m

3t gravitációsan, 3,5 milliárd m

3-t szivattyús átemeléssel juttattak a folyókba (VITUKI-ATIKÖVÍZIG 2010-2011). A belvíztározókban jóval kevesebb, a képződött összes belvíz alig 10 %-át lehetett elhelyezni. Részleges aszály 2010-ben Annak ellenére, hogy 2010-ben az ország nagy részén rekord mennyiségű csapadék hullott, az Alföldön területi átlagban kb. 900 mm (!), a nyár derekán egyes térségekben aszály, illetve aszály közeli állapot alakult ki (VITUKIATIKÖVIZIG 2010-2011). A június 24,-július 23. közötti harminc napos időszakban, miközben az ország szinte teljes területén rendkívül meleg volt, a Dunántúlon és az Alföld déli felén az ilyenkor szokásosnál kevesebb csapadék hullott. Ráadásul a csapadék időbelileg igen egyenlőtlenül oszlott el: sok helyen néhány nagyon csapadékos nap mellett három-négyhetes, gyakorlatilag csapadékmentes időszak alakult ki. Ez főleg a sekély gyökerezésű növényeknél vízhiányt okozott, és öntözést igényelt. Konklúzió A belvíz- és aszályjelenség, mint láttuk, több szempontból is nagyon hasonló. Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy köztük különbség csak az előjelben van. Más szóval az aszály „negatív belvíz". Ezért célszerű e két jelenséget nemcsak külön-külön, hanem együttesen is vizsgálni. Ugyanígy a belvíz- és az aszályproblémák kezelése terén az érdekelteknek és a szakmai köröknek minél jobban törekedni kellene együttes, közös, összehangolt megoldásokra. Köszönetnyilvánítás A tanulmány elkészítéséhez megküldött, illetve rendelkezésre bocsátott anyagokért Iványi Krisztinának (VKKI) és Lázár Miklósnak (ATIKÖVIZIG), az ábra szerkesztéséért Herceg Árpádnak (ATIKÖVIZIG) tartozom hálás köszönettel. IRODALOM Bozó L.-Horváth Á.-Zsikla Á.-Hadvári M.-Kovács A. (2010): Szélsőséges meteorológiai helyzetek 2010. május-júniusban. „KLIMA-21" Füzetek, 63. szám, 7-15. Iványi K. (2010): Összefoglaló tájékoztató a 2009. december 25.-2010. június 25. közötti időszak belvízi eseményeiről. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. Kézirat. Móring A. (2010): 2010 őszének időjárása. Légkör, 55. évf., 4. szám, 172-173. Móring A.-Lakatos M.-Nagy A.-Németh Á. (2010): A 2010. május-júniusi időjárás rendkívüliségei éghajlati szempontból. ,, KLIMA-21" Füzetek, 61. szám, 3-14. Orlóczi I Schlegel O. (1967): Jelentősebb belvízvédekezéseink összehasonlító értékelése. Vízügyi Közlemények, 1. füzet, 51-71. Pálfai I. (2004): Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. Közlekedési Dokumentációs Kft., Budapest, 492 old. + 2 melléklet. Pálfail. (2010):A2010. évi belvíz hidrológiai értékelése. „KLÍMA-21"Füzetek 61. szám, 43-51. Péczely Gy. (1965): Az Alföld éghajlata. Földrajzi Közlemények, XIII. (LXXXIX.) kötet, 2. szám, 105-133. Reich Gy. (2011): „Két Isten kék!" Mérnök Újság, XVffi. évf., 3. szám, 14-15. Somlyódy L.-Nováky B.-Simonffy Z. (2010): Éghajlatváltozás, szélsőségek és vízgazdálkodás. „ KLÍMA-21" Füzetek. 61. szám, 15—32. Szesztay K. (2000): Az Alföld vízháztartása. In: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön (szerk.: Pálfai I.). A Nagyalföld Alapítvány Kötetei 6. Békéscsaba, 7-15. Szlávik L. (2003): Az ezredforduló árvizeinek és belvizeinek hidrológiai jellemzése. Vízügyi Közlemények, LXXXV. évf., 4. füzet, 547-570. Vágás I. (2000): Belvizeinkről ismét - aligha utoljára. Magyar Tudomány, 6. szám, 688-698. Várallyay Gy. (2010): Talajdegradációs folyamatok és szélsőséges vízháztartási helyzetek a környezeti állapot meghatározó tényezői. „KLÍMA-21" Füzetek, 62. szám, 4-28. VITUKI - ATIKÖVIZIG (2010-2011): Integrált Vízháztartási Tájékoztató és Előrejelzés. 2010. január-2011. április. VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. - Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest-Szeged. VKKI (2010): Előkészítő anyag a 2011. évi belvízi helyzetre való felkészülésről szóló felterjesztéshez. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. Budapest, 2010. november. Időszak Havi közepes Eltérés a talajvízszint a sokévi havi terep alatt (cm) átlagtól (cm) 2009. november 364 - 57 december 364 -67 2010. január 303 - 14 február 288 - 16 március 235 + 21 április 227 + 16 május 218 + 20 június 149 + 96 július 190 + 73 augusztus 230 + 57 szeptember 238 + 65 október 218 + 92 november 209 + 92 december 132 + 165 2011. január 53 + 236 február 63 + 209 március 56 + 200 106