Hidrológiai tájékoztató, 2010

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: A Felszín Alatti Vizekért Alapítvány: A XVII. Konferencia Siófokon

A kuratórium minden évben a konferencia alkalmá­val Ezüstpohár kitüntetést ad át azoknak a szakemberek­nek, akik a felszín alatti vizek területén kiemelkedő, illet­ve több évtizedes tevékenységet folytattak. Eddig harminc személy érdemelte ki a kuratórium megtisztelő jelölését a kitüntetésre. A XVII. Konferencia Siófokon A konferenciát Liebe Pál, a kuratórium elnöke nyi­totta meg és tájékoztatta a hallgatóságot az Alapítvány helyzetéről és a kuratóriumban történt személyi válto­zásokról. Az elmúlt év ásványvízzel kapcsolatos pro­gramjairól Szilágyi Gábor a kuratórium tagja számolt be. Ezután az öt plenáris előadás következett és első­ként Tahy Agnes „A felszín alatti víz a vízgyűjtő-gaz­dálkodási tervben" című előadása hangzott el. Elmond­ta, hogy a munka folyamán a porózus, a karszt és a sé­rülékeny víztesteket sikerült számba venni. A vizsgála­tok kiterjedtek a közcélú vízbázisokra, az ásvány- és a gyógyvíz védőterületeire Is. A hiányosságokra és a hi­bák okaira is rámutatott az előadó. A vízzel kapcsolatos élőhelyek problémáinak legfőbb okát a vízhiányban je­lölte meg, amely elsősorban a klíma-változások követ­kezménye. A víztestek mennyiségi és minőségi állapo­tának javítására, vagy a jó állapot megőrzéséhez szük­séges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tar­talmazza. A következő előadást Liebe Pál tartotta „ Mi az Mj ?" címen. Hivatkozik a 2004-ben megjelent rendeletre, amely „a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető víz(nyomás)szint-süllyesztéshez tartozó igénybe vehető összes vízmennyiség m 3/évben kifejez­ve." Ennek megállapítása azért is nehéz, mivel a víztes­tek összefüggésben vannak egymással, nehéz őket leha­tárolni. A kijelölt részeken kitermelhető vízmennyiség pedig környezetének leterheltségétől függ. Az előadó úgy látta, hogy a kitűzött cél eléréséhez elkerülhetetlen a modellezés alkalmazása. A Magyar Állami Földtani Intézetben magas szintű kutatómunka eredményét mutatta be Tóth György, kívü­le még a munkában öt résztvevő kutató nevében. A „XL. Pannon hidrogeológiai modell fejlesztése és lehetőségei a vízgyűjtő-gazdálkodásban" c. dolgozatban az előzmé­nyek között számos jelentős hidrogeológus munkáját és az újabb modelleket vették figyelembe, erre építették to­vábbi kutatásukat. Munkájuk a határokon túlra is átnyúlt úgy, hogy az áramlási és a transzport-folyamatokat fi­gyelembe lehessen venni, a közös vízgyűjtő-gazdálkodás megalapozására pedig modelleket készítettek. A felszín alatti víz védelmének nagy jelentőségét Ju­hász József számos hazai példa bemutatásával hangsú­lyozta. Indokoltnak tartotta a hazai gyakorlat mellett az Európai Unió követelményeinek is messzemenő végre­hajtását. A felszín alatti vizek minőségének védelme ér­dekében mindenképpen az eredettől kell követni a víz út­ját és menet közben csak ellenőrzött minőségű vizet sza­bad a felszín alá vezetni. Ehhez természetesen szükséges egy jól kidolgozott szabályzat, amelynek végrehajtása mindenkire kötelező. Szűcs Péter és Kovács Balázs előadásában a Miskol­ci Egyetemen a hidrogeológus képzés indítását, annak eredményét, és a legújabb speciális témakörök bevezeté­sét is felvázolta a két előadó. A 2010. februárban indult újrendszerű hidrogeológus mérnök-képzés olyan jellegű, hogy az kiterjed mind a felszíni, mind a felszín alatt víz és létesítményeinél felmerülő problémák megoldására. A fejlődést mutatja az is, hogy 2010 szeptembertől a Sze­gedi Tudományegyetemmel együttműködve két éves le­velező rendszerű hidrogeológus szakirányú továbbkép­zés indítását tervezi az egyetem. A következő előadásokat tematikusan csoportosítot­tuk az áttekinthetőség érdekében. A talajvíz kutatása Az Észak-Tiszántúl területén a dinamikus faktorana­lízis alkalmazásával sikerült a talajvíz járását befolyáso­ló háttértényezők elkülönítése, amely hozzájárulhat a tér­ség sérülékenység becsléséhez. Erről a nagyon érdekes témáról Barcza Márton - Kovács József és szerzőtársai állították össze előadásukat. A debreceni Nagyerdőben a talajvízszintek változását vizsgálta Újlaki Péter és két szerzőtársa a vízszintfigye­lő kutakban, mivel számos nyitott kérdésre kellett és a jö­vőben is választ kell adni. Talajvíztisztítás A Budapesti Vegyiművek Illatos úti elszennyező­dött telephelyének talajvíztisztítási projekt üzemelte­tési és monitoring tapasztalatairól tartott a két előadó beszámolót (Magyar Balázs és Illésné Sándor Sándor Andrea). Megállapították, hogy a műszaki beavatko­zás során újabb megoldandó feladatok szükségesek, és egy ilyen kármentesítő munkánál elengedhetetlen egy folyamatosan működő számítógépes adatgyűjtő rendszer. A felvetett kérdésre ad választ Stockei János előadá­sa, aki a számítógépes vezérlés szerepére mutat rá a ta­lajvíztisztítás hatékonyságának növelésében. Ez a rend­szer lehetővé teszi nem csak az egyszeri adat értékelé­sét, hanem folyamatosan láthatóvá válik a talajvíz kiter­melő, tisztító és az injektáló rendszer tényleges üzemál­lapota. A táplálékláncot veszélyeztető toxikus nehézfémek eltávolításának lehetőségét vizsgálta nano-membrán technológiával Debrecenben Hajdú István - Bodnár Magdolna és még hét kutatótársa. Vizsgálatukhoz ólom­tartalmú vizet használtak fel, s annak előnyeit mutatták be előadásukban. A rétegvíz kutatása Az Alföld rétegvíz áramlási modelljének igazolására Deák Józef az izotópvizsgálatokat vízkémiai vizsgála­tokkal egészített ki. Ezek alapján a leglényegesebb víz­földtani problémák, mint a beszivárgás, a regionális szi­várgási tényező becslése, az áramlási sebesség számítá­sa, a jégkorszaki beszivárgású rétegvizek, a nagyon idős rétegvizek kimutatása, 60 évnél fiatalabb komponens hozzáadása igazolható. 81

Next

/
Thumbnails
Contents