Hidrológiai tájékoztató, 2010

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2011-ben

ban hozzájárult a kutatási eredmények, hidrológiai adatok cseréjéhez és a közös vizsgálatok tapasztalatainak kiértékeléséhez. 1961. augusztus 2. f Ditróy (Dieter) János (Sopron) mérnök, 1910-től az állami vízügyi szolgálat munkatársa volt. A budapesti vámmentes kikötő építési munkáinál dolgozott, majd az FM Vízügyi Műszaki főosztályán szervezett tervező csoport tagja lett. Számos vízépítési műtárgy terve fűződik nevéhez. 19321939 között a vízrajzi szolgálat vezetője volt. Szakirodalmi munkássága is jelentős. (* Sopron, 1879. december 4.) 1961. november 30. f Trümmer Árpád (Budapest) vízépítő mérnök. Több évtizedes kultúrmérnöki szolgálat után, 1933-ban lett a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Főosztályának munkatársa, ahol a Hármas Öntözési Bizottság tagjaként részt vett a Tiszántúl öntözési tervének kidolgozásában. Irányította a hódmezővásárhelyi öntözőrendszer tervezését és építését. 1938-1943 között a vízügyi műszaki szolgálat vezetője, 1945 után a VIZITERV tanácsadója volt. (* Budapest, 1884. január 23.) 1961. december 19. A kormány határozatot fogadott el „Az öntözéses termelés fejlesztésének irányelveiről", amelynek végrehajtásáért a az OT elnökét, a földművelésügyi minisztert és a vízügyi főigazgatót tette felelőssé. A határozat elrendelte a kiskörei vízlépcső beruházási programjának elkészítését. 1961. Sárvárott vízkutatás során 998 m mély kutat fúrtak, amelyből percenként 400 liter 44 C°-os vizet nyertek. A későbbiekben híressé vált strandfürdőt és gyógyszállót erre a vízre alapozva építették meg. 1961. A Magyar Állami Földtani Intézet Schmidt Eligius Róbert szerkesztésében megjelentette ^Magyarország Vízföldtani Atlaszá"-t, melyhez 1962-ben a „Vázlatok és tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához" című kiadvány csatlakozott. 1961. Az OVF létrehozta a területi (megyei) Víz- és Csatornamű Vállalatokat. 1961. A hazai angolnatelepítési program keretében 65 000 db angolnaivadékot helyeztek ki a Balatonba. Ettől kezdve minden esztendőben - egészen 1978-ig - többmilliós telepítés történt a tóba. Ezt követően a sorozatos kihelyezés megszűnt, de egy-egy évben előfordult még újabb akció, legutóbb 1991-ben. 1961. A Balatont fenyegető legnagyobb veszély, a rohamos eutrofizálódás mértékének megállapítása érdekében megkezdődtek az első, még nem átfogó mérési vizsgálatok. Ez alkalommal a balatoni fitoplankton szerves anyag termelésének körülményeire voltak kíváncsiak a kutatók. A részletes vizsgálatok csak később, az 1970-es évek első felében indultak meg, kezdetben a tihanyi félsziget előtt, majd a keszthelyi öbölben. 1961. A Borsodi Regionális Vízmű működési területén átadták rendeltetésének a rakacai tározót, amely 5,2 millió m

3-nyi tározott vizével a Bódva folyó vízhozamát 1,5 m

3/s-ra egészítette ki. 1961. A 11/1961. sz. Egészségügyi Minisztérium-OVF közös utasítás szabályozta a víznyerő helyek védőterületének kialakítását és előírta a hidrogeológiai védőterület kijelölését is. 1961. Megindult a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat azóta folyamatosan megjelenő, féléves folyóiratának, a ,J<.arszt és Barlang"-nak a kiadása. 25 éve 1986. március 2. t Varsa Ferenc (Budapest), mérnök, a Tiszafüredi öntözőrendszer egykori üzemeltetője, a Tiszalöki Vízlépcső előmunkálatainak irányítója, a Vízgépészeti Vállalat ny. igazgatója. (* Nagykikinda, 1909. július 24.) 1986. április 26. Az ukrajnai csernobili atomerőműben nukleáris katasztrófa zajlott le, amelynek során a radioaktív aeroszol szennyeződés először északnyugatra sodródott, majd délre fordulva elérte a Duna medencéjét. A lehulló csapadék a bajorországi és felső-ausztriai területeken mosta ki a szennyeződést a légkörből. így az ottani radioaktív szennyeződés fő tömege - a Duna és mellékfolyói közvetítésével - némi késéssel, május 6-án került Magyarországra, s 16-án hagyta el hazánkat. 1986. május 28. Szegeden a Tisza vízgyűjtőjén elhelyezkedő államok kormánymeghatalmazottjai aláírták a „Tisza és mellé/folyóinak szennyezés elleni védelméről" szóló ötoldalú szerződést. 1986. július első hete A Tisza alsó szakaszát minden korábbinál nagyobb mennyiségű békalencse és úszópáfrány árasztotta el. Miután az uszadék a Körösökből került a Tiszába, a Körösökön öt helyen merülőfalat építettek, s mintegy 2200 m

3 uszadékot emeltek ki a vízből. Magyarországon ez volt az első ilyen jellegű környezetvédelmi akció. 1986 nyara A Hortobágyi Nemzeti Park kezdeményezésére védetté nyilvánították a Karcag belterületétől 6 km-re található Zádor-hidat és 70 ha-os környezetét. 79