Hidrológiai tájékoztató, 2010

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2011-ben

1836. október 1. * Hieronymi Károly (Buda), mérnök, politikus. Pályáját 1861-ben Máramaros vármegye főmérnökeként kezdte. A kiegyezés után az első Közmunka- és Közlekedési Minisztériumban dolgozott, ahol 1874-től államtitkárként intézte a folyószabályozás, az ármentesítés, az út- és vasútépítés ügyeit. 1882-ben a magyar-osztrák államvasutak vezérigazgatója lett. Nevéhez fűződik a Fővárosi Vízművek megszervezése. 1903-1905 között Tisza István kormányában kereskedelmi miniszterként az ipar és a kereskedelem fejlesztésével foglalkozott, (t Budapest, 1911. május 4.) 1836. * Létay Gusztáv (Pest), a Közép tiszai Armentesítő Társulat mérnökeként a folyószabályozási munkák egyik irányítója, utóbb állami szolgálatba lépve az alföldi transzverzális műút építésének vezetője, (t Budapest, 1918. február 25.) 1836. Az egyesek költségein készítendő vízi munkálatoknak előmozdításáról szóló XXXVI. törvénycikk az 1807-ben kelt társulati törvényt a költségek viselésének tekintetében szigorította. 150 éve 1861. október 9. * Kövessy Győző (Csongrád) mérnök, a nyíregyházi Folyammérnöki Hivatal vezetője, miniszteri tanácsos, a Felsőszabolcsi Tiszai Armentesítő Társulat belvízrendezési terveinek kidolgozója, (t Budapest, 1938. december 15.) 1861. december 4. A Balaton szabályozásával kapcsolatos érdekek egyeztetésére az udvari kancellária ifj. gr. Zichy Ferencet bízta meg a vízszabályozási királyi biztosi feladatokkal. 1861. Nagyméretű vízrendezési munkálatokba kezdett a frissen alakult Marcalvölgyi Vízitársulat, amelynek során a majd két évtized alatt kiépített 126,5 km hosszú csatornahálózattal közel 80 km

2 terület vízrendezését hajtották végre. A társulat tevékenységét az öntözésre is kiteijesztette, s az 1870-es években több öntözőcsatornát és zsilipet épített. 1861. Átadták a forgalomnak a Duna-Száva-Adria vasútvonalat, amely a Balaton déli partján vezetett végig. A vasúti forgalom megjelenése a tó partján egy új fejlődési szakasz kezdete volt. 125 éve 1886. február 1. Megkezdte működését az új pozsonyi vízmű, amelynek építését 1884-ben kezdték meg. 1886. március 6. * Pávai Vajna Ferenc (Csongva, Alsó-Fehér vm) geológus, a hazai földgáz- és kőolajkutatás, valamint a hévízkutatás és a geotermikus energia hasznosításának egyik úttörője. Munkássága a meleg gyógyvizek feltárására és hasznosítására, valamint a hőenergia-bányászatra is kiterjedt. Az ő térképező módszerével kimutatott alföldi geológiai szerkezetek közül megfúrt hajdúszoboszlói, karcagi, szegedi, debreceni földgázos hévizek a hőenergiában szegény Alföldnek igen komoly gyógytényezői. Az 1930-as években Budapesten a Rudas-fiirdő mellett hat új forrást tárt fel, közöttük a rádiumban igen gazdag Juventus-fovxist Irodalmi munkássága a kőolajföldtan, a vízföldtan és a tektonika területére terjedt ki. (f Szekszárd, 1964. január 12.) 1886. március 7. Gonda Béla, a Közmunka és Közlekedési Minisztérium munkatársa megindította a „Vízügyi Közlöny" című műszaki hetilapot, amelyet hivatalos lapjaként ismert el a Tiszavölgyi Társulat központi bizottsága, valamint félhivatalos orgánumaként a Közmunka és Közlekedési Minisztérium is. Ezzel megteremtődött a rendszeres információs kapcsolat a társulatok és az állami vízügyi igazgatás között. A lap a következő esztendőben beolvadt az ugyancsak Gonda által szerkesztett Gazdasági Mérnök folyóiratba. 1886. március 30. Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 17.202.sz. rendeletében intézkedett az országos és a nyolc kerületi kultúrmérnöki hivatal szervezetéről. 1886. április 7. A fővárosi végleges vízmű ügyében kiküldött szakértői bizottság (melynek tagjai többek közt Balló Mátyás, Fodor József, Kajlinger Mihály, Zsigmondy Vilmos voltak) jelentése alapján úgy döntöttek, hogy az alternatívaként felmerült tatai medence forrásvizeinek felhasználása helyett a parti szűrésű vizekre kell alapozni Budapest vízellátását. 1886. május 1. Megkezdte működését Péch József vezetésével, a folyószabályozások és ármenetesítések ügyéért is felelős Közmunka- és Közlekedési Minisztérium szervezetén belül a Vízrajzi Osztály, a későbbi FM Vízrajzi Intézet, illetve a mai VITUKI elődje. Magyarországon Európában az elsők között jött létre a vizek megfigyelésére, a mérési adatok kutatására és feldolgozására egy központi szerv, amelyet eredetileg ,JIidrográfiai Intézet" néven kívántak felállítani, de az akkori idők magyarosítási törekvéseit és pénzügyi adottságait figyelembe véve lett a szervezet — Vízrajzi Osztály. 1886. június Budapesten megjelent Révy Géza Viktor társulati főmérnök „A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat belesator75