Hidrológiai tájékoztató, 2010

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő-dr. Szitó András†: A Hévizi forrástó Oligochaeta faunája a 2007. évi vizsgálatok alapján

A Hévízi forrástó Oligochaeta faunája a 2007. évi vizsgálatok alapján DR. PONYI JENŐ, t DR. SZITO ANDRAS MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany I. Bevezetés A korábbi vizsgálatok alapján ismerjük, hogy a Hévízitó bentonikus élővilága a sajátos, szélsőséges környezete miatt nagyon szegény, de ugyanez állapítható meg a víztérben élő szervezetekről is (Ponyi 2002, Szító 2002). Ebben elsősorban az oldott oxigén teljes hiánya, vagy csupán nyomokban kimutatható mennyisége a fő meghatározó tényező, de a táplálékhálózatban, így az anyag áramlásában is komoly gondok lehetnek, ha az elsődlegesen termelt szerves anyag nem jut el a magasabbrendű szervezetekhez, hanem főleg bakteriális bontással ásványosodik. A minőségi változások kimutatására tehát csak olyan élőlény csoportok jöhetnek szóba, amelyek az üledéklakó szervezeteknél jobb körülmények között élnek, viszonylag fajgazdagok és folyamatosan jelen vannak a tóban. Ilyen a bevonatlakó életközösség (Ponyi, 1995 a, b, 2002). Az Oligochaeták teljes élete, fejlődési fázisai vízhez kötött, ezért a környezet minőség változások kimutatására alkalmas élőlény csoport. A korábban megkezdett faunisztikai vizsgálatok folytatásával célunk volt a fajok mennyiségi és minőségi változásainak rögzítése és ha tapasztalhatók voltak ilyen változások, ezek mennyire tükrözik a tó ökológiai állapotában bekövetkezett változásokat. II. Anyag és módszerek A mintákat 2005. júl. 19.-én, 2005. okt. 17.-én, 2006. febr. 23.-án, és 2006. máj. 11.-én vettük, melyek válogatás után kerültek meghatározásra. Ezek a tó különböző 1. ábra. A mintavételi helyek (Ponyi 2002, Vízkelety 2002) térségeiből származtak (1. ábra) a korábbi vizsgálatok alapján kijelölt és számozott következő mintavételi helyekről: 3: a tó északi kabinsora melletti beton felszínről, 4: a tó keleti részén faoszlopról, 5: a fürdő bejárati stégjéről délre faoszlopról, 6: a fürdőháztól délkeletre faoszlopról, 8: a fürdőház déli végénél a kifolyás közelében beton felszínről (Ponyi, 2002, Vízkelety, 2002). A minőségi mintavétel, gyűjtés, kaparóhálóval történt. A konzervált anyag határozásához hazai- és külföldi szerző munkáját használtuk (Brinkhurst és Jamieson, 1971; Ferencz, 1979). III. Eredmények Az augusztus 22.-i mintavétel idején és október 18.-án is a mintavételi helyeken 0-3 Oligochaeta fajt találtunk. Árvaszúnyog (Chironomidae) fajok lárva-, vagy báb alakjai nem kerültek elő. Az Ophidonais serpentina minden mintában jelen volt, egyedszáma 1-112 között ingadozott. Augusztusban a 3. mintavételi helyről került elő a legnagyobb egyedszámban, a 4-6. mintavételi hely térségében csak egy-egy példányát találtuk. Októberben a 3-as mintavételi helyen tapasztalt magas egyedszám 112 egyed/minta értékről 12 egyedre esett vissza. A 6. mintavételi hely térségében viszont enyhén növekedett az egyedszám. A Pristina bilobata mintánkénti egyedszáma augusztusban 0-49 között változott. Legmagasabb a 3. mintavételi helyen volt, a 4—6. helyről hiányzott. Októberben minden mintavételi helyen megtaláltuk, számuk mintánként 1-32 egyed között változott. Legalacsonyabb számban a 4-5., legnagyobb mennyiségben pedig a 8. sz. hely térségében találtuk. Augusztusban az 5 mintavételi hely közül kettőről került elő, egyedszámuk 0-126 egyed/minta változott. Legmagasabb értéket a 3. sz. mintavételi helyen találtuk. Októberben csak a 4. mintavételi helyről hiányzott, de az egyedszámok a mintákban alacsonyak voltak, 0-13 egyed/minta változtak. A mintákban az egyedek száma augusztusban nagyobb szélső értékek között ingadozott, mint az októberi mintavétel idején (1. táblázat). A tapasztalt szezonális ingadozás összhangban van a predáció mértékének változásaival. Környezetminőség változásból eredő faunisztikai változások jeleit nem tudtuk felfedezni. A változások összevetése a korábbi eredményekkel A 2005-ben végzett faunisztikai vizsgálatok során ugyanaz a három faj alkotta a bevonat Oligochaeta faunáját, mint 2006-ban, vagy 2007-ben (2. ábra). Az egyedsűrűség szezonális ingadozása jellegében szintén hasonló: A szezon kezdetén a fajok egyedsűrűsége viszonylag magas, majd gyorsan és erősen csökken, 59