Hidrológiai tájékoztató, 2010

EMLÉKEZÉSEK - Zsadányi Éva: Emlékezés dr. Vitális Sándor kéziratos hidrológiai-vízföldtani munkásságára, születése 110. évfordulóján

Emlékezés dr. Vitális Sándor kéziratos hidrológiai-vízföldtani munkásságára, születése 110. évfordulóján Dr. Vitális Sándor Kossuth-díjas geológus 1900. április 13.-án született Selmecbányán. A centenárium kapcsán dr. Vitális György, geológus fia írt megemlékezést nyomtatásban megjelent vízföldtani közleményeiről (Vitális Gy. 2000). Jelen cikk szerves folytatása az előzőnek, mert a kéziratos anyagainak ismertetésével együtt válik teljessé hidrogeológiai munkásságának bemutatása. Dr. Vitális Sándor természetrajzföldrajz szakon végzett a Budapesti Tudományegyetemen 1922-ben és még abban az évben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nél kezdett dolgozni. 1923ban doktorál bányageológusként, de tudományos érdeklődése a vízkutatás felé fordult és 1942ben már hidrogeológiából habilitált a Szegedi Tudományegyetemen. Kéziratos jelentései a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárban vannak. Az adattárat 2007-től a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal működteti. Az adattári nyilvántartás szerint a dokumentációk egy részét az úgynevezett F/'tó/í.y-gyűjteménybcn (Varga A. 2003) találjuk. A nyilvántartásban 612 db találat van Vitális Sándor neve alatt, amiből 139 db vízföldtani témájú 1928 és 1975 között. A közel 50 év alatt szinte minden hidrológiai témával foglalkozott. Az egész ország területére kiterjedt munkássága, de a legtöbb Észak-Magyarország területére, elsősorban Nógrád megyére vonatkozik. Sokrétű tevékenysége a következő öt csoportra bontható: 1. Vízbeszerzés-vízellátás, 2. Bányavíz, karsztvíz, 3. Ásványvíz - gyógyvíz, 4. Hévíz -geotermíka és 5. Egyéb (mások hidrológiai munkáinak véleményezése). A dokumentumok nagy száma megkövetel egyfajta rendszerezést. Különösen akkor fontos, ha minden egyes darabot külön-külön nincs mód bemutatni. 1 .Vízbeszerzés-vízellátás Ez a legnagyobb csoport, a szakvélemények 80%-át teszi ki. Csak felsorolás szintjén a témák: ivó és ipari vízellátás, vízmű, vízbeszerzés, vízfúrás, un. előforduló vizek, vízkutak (artézi kutak), vízkutatás, vízkérdés, vízadó terület védelme, víztöbblet, vízhiány, vízlépcső, vízelemzés, forráshozam stb. Kisebb-nagyobb városok vízellátási feladatairól szóló szakvélemények: Komló, Miskolc, Mátranovák, Salgótarján, Máza-Szászvár, Rózsaszentmárton, Apc, Oroszlány stb. Gyárak és üzemek vízszükségletének megoldásáról szóló jelentések: Salgótarjáni üveg- és acélgyár, Vízválasztói villamostelep, Szerencsi cukorgyár, Borsodnádasdi lemezgyár, Lábatlani cementgyár, Selypi cukorgyár, Etyeki gyár, Zagyvai villamoserőmű, Szolnoki tervezett műselyemgyár stb. Minden egyes esetben más és más igényeknek kellett eleget tenni. A műselyemgyár esetében lágy, tiszta vízre volt szükség, amely vas- és magnézium-mentes. Több szakvélemény foglalkozik a vízfúrások leírásával, mint a komlói, berhidai, pernyepusztai, herédi, jánosházai, kecs-keméti, máza-szászvári, kisterenyei, inászói, salgótajáni, vízválasztói stb. A szakvélemények készítése minden esetben előzetes földtani - hidrogeológiai tanulmányok leírásával kezdődött és terepbejárással folytatódott. Az oroszlányi új lakótelep ivóvízellátásáról szóló munkájában írja, hogy dr. Vadász Elemér és Jaskó József voltak a társai a helyszíni bejáráson (Vitális S. 1946). A fúrások kitűzésénél mindig jelen volt és ment közben is gyakran ellenőrizte a fúrásokat. Minden esetben több lehetséges változatot dolgozott ki és gazdasági számításokkal is alátámasztotta javaslatait. Már csak történelem, hogy az 1938-as kalkulációt még pengőben, az 1946-osat már forintban adta meg. Pontos leírást adott a fúrások kiképzésére, kijelölte a megfelelő vízadó rétegeket, a szükséges vízlágyítási, tisztítási és vastalanítási lehetőségeket, néhány esetben azt is kivel kell fúratni {Lapp, Mazalán, Zsigmondy). A szivattyúzások pontos helyét, mélységét és időtartamát is rögzítette. Előfordult, hogy egy vízellátással kapcsolatban 6-8 szakvélemény is készült, s összedolgozva olyan teljességet képviseltek, amit már érdemes volt nyomtatában megjelentetni. Példa erre Kisterenye község ivóvízellátása, melyet Egy magyar falu ivóvízellátása címen olvashatunk. A vízhiány kapcsán nem maradhatnak ki bírósági szakvélemények sem a felsorolásból. Kovács Gáspár kazári kútja így került be a szakirodalomba (Vitális S. 1946). A kút vize kiapadt és a tulajdonos a közeli bányát okolta érte. A szakvélemény egyértelműen igazolta, hogy a bánya nem felelős a vízszintsüllyedésért. A „Fényes" fúrásoknak a vízhozam-csökkenése komoly problémát okozott (Vitális S. 1965). A megoldás érdekében geoelektromos és torziós-inga méréseket rendelt meg, melyekről Pálos Miklós számolt be. Az eredmények összesítése után Vitális Sándor fúrás lemélyítésére tett javaslatot. 2. Bányavíz -karsztvíz A dorogi eocén bányászat vízkérdéseiről, valamint a zirci szénmedence és a Nagyszál környéki karsztvizekről is készít szakvéleményt. Vitális Sándor és szerzőtársai (Vitális S. et al. 1963) gazdasági és védekezés technikai szempontokat figyelembe véve kidolgoztak egy mód5