Hidrológiai tájékoztató, 2010

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Szabó Tamás: A szegedi vasúti Tisza-híd

közlekedést. Azóta hiányzik Szegeden a vasúti összeköttetés. A vasúti forgalom helyreállítása a világháború óta ma is napirenden van. A híd építése Az építés előtt különös figyelmet fordítottak a folyó vízjárására. A legkedvezőbb időszak a legalacsonyabb vízállások idején adódott, októbertől februárig. Az építkezésen a korszak legkorszerűbb építőipari technológiáit alkalmazták. Itt használták először Magyarországon a légnyomásos módszert pilléralapozásoknál. Mindegyik pillért két darab tömb képezte. A két tömb egymástól 4 m távolságra volt és egymással szegecselt távtartóelem kötötte őket össze. A pillérek talpát cölöpözéses szádfal vette körül, amit kőhányás védett. A cső tetejére légzsilip volt szerelve, s mind az anyagok, mind az emberek ki- és bezsilipeléséhez szolgáltak. Amikor elérték a tervezett mélységet, a légzsilipet leszerelték és elkészítették a belső cölöpözést. Erre a célra csövenként 12 db 15 cm átmérőjű fenyőfa cölöpöt vertek le. A pillércsöveket belülről csavarozással erősítették egymáshoz majd betonnal töltötték ki őket. Minden pillért tölgyfából épített jégtörő védett. A jobb parti alapba 80, a bal partiba 138 db cölöpöt vertek le. A jobb parti hídfőhöz egy hétívű viadukt csatlakozott. A viadukt alapanyagául faragott terméskövek és téglák szolgáltak. A híd teljes hossza 439 m, vasszerkezeti hossza 352 m volt. Hét csőpillérre és két hídfőre támaszkodott. A pálya magassága az 1855. évi legmagasabb vízszint fölé 8 méterre épült hogy a magasabb hajók árvíz idején is átkelhessenek alatta. Egy-egy hídnyílásban négy rácsos ívtartó helyezkedett el. Egymással keresztkötés és szélrácsrendszer kötötte őket össze. Kereszttartóként a talpfák, hossztartóként maguk a sínek szolgáltak. A tervező mérnök a híd főtartóit kéttámaszú ívként fogta fel és számította. A 41 m hosszú ívtartókat, a felső öveket és a függőleges rudakat Párizsban gyártották és ott is szerelték össze szegecseléssel és csavarozással. Az összeszerelt főtartókat 32 kisebb darabra kellet szétszedni, hogy beférjenek a vagonokba, amelyekkel Szegedre szállították őket. A helyszínre szállított bonyolult vasszerkezetet szegedi és környékbeli munkások rakták össze a francia tervezőmérnök vezetésével. A hídépítés utolsó fázisa a próbaterhelés volt. Az e célra készített külön állványon elhelyezték a műszereket és utána a hidat megterhelték 8000 kg/fm egyenletesen megoszló terheléssel. A szerkezet próbaterhelésére 30 mozdony érkezett. Hídomlás Az első légitámadás 1944. júliusában érte a hidat és még nem okozott jelentős károkat. A második egy hónappal később augusztus 24.-én már több kárt csinált, de még lehetővé tette a vasúti forgalomnak korlátozásokkal való fenntartását. A harmadik, szeptemberi légitámadás során a bombák beszakították az egyik medernyílás áthidaló szerkezetét, amely a folyóba zuhant és alátámasztó pillérét is magával rántotta. A vasúti forgalmat be kellett szüntetni. A híd megmaradt részeit 1944. október 9.-én felrobbantották és ezt a jellegzetesen szép, patinás építményt eltüntették a föld színéről. A lebombázott híd A vasúti híd roncsai mellett, attól 20 m-re észak felé ideiglenes szerkezetet építettek és 1944. november 12.én helyreállították a vasúti összeköttetést Szeged és Újszeged között. A szegedi provizórikus Tisza-híd egyedülálló nemcsak azért, mert két évig ez volt Szeged állandó átkelési lehetősége, hanem azért is, mert a vasúti híd, melyet pótolt, nem épült újjá. Hatalmas feladat volt a háborús pusztítások után a roncskiemelés, érdekes, hogy Szegeden a híd roncsait véglegesen csak 1964-ben távolították el. Napjainkban Az új szegedi oldalon megőrizték és helyreállították a hídfőt. Ezen a régi hídfőn helyezték el azt az emléktáblát, melyen a híd létét és pusztulását megörökítették. A Tisza jobbpartján semmi sem utal a néhai hídra. A nyolcnyílású vasúti híd tervei, képei és egyéb emléktárgyai bekerültek a Közlekedési Múzeumba, hogy továbbra is szolgálhassák a jövő mérnök generáció okulását, s egy monográfiaszerű tanulmány is hasznos a további kutatásokhoz. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészüléséért Brlás Pál konzulensemnek mondok köszönetet. A főtartók nézeti és metszeti ábrázolása 36