Hidrológiai tájékoztató, 2010
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Orgoványi Péter-Vas László: Szolnok a "Tisza fővárosa"
Szolnok a „Tisza fővárosa" * ORGOVÁNYI PÉTER - VAS LÁSZLÓ Szolnok város eredményesen pályázott egy Európai Uniós pályázaton „Szolnok a Tisza fővárosa" tervvel. Úgy gondoltuk, hogy cikkünkben röviden másoknak is bemutatjuk, mit jelent Szolnok városnak a Tisza, illetve hogyan válik a Tisza fővárosává! Szolnok és a Tisza kapcsolata Szolnok a Tisza és a Zagyva torkolatánál fekvő igen régi település. Az első írásos emlékek 1075-ből valók. Már ekkor jelentős település volt, hiszen az Árpád-házi királyok uralkodása alatt itt haladtak keresztül a nyugatról keletre tartó fő kereskedelmi utak. /. István korában várispánsági központ volt. A középkorban nagyméretű palánkvár védte, ami az 1552. évi nagy török hadjárat során török kézre került, majd 1562-ben maguk a törökök építtettették meg a magyar lakossággal a két partot összekötő első Tisza hidat. Stratégiai, hadászati jellegét minden korszakban, mivel jelentősége volt a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-49-es szabadságharcban is. Bár Szolnok az Alföld szívében fekszik, mégsem igazi mezőváros. Mindig is közlekedési csomópont volt, először csak vízi és közúti, majd 1847-től a Pest-Szolnok vasútvonal megépítésével vasúti is. A kiváló adottságainak köszönhetően az ipar is hamar rohamosan fejlődésnek indult. így vált Szolnok ma az Alföld egyik fontos ipari, közlekedési, közigazgatási, oktatási, sport- kulturális és egészségügyi központjává. Kétségtelen, hogy a város fejlődésében a Tiszának mindig is fontos szerepe volt, hiszen jelenét és jövőjét is meghatározó tényező. A város folyója: a Tisza Két forrása van a Fekete- és a Fehér Tisza, melyek az ÉK-i Kárpátokban a Máramarosi-havasokban erednek és a két ág Rahó határában egyesül. Vízgyűjtő területe több mint 157 000 km 2 Hossza a folyószabályozás előtt 1400 km volt, ma csupán 962 km, ebből a magyarországi szakasz 595 km. Szélessége: átlagosan 200 m (Szolnoknál 95 m), kisvíz idején csak 100-120 m. Felső szakaszán a magas hegységeken keresztül folyó Tisza hegyvidéki jellegű, nagy esésű és sebességű, szakadékos völgyeket váj, hordalékokat görget. Hazánk enyhe lejtésű alföldi területére lépve megcsendesedik, kanyargóssá, középszakasz jellegűvé válik. Vízjárása az éghajlati és domborzati viszonyok miatt szélsőségesen ingadozó és ez napjainkban egyre jobban mutatkozik. A folyó vízminőségi vizsgálata és az eredmények értékelése Tisza 1910 óta a város ivóvízbázisa is, hiszen az itt lakók ivóvíz szükségletét is a Tiszából nyerik. Nem mindegy tehát, hogy hogyan alakul vízminősége. 2008. szeptemberében részletes vizsgálatokat végeztünk, melynek során a víz kémiai, biológiai és bakteriológiai jellemzőit vizsgáltuk. A városi szakaszon három helyen vettünk mintát, azok feldolgozását jól felszerelt iskolai laboratóriumaiban végeztük. A kémiai vizsgálatok: A kémiai vizsgálatok közül KOI-t /kémiai oxigénigény/ kálium-permanganátos módszerrel, NH 4 + - N, N0 2" - N, NO/ - N és P0 4 3" iontartalmat Windaus táskás gyorsvizsgálati módszerrel, a vezetőképességet konduktométerrel, a pH-t digitális pH mérővel vizsgáltuk. A biológiai vizsgálatok: A trofitást, a víz szerves anyag termel képességét összalgaszám meghatározásával végeztük amiből megkaptuk a vízfolyás trofitási fokozatát. A szaprobitást, a víz szerves anyag lebontóképességét és annak fokozatát Tk% (tisztulási képesség) meghatározásával a mikroszkopikusan határoztuk meg. Toxicitási vizsgálatokat nem végeztünk, mivel feltételeztük, hogy nem toxikus a víz, ugyanis abban élőlény pusztulás nem volt tapasztalható. Bakteriológiai vizsgálatokat is végeztünk, melynek során az emberi szervezetben is kifejlődhető baktérium telepke számát számoltuk meg. Összességében a vizsgálati eredményeket értékelve megállapítható, hogy a Tisza minőségi állapota jó. De látszik, hogy a folyót kisebb szerves anyag terhelés éri még a város fölött, de mivel a víz öntisztulása jó, ami elsősorban a lebontó szervezetek köszönhető. A bakteriális vizsgálat során a víz, a vizsgálat idején I. osztályú, kiváló kategóriába tartozott. A pályázat hatásai a város továbbfejlődésére A pályázat elnyerésének feltétele az volt, hogy a korábban megkezdett belvárosi rehabilitációs programban foglalt munkák, konkrétan Kossuth tér és környékének átépítési munkálatai a kijelölt időpontig (2007. november 30.) megvalósuljanak. Ez a terveknek megfelelően időben átadásra került. Napjainkban patinás utcakövei, a mélyből feltörő szökőkútjai, kedves, köztéri szobrai, füves, virágos terei kellemes és hangulatos pihenőparkot nyújtanak a város szívében. Miután a pályázat feltétele megvalósult elkezdődhet a projekt megvalósítása. A pályázat a belvárosi rehabilitáció folytatásaként 3 elemre épül. * A 2009. évi Sajó Elemér diplomamunka pályázaton szakközépiskolai kategóriában dicséretben részesült diplomamunka kivonata. 34
