Hidrológiai tájékoztató, 2010

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kiss Katalin: Meglévő csapadékcsatorna hálózat hidraulika felülvizsgálata, lefolyási viszonyainak javiítása és költség-haszon elemzése

Megoldási javaslat A csatornahálózat túlterheltségét nyilvánvalóan a csatornahálózatra hirtelen zúduló nagy csapadékvíz mennyiség okozza. Ezt a problémát egyrészt a terepi lefolyás mértékének csökkentésével, másrészt a csatornahálózatban történő lefolyás szabályozásával (beépített záporvíztárolókkal) érem el. A jó talajadottságokat (homok) figyelembe véve a terepi lefolyás csökkentése érdekében nagy hatékonysággal alkalmazhatók az elszivárogtató felületek, mint például az elszivárogtató burkolatok, és a nagyobb betonfelületek között elhelyezett elszivárogtató vápák. A csatornahálózati lefolyás bizonyos mértékben (260 m

3/s-ról 256 m

3/s-ra) ugyan csökkent, ez a vízhozam csökkenés azonban még nem elegendő a csatornahálózati kiöntés megszüntetéséhez. A több elszivárogtató felület létrehozására a vizsgált területen a beépítettség miatt nincs lehetőség. A csatornahálózatot ezért záportárolók beépítésével javítottam tovább. A záportárolók elhelyezésének két lehetséges módját vizsgáltam az alábbiak szerint. Az MSZ EN 752 szabványnak megfelelő megoldás az aknákba megengedett a visszaduzzasztás Több kisebb térfogatú tárolóval történő tehermentesítés (A változat) A hálózat tehermentesítésére kétféle típustárolót vettem fel, amelyeket a szimulációból kiadódó mértékadó csomópontokon helyeztem el. A hálózatba tervezett nyolc tároló együttes térfogata V = 4000 m

3. A főgyűjtőn ebből négy tárolót építettem be ezek térfogata összesen V

m = 2000 m

3. A kombinált terepi lefolyás csökkentése és a csatornahálózati záportárolók beépítése során a kiöntés veszélye megszűnik. - Egy nagy térfogatú tárolóval történő tehermentesítés (B változat) Megvizsgáltam azt az esetet is az MSZ EN 752 szabvány előírásai szerint, ha egyetlen nagy térfogatú tároló kerül beépítésre. A vizsgált ágon találtam meg az optimális csomópontot az elhelyezésére. A szükséges tárlótérfogat 5000 m

3 nagyságúra adódik, amely 1000 m

3-rel nagyobb, mint a több kisebb térfogatú tároló esetén az összes térfogat. A másik elv szerint a javítás célja ebben az esetben az, hogy az előbbiekkel ellentétben, az aknákban ne történjen visszaduzzasztás, illetve, hogy a csatornahálózat egy pontja se kerüljön nyomás alá. A szimuláció eredményeképpen azt kapjuk, hogy záporvíz esetén a szabadfelszínű áramlás biztosításához megközelítőleg tízszer akkora tároló térfogat biztosítására van szükség, mint az előbbi esetben, azonban néhány aknában így is visszaduzzasztás alakul ki. Költség-haszon elemzésnek (Cost Benefit Analysis) alávetve az ismertetett két fő változat közül az A változat a megvalósítandó változat. Következtetések Jelen tanulmányomban példát mutattam egy fiktív belterületi csapadékcsatorna hálózat hidraulikai felülvizsgálatára és felvázoltam annak javítási lehetőségeit, amelyek kidolgozásánál a csapadékvízzel való gazdálkodás alapgondolataként megcéloztam a lefolyó csapadékvíz mennyiségének a csökkentését, mindezt úgy, hogy vizsgálva annak gazdaságosságát is. A fent leírt módszer alkalmazását minden olyan vízgyűjtőre ajánlom, amelynek csapadékvíz gazdálkodása és elvezetése még nem megoldott, illetve amelyeknek csapadékvíz gazdálkodási koncepciója kidolgozás alatt áll. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészüléséért köszönetet mondok konzulenseimnek dr. Patziger Miklósnak és dr. Ress Sándornak, valamint Asztalos Tamásnak, Prof. Em. Dulovics Dezsőné dr. tanárnőnek, Czeglédi Ildikónak, és dr. Juhász Endre tanár úrnak a támogatásért és a tanácsokért. IRODALOM Búzás K. (2008): Klímaváltozás, települési csapadékvíz-gazdálkodás. Vízmű Panoráma, 16. évf. 4. sz., pp. 11-12., Magyar Víziközmű Szövetség. Dulovics Dné (1987): Közműépítés III. (Csatornázás) Tervezési Segédlet és Útmutató. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Gayer J. (2004): Települési csapadékvíz elhelyezés az integrált vízgazdálkodás tükrében. PhD. értekezés, Con'inus Egyetem. Budapest. Juhász E. (2008): A csatornázás története, 261 oldal, Magyar Víziközmű Szövetség, Budapest. 31