Hidrológiai tájékoztató, 2010

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Darabos Enikő: A Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer által szolgáltatott adatok kapcsolatainak vizsgálata

tetővizek tározóba történő vezetése és elszivárogtatása esetében a kert mérete és a talaj típusa alapján úgy kell megválasztani a kivezető cső átmérőjét, hogy az abban kialakuló vízhozamok ne haladják meg a kert talajának víznyelő képességét. Mindkét típusú csapadék-visszatartás esetén a lefolyási görbe maximuma a felére csökken a tározás nélküli esetéhez képest, ami nagymértékben elősegítik a csapadékelvezető-hálózat tehermentesítését. Összefoglalás A vízkémiai vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy a bitumenzsindelyes tetőfelületről lefolyó csapadékvíz jelentős mértékben szennyezett, így előzetes tisztítás nélküli felhasználása nem javasolt. A talajba történő szivárogtatásának pontos hatása nem ismert, de feltételezhetően a talaj felső rétegeinek elszennyeződését okozza. Annak megfigyelésére, hogy milyen mértékű tisztulás érhető el, illetve, hogy a talajvíz elérésekor milyen minőségű a tetővíz, további vizsgálatok szükségesek. Abban az esetben, ha a tetővíz minősége megengedi, mindenképpen javaslom annak gyűjtését és telken belüli felhasználását, mivel ezzel csökkenthető az ivóvíz felhasználás mértéke, valamint a csatornahálózat terhelése. Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, dr. Búzás Kálmánnak, szüleimnek, valamint mindenkinek, aki segítségével, tanácsaival és javaslataival hozzájárult a dolgozat elkészüléséhez. A Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer által szolgáltatott adatok kapcsolatainak vizsgálata* DARABOS ENIKŐ Bevezetés, a vizsgálatok célja Az évek során a bükki karszt területén több mint 50 helyen, jelenleg több mint 35 helyen regisztrálják folyamatosan a vízszint és a vízhőmérséklet, elvétve a vezetőképesség értékeit. A víztermelő létesítményekben és forrásokban a mérési gyakoriság 15-30, a megfigyelőfúrásokban 15-60 perc. Az elemzések célja a Jávorkútról (egyes vizsgálatok esetén más mérőállomásokról) származó csapadék és a Bükki Karsztvízszint Eszlelő Rendszer (BKÉR) vízszint adatai alapján összefüggéseket találni a csapadék és a vízszint értékei között. Csapadékmérő állomások adatainak vizsgálata Az egyes mérőhelyeken a hidrológiai nyári félévben regisztrált napi vízszint adatokat több évre visszamenőleg (1993-2006) diagramokon együtt ábrázoltam a különböző csapadékmérő állomásokról származó napi adatokkal. Ez után havi bontásban végignéztem, hogy valóban megtalálhatóak-e az egyes vízszintnövekedésekhez tartozó csapadékok, illetve melyik csapadékmérő állomás adataival tudunk kimutatni nagyobb egyezést. Az egyes mérőhelyekhez tartozó, vízszintváltozásaiknak leginkább megfelelő csapadékmérő állomás meghatározása megtörtént, ennek eredményeként az Nv-17, a Garadna-forrás és a Szinva-forrás, valamint a tebepusztai mérőhelyek esetén az ez előtt általánosan használt jávorkúti csapadékmérő állomás adatai használhatóak. A felsőtárkányi mérőhely esetében viszont egyik - általam vizsgált - csapadékmérő állomás adatai sem nyújtanak megfelelő adatokat, ennek meghatározásához további vizsgálatok szükségesek. Hatékony csapadék csoportok Minden mérőhely esetében vannak olyan csapadékok, melyek értéke nagyon kicsi, vagy épp olyan periódusban érkezik (például egy erőteljes csökkés időszakában), hogy a vízszint egyáltalán nem is reagál rájuk. Továbbá vannak olyan csapadékok, melyek időben szorosan egymás után következnek, így hatásaik összeadódnak, - csapadék csoportot alkotnak - ezeket a csapadékokat egyként kell kezelni. A célom a Bükk csapadékcsoportjainak lehatárolása, a hatékony csapadékcsoport definiálása volt. A hatékony csapadékcsoportok meghatározása egy korábban megfogalmazott definíció [Lénárt L. 2005] pontosítását eredményezte, az új megfogalmazás szerint hatékony csapadékcsoporton azon napi csapadékok összegét értjük, melyek hatásukat tekintve egyként kezelhetőek, a csökkenő vízszintet - mérőhelytől függően - a sokéves vízszintingadozás legalább 5-10%-ával 1. táblázat. A vizsgált mérőhelyek esetében megállapított hatékony csapadékcsoportok Mérőhely Átlag (mm] tile vágott átlag [mm] Tengerszint feletti magasság [mBf| Nv-17 68 65 779,90 Tebepuszta 60 55 498,97 Garadnaforrás 39 37 497 Szinva-forrás 39 37 346,2 Felsőtárkány 28 24 241 * A 2009. évi Lászlófiy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 26