Hidrológiai tájékoztató, 2010

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Csekő Géza: Dr. Oroszlány István professzorra emlékeztek halála 25. éves évfordulóján dr. Marjai Gyula, dr. Csekő Géza és dr. Pálfai Imre emlékezésével

munkatársaival az öntözőcsatornák gátjain ülve órákon keresztül folyt a szakmai vita, hogy a közeli és távolabbi tennivalókat hogyan volna helyes megvalósítani. Ezek a viták nagyon fontosak és rendkívül építő jellegűek voltak. A feladat akkor volt megoldva, ha a kitűzött cél elérésére időben és térben kialakult az elvégzendő munka menete. A szarvasi kutatások a célok és adottságok miatt, az öntözésfejlesztés üzemi méretű feladatára irányultak, ezekre adtak műszaki megoldásokat, elméleti és gyakorlati téren egyaránt. Ha az elmondottak alapján összefoglalnánk szarvasi tevékenysége során végzett munkákat és eredményeket, akkor a következő megállapításokat tehetnénk: - Fontosnak tartotta a nagyüzemi gazdálkodáshoz kapcsolódó felületi öntözéstechnika műszaki kialakítását; - A táblaberendezés állandó és ideiglenes csatornás változat kidolgozását; - Ehhez tervezői módszerek és építőgép típusok fejlesztése lett a cél; - A rizs megjelenésével a tereprendezés tervezési és építési módszereit alakította ki; - Fontos volt, hogy az öntözés során ismert legyen az öntözés hatásfoka, mellyel jellemezhető volt a munka minősége; - Szoros kapcsolat kiépítése a kapcsolódó tudományterületekkel, így elsősorban az agrotechnika, a talajtan területén. Végtelenül fontosnak tartotta, hogy a gyakorlati szakemberek az új tudományos eredményeket, személyesen a kutatótól ismerjék meg. Ennek egyik legfontosabb módja volt a széleskörű szakmai bemutató, ahol mind a felső gazdasági vezetők, mind az üzemek irányítói, tervezői, mind a munkát végzők személyesen sajátítsák el az új eredményeket. Ezért az egész országban szervezett szakmai bemutatókat. Ezek nemcsak az új eredmény megismertetése miatt, hanem a gyakorlat új igényeinek az összegyűjtésére is alkalmasak voltak. A későbbi oktatási munkával párhuzamosan folytatott kutatásban fontos helyet kapott az esőszerű öntözés, mely egyre nagyobb szerepet játszott az ország életében. Dr. Csekő Géza: Oroszlány professzor 16 aktív éve a GATE-n (1958-73) Oroszlány István 1958 augusztusában kapott megbízást a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Földméréstani és Kultúrtechnikai Tanszékének vezetésére. A korábbi évek kivitelezői, tervezői és a szarvasi kutatói évek után egyetemi oktatóként nagyszabású oktatói, kutatói tervei megvalósításához kezdett. Oktatói munkáját arra a felismerésre alapozta, hogy az agrármérnöknek olyan műszaki ismeretekkel kell rendelkeznie, amely a táblaszintű mezőgazdasági igények megfogalmazására készíti fel, szemben a kultúrmérnök nagytérségi szemléletéből fakadó megoldásokkal. Az 1963-ban megjelent tankönyve a „Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban" ebben a szemléletben készült, szem előtt tartva a mezőgazdasági vállalatok új elvárásainak megfelelő korszerű igényeket. Ez-az 1933 óta megjelent első ilyen tárgyú magyar tankönyv - méltán nyert elismerést és kapott kiadói nívódíjat. Sikerét az is jellemzi, hogy két év múlva átdolgozott, bővített formában a második kiadás is megjelent. A gyakorlatba került hallgatók és a széles szakma, a könyvet kézikönyvként használták, beigazolva ezzel Oroszlány István szándékát, hogy a kultúrtechnikai ismeretekkel felfegyverzett agrármérnök avatott vízgazdálkodó is legyen, és hogy meg tudja határozni az üzemen belül azokat a vízgazdálkodási beavatkozásokat (káros vizek összegyűjtés, elvezetése, az öntözővíz szétosztása stb.), amelyek a növénytermesztés igényeit az üzem műszaki színvonalának megfelelő szinten kielégíti. Ezt az alapgondolatát a későbbiek során kutatásaiban továbbfejlesztve teljesíti ki. A kultúrtechnika oktatása mellett, tanszéki munkatársaival a mezőgazdasági vízgazdálkodás egyes alapjelenségeinek komplex kutatását indította el. Vizsgálták: - az öntözőrendszerek hatásfokát szeles vidéken; - az öntözőmódszerek megválasztásának kérdéskörét; - az öntözőberendezések üzemeltetését szeles területen (Szalai György tanársegéddel); - lefolyásokat kiváltó tényezők és a lefolyás összefüggését öntözött területeken Kisújszálláson és Martonvásáron (Sági Károly adjunktussal); - Gábriel András adjunktussal felvetik a tócsásodás nélküli esőszerű öntözés kérdését, amely témában Varga Sándor adjunktus műszerfejlesztést indított; - Kísérleteket végeztek arra vonatkozóan, hogy felmérjék a lejtő hatását a vízadagolásra, különböző öntözőmódszereknél (ami Szalai György aspiránsi témája volt); - Szórófej vizsgáló padot létesített a Tanszék Kísérleti Terén, amely később, 1964-től, bázisa lett a modellszórófejre vonatkozó kutatásoknak (ez Csekő Géza aspiránsi témája volt); A Tanszéken kialakított tudományos műhelyhez sokan csatlakoztak és végeztek eredményes kutatásokat Oroszlány István irányításával. Ezt az „Oroszlány iskolában' készült doktori disszertációk jól jellemzik: - 1960. Joó Ottó: Öntözőtelepek belső berendezésének kialakítása - 1961. Marjai Gyula: Öntözőtelepen belüli öntözőcsatornák vízveszteségének meghatározása és figyelembevétele - 1962. Szalai György*: Az esőztető öntözőberendezések kihasználását befolyásoló szélviszonyok a Magyar Alföldön - 1962. Sziki Gusztáv. A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia hortobágyi üzemegységének hasznosítási és műszaki terve - 1962. Varga Sándor*: Az esőszerű öntözés és a természetes esők összehasonlító vizsgálata a hazai szórófejekkel végzett csapadékenergia-mérések tükrében 1963. Tóth Sándor: Öntözőtelepek korszerűsítése a rizstermesztés igényei alapján - 1964. Türmer István: Kedvező vízforgalom kialakítása a Mirho-Gyolcsi belvízöblözetben - 1966. Thy 11 Szilárd: A tereprendezés kivitelénél megkívánt pontosság vizsgálata az öntözéstechnika alapján, különös tekintettel a Tiszalöki Öntözőrendszer adottságaira - 1967. Sági Károly*: A tenyészidő alatti belvízlefolyás öntözött területen - 1967. Kozák Imre*: Hatásfok vizsgálatok a vízháztartásban 15