Hidrológiai tájékoztató, 2010

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Válogatás dr. Vitális Sándor szudáni leveleiből

ventillátor, fürdőszoba, víz stb. Remélem fog menni s a pocakomból leadok vagy 10 kilót ami nem fog ártani. Persze a sok rémítő mese Afrikáról humbug, itt is lehet élni s az itteni klímát megszokni. Ma pl. beszéltem a Földtani Intézet vízügyi szakemberével, aki 40 éve van már itt. A hatalmas ország életkérdése a víz, s nekem azért udvarolnak, mert azt remélik, hogy Mózes vagyok, aki a sziklából is tud vizet fakasztani. Lehet, majd megpróbálom. Khartoum, 1957.05.19. 24 nap után végre vidékre El Obeid és környékére utazom félsivatagos területre kb. 10 napra. Itt már mindent kitanultam (1. ábra). Pl. a Földtani Intézetben 11 geológus van, holott Szudán 60 x nagyobb mint Magyarország. Képzelheted mi van itt. 1. ábra. Szudán átnézetes térképe El Obeid, 1957.05.31. Május 21 .-én reggel jöttünk el Khartoumból repülőgépen (400 km) El Obeidba s 10 nap alatt a környéken kereken 1400 km utat tettünk meg autón. Mint a szudáni kormány vendége voltam itt, végignéztem egy csomó vízbeszerzésüket, ásott és fürt kutakat, természetes csapadékvíz tározó „hafir"-okat stb. és holnap reggel autón megyek vissza Khartoumba, ahol megírom a jelentésemet a kormánynak s azután megyünk tovább Port Sudanba a Vörös-tenger mellé, majd onnan kb. hat hetes ásványi nyersanyag kutatásra Kassala tartományba. Itt egy tartomány 5-6-szor olyan nagy mint Magyarország. Most látom csak, hogy ennek az országnak létkérdése a vízbeszerzés megoldása. Képzeld el pl. El Obeid (90 ezer lakos) ivóvízellátása úgy van megoldva, hogy a várostól 30 km-re van egy természetes depresszió, amit az esős időben (július-szeptember) megtölt a csapadék kb. 4 millió m

3 vízzel s e mellé építettek egy mesterséges kb. 9 m mély tavat 600 000 m

3 befogadó képességűre s ide emelik át a természetes hafírból a vizet s innen nyomják két közbenső szivattyú állomással El Obeidba az ivóvizet. A tó tele van, de a természetes hafírban már alig van víz. A városban rengeteg kút van piszkos vízzel innen itatják a teheneket, tevéket, szamarakat és kecske-juhokat. Ez még igen szerencsés megoldás, de pl. Mazrub vagy Saderi községeknél még nincs hafir, a terület gránit, kristályos pala s annak a mélyedéseit tölti fel a „Qáz" futóhomok. Itt persze ilyenkor már ivóvíz sincs és kétnapi tevejárás oda — kétnapi vissza távolra kell járniuk, hogy kecske tömlőkben haza vigyék az ivóvizet. Na de milyen ez az ivóvíz! Piszkos, sárga, rossz ízű és kb. 30 °C meleg, de itt ez a legnagyobb kincs. Járva a területet úton-útfélen ott hevernek a naptól kiaszva, vagy már csak a fehér csontjai a szomjúságtól elhullott állatoknak. A bejárt terület részben igen egyhangú sík felfold, ritka akáccserjék és fák, kiszáradt szavannával, részben az ezeket környező gyönyörű mállási formákat mutató gránit, pegmatit, csillámpala, kristályos pala, fillit átjárva gabbro-diabázzal. A gránit-hegyek néha a sík asztallapból csak annyira állnak ki mintha hatalmas tar emberkoponyák legteteje látszana ki a földből. Néha úgy állnak mint kisebb, nagyobb és óriási szalmakazlak. Több helyen remek, szép kőpiramisok, ingó kövek, gömbölyűre mállott elefánt hátak halmazaként jelentkeznek. Sokszor egy-egy kisebb-nagyobb tanuhegy úgy néz ki mintha papírzacskóból kiöntötték volna a sima földre egy csomó éles szélű követ. Közben a börcök, kiálló boglyák a futóhomoktól fényesre vannak csiszolva s néhol még fényesebb sivatagi mázzal bevonva. Egy helyen meg is jártam, mert felmásztam egy ilyen hatalmas legömbölyített több m

3-es gránitgömbre s visszajövet lecsúsztam s jól lejött a karomról, térdemről a bőr. Nagy területeken pl. épp az El Obeid-i hafírnál remek szép pegmatitok vannak, hatalmas kvarc, földpát, turmalin, muszkovit kristályokkal. A kristályos palában sok helyen több m vastag vasérc (esetleg mangán) teléreket láttam. Természetesen ez mind futólagos megfigyelés, mert a fő cél a kutak, vízbeszerzési lehetőségek megnézése volt. Itt azután igazán bőséges tennivalója akadna a geológusnak. Van egy régi 1:4 000.000 átnézetes geológiai térképük, egy lap 1:1 000.000 és 2 lap 1:250 000 újabb felvétel s előkészületben van még 2 lap 1:250.000 méretben. Lényegében az ország földtanilag terra incognita, pedig ásványi nyersanyagban főleg ércekben igen gazdag lehet. 10