Hidrológiai tájékoztató, 2009
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Hozzászólás a mezőgazdasági vízhasznosítás időszerű kérdéseihez
ALTALANOS VONATKOZASU CIKKEK Hozzászólás a mezőgazdasági vízhasznosítás időszerű kérdéseihez DR. PÁLFAI IMRE A megtisztelő fölkérésnek eleget téve - Bozán Csaba „Vízbiztonsági stratégiai lehetőségek aszály és belvíz idején" című előadásához kapcsolódva - a mezőgazdasági vízhasznosításról éghajlati és hidrológiai nézőpontból szeretnék néhány szót mondani, különös tekintettel az aszály-problematikára, melynek megvitatása igencsak időszerű, hiszen az idei tavasz nagyon száraz volt, a nyári aszály pedig ma is tart. Érdekes, hogy a 2009. esztendő belvízzel kezdődött, az év elején országosan mintegy 50 000 hektárt borított belvíz, ami azonban komolyabb gondot és kárt csak a Kisalföldön, ezen belül főként a Fertő-Hanság vidékén okozott, ott is elsősorban a települések belterületén. A 2009. évi aszály végül is - az előzetes számítások szerint - nem lesz olyan súlyos, mint a nemrég volt 2007. évi, de az Alföld jó részén jelentős aszálykárokat kell majd elkönyvelni. Közismert, hogy hazánkban a mezőgazdasági termelést a száraz és a nedves évek kiszámíthatatlan váltakozása, vagyis egyszer a vízhiány, máskor a víztöbblet bizonytalanná teszi, s nem ritkán megnehezíti a gazdák életét. Hogy milyen gyakran és mily mértékben, továbbá, hogy mely vidékeken, azt az egyszerű csapadékadatoknál jobban tükrözik az aszály-, illetve a belvíz-jelenséget befolyásoló főbb természeti tényezőket komplexen kifejező különböző mutatók. Ezek praktikusan használhatók hosszú idősorok előállítására, térképek szerkesztésére, kapcsolat-vizsgálatokra stb. Például az általunk kifejlesztett aszályindex 1931-2006 közötti alföldi adatsora szerint az egyes évekre jellemző indexértéknek a sokévi átlagtól való eltérése +120% és -65% közötti lehet, s ez sokkal nagyobb ingadozás, mint ami az évi csapadékösszegek között megfigyelhető, ugyanis ezek átlagtól való eltérése plusz-mínusz 38%-os. A belvíz esetében az évi elöntések hasonló hosszúságú adatsora szembetűnően mutatja a nagyfokú ingadozást: az Alföldön az évenkénti belvízelöntés nulla és 570 000 hektár között változik. (A vonatkozó ábrákat lásd a 2007. évi Hidrológiai Tájékoztató kistérségi vízgazdálkodásról szóló cikkében.) Az aszály és a belvíz területi eloszlása Magyarországon belül évente más-más képet mutat, de - az időjárás alakulásától függően - még az Alföldön belül is lényeges eltérések lehetnek az egyes évek aszállyal, illetve belvízzel sújtott területeinek elhelyezkedése között. Az aszályok Magyarországnak szinte teljes területén előfordulhatnak, de gyakoriságuk és súlyosságuk helyileg eltérő. Az aszályok leggyakrabban és legsúlyosabb formában az Alföld középső és déli térségeiben alakulnak ki, de mérsékeltebb formában átnyúlnak a Dunántúl keleti felére és a Kisalföldre is. Magyarországon az aszállyal erősen veszélyeztetett terület - az aszályindex 10%-os előfordulási valószínűségű értékei alapján szerkesztett aszályossági térkép szerint - az ország mintegy kétharmad részére terjed ki. A belvízzel erősen veszélyeztetett terület ennél jóval kisebb, - a fölmért belvízborítások relatív gyakorisága és a belvízképződést befolyásoló főbb természeti tényezők alapján szerkesztett belvíz-veszélyeztetettségi térkép szerint - az ország területének mintegy egyhatoda (a síkvidéki területnek kb. egyharmada). A belvízzel leginkább veszélyeztetett térségek az Alföldön, s különösen annak Tisza-völgyi részén találhatók. (A szóba hozott térképek ugyancsak megtalálhatók a 2007. évi Hidrológiai Tájékoztató előbb már hivatkozott cikkében.) Az aszálygyakoriság és a belvízgyakoriság meghatározása, illetve ismerete, a vízbiztonsági problémakör, s így az agrárstratégia kialakításának fontos eleme. Erre e konferencián több előadó is utalt, néhány számadatot is hallottunk, s a szakirodalmi publikációknak sem vagyunk híján (lásd pl. a Hidrológiai Közlöny 2006/2. és 2006/5. számában az e témáról megjelent cikkeket), mégsem árt, ha ezt a kérdést - ismét elővéve - megpróbáljuk új megvilágításba helyezni. A következőkben a Tisza-völgyre, pontosabban a Tiszavízgyűjtő síkvidéki részének magyarországi területére (ez kb. 33 000 km 2) és az 1910-2009 közötti százéves időszakra vonatkozó, az aszályra és a belvízre egyaránt kiterjedő vizsgálat néhány eredményét mutatom be. Az 1. táblázatban az aszályos és az erősen aszályos évek, valamint a belvizes és az erősen belvizes évek számát láthatjuk húszéves időszakonként. Aszályos évnek azt vettük, amikor a vizsgált Tisza-völgyi területen az aszályindex területi átlaga meghaladta az egész országra vonatkozó sokévi (1931-1990 közötti) átlagot, a 4,7 C°/100 mm értéket, erősen aszályos évnek pedig azt, 1. táblázat. Az aszályos és a belvizes évek száma a Tiszavölgyben 1910 - 2009 között húszéves időszakonként Időszak Aszályos év Erősen aszályos év Belvizes év Erősen belvizes év 1910-1929 10 6 11 4 1930-1949 13 6 10 4 1950-1969 10 4 14 6 1970-1989 14 1 14 8 1990-2009 11 9 11 4 1910-2009 58 26 60 26 Elhangzott a Farmer Expo 2009 keretében rendezett „Mezőgazdasági vízhasznosítás aktuális kérdései" című konferencián (Debrecen, 2009. augusztus 26.).
