Hidrológiai tájékoztató, 2009

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2010-ben

jeként komoly szerepet játszott a Tisza-szabályozás korrekciós koncepciójának kidolgozásában. (* Gyula, 1833. október 1.) 1885. szeptember Lovas Sándor főmérnök elkészítette az Ipoly szabályozásának tervét. 1885. október 6. * Sarló Károly (Arvaváralja), vegyész, vízkémikus, a fővárosi ásvány- és gyógyvíz laboratórium megszervezője, (t Budapest, 1955.) 1885. november 14. Az 1881. évi árvíz után meghozott 1881:LII. törvény alapján, - amely többek között előírta, hogy a Körös- és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal alakult társulatokat újra kell szervezni - 15 kisebb-nagyobb helyi érdekeltséget (társulatot) összevonva, Békéstől Apátfalváig 29 várost, községet és uradalmat foglalt magába foglalva megalakult az ország egyik legnagyobb területű (2216 km

2) ármentesítő társulata, a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. A Társulat első elnöke Károlyi Tibor gr., főmérnöke pedig a szentesi illetőségű Fekete Márton lett. 1885. december 27. * Tavy Lajos (Zalatna), mérnök, a Földművelési Minisztérium kultúrmérnöki ügyosztályának 1942-1945 közötti vezetője, (t Budapest, 1970. december 19.) 1885. Megalakult az Országos Halászati Egyesület. Elődje a Felsőmagyarországi Halászati Egyesület (1880) volt. Az említett szervezetek és az állami intézkedések hatására (1890-1900 között) számos halászati társulat alakult, összesen 1460 km

2 vízfelületen. 1885. A szikes legelőterületek hasznosítására az első vízemeléssel kapcsolatos öntözést a Hármas-Körös vizét felhasználva, br. Wodianer Albert 0,6 km

2-es gyomai birtokán létesítették. 1885. Megnyitották a budai Lukács uszodát. 1885. Az eszéki Drávaszabályozási m.kir. Mérnöki Hivatal tervet készített a Drávagárdonytól Zalátáig tartó 35 km-es Dráva-töltés kiegészítésére és felemelésére, de a túlzottnak tűnő költségektől visszariadó birtokosok elvetették az elgondolást. 1885. A töltések kiépítésére rendelkezésre álló silány talaj arra késztette a Hosszúfoki Ármentesítő Társulatot, hogy a gátak testébe szigetelő falat építsen, hogy ezzel fokozza vízzáróságukat. 100 éve 1910. november 8. * Dégen Imre (Miskolc), mérnök, c. egyetemi tanár, ny. államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnökeként a magyar vízügyi szolgálat főnöke 1955-1975 között. Két évtizedes hivatali működése során számos dunai és tiszai árvízvédekezést sikerrel elhárított a vízügyi műszaki szervezet, s a tervezési-kivitelezési gyakorlatban elteijedt a komplex vízgazdálkodási szemlélet, (t Gyöngyös, 1977. július 14.) 1910. Miskolc közüzemi csatornaművéhez csatolva elkészült hazánk első (nagyobb) biológiai szennyvíztisztító telepe. 1910. Az Országos Vízépítési Igazgatóságot az FM Vízügyi Főosztályává szervezték át. A települési vízműépítkezéseket felügyelő Közegészségügyi Mérnöki Osztályt ugyanakkor áthelyezték a Belügyminisztériumba, ezzel megszűnt annak a kultúrmérnöki hivatalokkal való korábbi szoros együttműködése. 1910. Elkészültek a Hernád-szabályozás tervei. A későbbiekben szabályozási munkálatokat csak a folyó két öblözetében végeztek, így a Hernád túlnyomó része ma is eredeti medrében folyik. 75 éve 1935. február 20-21. A Duna jugoszláv-magyar határszakaszán (Bezdán-Mohács) nagy jégtorlaszok alakultak ki, melynek hatására jelentős vízszint-emelkedés következett be. A jeges árvíz szerencsére töltésszakadás és kártétel nélkül levonult. 1935. április 25. Megjelent az erdőkről és természetvédelemről szóló 1935:IV. tc., az ún. „erdőtörvény". Több mint 300 szakaszban szabályozta az erdőgazdálkodás feladatait, rendelkezett az Országos Természetvédelmi Tanács létrehozásáról. Többek között rögzítette: „..lehetővé tenni a vízvédelem alá vont állat- és növényfaj zavartalan tenyészetét, megóvni a védett forrás és patak vizének tisztaságát". A törvény a barlangok védelmével, valamint a vízmosásák megkötésével és a kopárfásítással is foglalkozott. 1935. május 11. A főváros a Heinrich család örököseitől megvásárolta a Szent Imre (a mai Rác) fürdőt, amit később kibővítve állított a közönség szolgálatába. 1935. nyár Sikó Attila és Dieter [Ditróy] János tervei alapján elkészült az új vízsebességmérő berendezések szárnyhitelesítő állomása a Csepel szigeten lévő Kvassay zsilip területén. Az állomás 50 éven át üzemelt. 62