Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma - dr. Lorberer Árpád: A palackozott „Óbudai Gyémánt" ásványvíz rövid élete

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK A palackozott „Óbudai Gyémánt" ásványvíz rövid élete DR. DOBOS IRMA - DR. LORBERER ÁRPÁD A palackozó telep előtörténete Az ásványvíz feltárása, majd palackozása szorosan összefügg a korábbi állami vállalat, a BUSZESZ történetével. A mai Corvin mozi helyén ecetet és élesztőt gyártott a Gschwindt Mihály vállalkozása, amely 1908 és 1910 között Budafokra, likőrgyártása pedig a IX. kerületi Ipar utcába költözött. Valószínűleg az eredményesen működő telepek hatására, s emelett az 1867. évi kiegyezés is hozzásegítette az újabb ipari létesítmények megindulását. így történt, hogy a mai BUSZESZ területén Leipziger Vilmos megalapította az Első Óbudai Szeszégető és Finomító Részvénytársulatot, amely rövidesen kiegészült cukor- és ecetgyártással. Ez akkor az ország legnagyobb ecetgyártó üzeme volt. Amikor 1946-ban a két céget államosították és összevonták, akkor alakult meg a BUSZESZ a Szeszipari Vállalatok Trösztje (1971) egyik vállalataként. Ettől kezdve az óbudai üzem Budapesti Szeszipari Vállalat (BUSZESZ, Folyamőr u. 9-11.) néven működött, s akkor már üdítőitalt is gyártott. 1992-ben részvénytársasággá alakult, amelynek többségi tulajdonosa az osztrák Mautner Markhof konszern lett (1. kép). Az új telephely kijelölése A BUSZESZ Zrt 2007-ben azután ismét magyar kézbe került, mert a korábbi tulajdonos bővíteni szerette volna a telepet, de nem kapott rá engedélyt. Miután a jelenlegi cégnek az 5 hektáros terület ugyancsak nem volt elegendő a fejlesztéshez, s a környék a szállítással kapcsolatos zaj- és légszennyeződést kifogásolta, ezért úgy döntött a részvénytársaság, hogy Albertirsán folytatja tevékenységét. Az ásványvíz ezután - megtartva a Gyémánt jelzőt - új nevet kap; jóllehet ott is Ca-Mg-HC0

3 típusú, de nem karsztos, hanem porózus tárolóból származó víz termelésére van lehetőség, s így kisebb vízminőségi változást is jelent a meg változó termelési hely. Az új tulajdonos a Queen Drinks már megkezdte 2008 első felében az építkezést, s megépült egy olyan új csarnok, ahol a francia-német gépsor óránként 40 ezer palack ásványvíz, illetve üdítő ital palackozására alkalmas, s ez év végén vagy a jövő év elején már valószínűleg működését meg is kezdi Albertirsán (Dobos 2009). Az ásványvízkutató fúrás előzményei Az Óbudai Szeszgyár ipari vízellátása céljából 1974ben fúrta a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) Lajosmizsei üzemvezetősége a Bp.III/34 kataszteri számú, 18,0 m mélységű csőkutat, amelyet 8,1-14,7 m szintek között a negyedidőszaki kavicsteraszra szű-rőztek. Asványvízkutató fúrás létesítésére még 1992-ben Gondos György geológus tett javaslatot, de a BUSZESZ akkori vezetősége nem vállalta a fúrás telepítéséhez szükséges az engedélyező hatóságok által előírt - előzetes környezeti hatástanulmány elkészíttetését. A palackozó gépsor kapacitásának kihasználása érdekében 1994 tavaszán a BUSZESZ Rt új igazgatósága bízta meg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI Rt.)t Hidrológiai Intézetét a karsztvíz-beszerzési és rezervoármechanikai szakvélemény elkészítésével. Az „ásványvíz minőség" igénye helyett véglegesen csak 12,0 m

3/h maximális ivóvíz minőségű palackozási igényt határoztak meg, amely 16 128 m

3/év = 44,2 m

3/d átlagos karsztvíz-kitermelésnek felelt meg (2. kép). Az előzetes tanulmányban - az észak-budapesti karsztrendszer szerkezeti-földtani és vízföldtani jellemzőinek feldolgozása alapján - a karsztvízkutató fúrást a meglévő 111/34. jelű kúttól 30 m-re Ny-ra tűztük ki, 350 m-es mélység-előirányzattal a felső-triász alaphegység feltárására, az eocén fedőrétegek kipróbálásával. A BUSZESZ Rt új, Bp. III/47. kataszteri számú langyos 1. kép. A palackozó épülete 39