Hidrológiai tájékoztató, 2009

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Folyók, tavak és hévizek a 325 éve született Bél Mátyás Notitiáiban

Folyók, tavak és hévizek a 325 éve született Bél Mátyás Notitiáiban Bél Mátyás (1684—1749) a polihisztor pozsonyi evangélikus lelkész a történelem és földrajztudomány területén alkotott fő műve a ,JVotitia Hungáriáé Novae Historico Geographica" (Jegyzetek Magyarország új történelmi földrajzához) 1735-1742 között négy kötetben jelent meg nyomtatásban {Mészáros B. 1992, Szelestei N. L. 2009). Az 1735. évi I. kötet Pozsony, az 1736. évi II. kötet Túrócz, Zólyom és Liptó, az 1737. évi III. kötet Pest, Pilis, Solt, az 1742. évi IV. kötet Nógrád, Bars, Nyitra és Hont megye leírását tartalmazza. Moson megye leírását 1892-ben gr. Zichy Jenő adta ki. A jelen tanulmány az egyes kötetekben szereplő - hidrológiai szempontból is figyelemre méltó - folyók, tavak és hévizek (fluuios, lacus, thermae) leírásai között tallózva, azokból összevontan emelünk ki néhány érdekességet. Az eredeti latin nyelvű szöveg fordításában dr. Zsigmondy Árpád működött közre. Fáradozásáért hálás köszönetemet ezúton itt is tolmácsolom. A Notitiákban szereplő megyéket, bennük a rájuk vonatkozó kötetek római számú jelölésével az 1. ábra szemlélteti. Megjegyzem, hogy a folyók, tavak, illetve a hévizek, valamint a települések nevét mindenütt a magyar megfelelőjével közöljük. A Notitiákban szereplő - Mikoviny Sámuel által készített - térképek hűen és kiválóan szemléltetik a szövegben leírtakat. Ezek néhány részletét a 2-6. ábrán tesszük közzé. 1. ábra. A Notitiákban szereplő megyék áttekintő térképe a rájuk vonatkozó kötetek római számú jelölésével (Szerkesztette: Tóthné Medvei Zsuzsa) I. Pozsony megye (1), II. Túróc megye (2), Zólyom megye (3), Liptó megye (4), III. Pest-Pilis-Solt megye (5), IV. Nógrád megye (6), Bars megye (7), Nyitra megye (8), Hont megye (9), V. Moson megye (10). Folyók Legnagyobb folyó a Duna, amely a magyarországi folyók alapját (fundamentumát) is képezi. Pozsony és Hont megye déli határát érintve, Pest, Pilis és Solt megye mentén is végig követhető (2, 3, 4. ábra). Pozsony megyénél Avsoni soraira utalva:, A Duna az illír vizek fejedelme; ó Nílus, hozzád második Danubius; vidáman emelem a forrástól fejem!" A folyók ismertetése során, mind a Duna, mind a többi folyómenti településeket is részletesen ismerteti. Pozsony megyében a Duna mellett a Morvát és a Vágót, míg a kisebb folyók közül a Dudvágot említi. Túrócz megye főfolyója a Vág, amely Liptó megyében ered és Nyitra megyén is áthalad. Liptó megyében a Béla patakot is bemutatja. A Vág folyó megnevezéseit - latinul: a Vagus, régi nevén Cusus, magyarul: Vág Vize, németül: di Vag, szlávul: Váha - is közli. Nyitra megyében a Vág mellett - többek között - a Zsitva, Livina és a Chvojnicza folyót is említi. A Vággal kapcsolatban írja: ,Meandrum crederes, ita quaesitis, quasi ex industria, flexibus, sinuosus labitur." (,Azt hinnéd, a meander ez, úgy vált dőlve irányán szinte szerénységből egyre kanyarog fordul.") Zólyom és Bars megye főfolyója a Garam. Felteszi a kérdést, hogy ahol ered, és merre fút, mely folyóvizeket 2. ábra. A Duna-völgy Oroszvár-Szap közötti szakasza Mikoviny Sámuel 1735-ben a Notitia I. kötetében közzétett Pozsony megyei térképrészletén 3