Hidrológiai tájékoztató, 2009

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Drávucz Tamás: Szabadidős horgász és pihenőközpont a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározón belül

A lecsapolás útja a tóban megtervezett és kiépítendő belső lecsapoló vápákon keresztül a meglévő 93 sz bel­vízcsatorna, és a 28 sz belvíz főcsatornán történik. Elvégeztem az öntöző-és belvízcsatornák, valamint azok műtárgyainak ellenőrzését, illetve a tóban lévő le­csapoló vápák hidraulikai méretezését. A számításokat a V = C VR-J (Chézy-féle) összefüg­gés alapján határoztam meg. A számított és ellenőrzött adatok birtokában meg­kezdhettem a tó köré építendő töltéstest méretezését, ahol meghatározásra került: 1. a töltéstest magassága, melyet az alábbi adatok segít­ségével végeztem el. A tóban az öntözőcsatornák által maximálisan tartha­tó üzemvízszint 86,60 mBf. A mértékadó vízoszlop magassága H=l,6 m A hullámverés legnagyobb felfutási magassága h v=3,2 • h • b • tg <p képlettel számítható, ahol (p - a rézsű hajlásszög b - a burkolattól függő állandó h-a szél hatására keletkező hullám magassága h = 0,008 v 5/ 6 • (D * + D '/« ), ahol v = a szél sebessége D = a meghajlási hossz 2. a töltéstest korona szélessége A vonatkozó előírások szerint legalább a gáttest ma­gasságának a 25%, de legalább 3,0 m, vagyis K„ = 0,25 mt = 0,25 • 2,3 = 0,575 m K 0 min. = 3,0 m Mivel a tó koronáját nemcsak karbantartási céllal használják, hanem a vendégek részére megközelíthetősé­get biztosít a tó bármely részéhez, ezért az 5 m-es koro­naszélességet vettem fel. 3. Rézsű hajlásának meghatározása. A gátmagasság és a gát anyagának függvényében a tervezési segédlet táblázatából a részük hajlása meghatá­rozható, mely szerint a mentett oldali rézsű hajlása: mi­nimálisan 1:1,5, a mentetlen oldali rézsű: 1:2. Az előzőekben kiválasztott töltésszögek a minimális igényeknek megfelelnek. 4. Gáton átszivárgó víz felszínének meghatározása. A gáttest anyaga homogén. Az altalaj melyre a gát épül vízzáró. A számítást a kozeny-casagrande eljárás szerint vé­geztem el, mely a keresztirányú szivárgás szabad vízfel­színének meghatározásár szolgál. Y = v(x+y 0) 2- x 2, mely összefüggésben az x a gátláb és gátkorona vízszintes távolsága a mentett oldalon az Y 0 = V(H 2 + d 2 - d, ahol H a vízoszlop magassága. Az elvégzett számítások alapján meghatároztam a víz kilé­pési magasságát vízszintes és függőleges felületen, illet­ve a görbe ordinátáinak a méretét. A töltéstest méreteinek tudatában elvégezetem a töl­téstesten és altalajon átszivárgó víz hozamát, mely lehe­tőséget biztosított a töltéstest melletti szivárgó méretének a meghatárotásához. Meghatároztam az altalaj szivárgását, TJ Q = • 2 0 • d Q képlet segítségével, ahol az B 0 altalaj vastagsága d 0 = 0,8 m altalaj szivárgási tényezője 2o = 4 • 10" 6 vízoszlop magassága H = 1,6 m helyettesítő mérő hossz B 0 = B+B,+B 2 A műszaki paraméterek birtokában, elkészítettem ta­nulmányterv szinten a tó alaprajzát, a töltések és a tóban lévő csatornák hossz- és keresztszelvényeit. Elkészítettem az új építésű műtárgyak terveit. A tó kialakításának a lehetőségét és az elképzelései­met a műszaki leírásban mutattam be. A területről összegyűjtött magassági adatok, valamint az elkészített hossz- és mintakeresztszelvények birtoká­ban a költségbecsléshez szükséges közelítő méretszámí­tást elvégeztem. További számításokat végeztem el, melyek a tó eset­leges üzemeltetéséhez és az infrastruktúrális fejleszté­sekhez szükségesek. Megvizsgáltam a közművek kiépí­tésének lehetőségét és a hidraulikai számítást ehhez kap­csolódóan elvégeztem. 1. A tó leürítési idejének és feltöltési idejének a megha­tározása, ahol a tározótér felszíne a víz csökkenésével változik. Fi • AHi Ezt a Atj = összefüggés Hf • V2qHi segítségével határoztam meg táblázatos formában. 2. Gázigények, és a vezeték átmérőjének meghatározása. A középnyomású gázvezeték átmérőjének a meghatározása. A méretezést a középnyomású hálózat mértezési dia­gramm segítségével végeztem műanyag csővezetékre. A méretezési diagramm a 1 v 2 Ap = R összefüggés alapján készült d 2q 3. Vízigények, és vízvezeték méretezése, melyet a meg­engedett legnagyobb sebességre végeztem el, majd a nyomásveszteségek birtokában felvettem az alkal­mazható csőátmérőt. Mindkét vezeték kiépítése Jászkisér településről tör­ténhet meg. A szakdolgozatom utolsó fejezetében a Hanyi-Tiszasü­lyi árapasztó árvízi tározó előzetes Tanulmánytervben el­készített Környezeti Hatásvizsgálat segítségével bemutat­tam a tó megépítésével várható környezeti változásokat. Összefoglalás A szakdolgozatom elkészítésének a lényege, egy olyan létesítmény kivitelezhetőségének a vizsgálata a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározón belül, mely az in­frastruktúra fejlesztését, környezetünk szépítését, vízmi­nőség javítását, élővilágunk megőrzését és nem utolsó sorban az idegenforgalom megindítását irányozza elő. Az elkészített rajzok, számítások és vizsgálatok, va­lamint a terület domborzati viszonyai alapján megállapít­ható, hogy a szabadidős horgász és pihenőközpont elvi­ekben megépíthető. A víz biztosítása folyamatosan tartható, a tó lecsapo­lása megoldható. Belvizes időszakban más területek le­folyási viszonyait nem veszélyezteti a mű. Köszönetnyilvánítás A dolgozatom elkészítéséhez nyújtott segítségükért köszönetet szeretnék mondani mindazoknak akik segít­ségükkel hozzájárultak munkámhoz, elsősorban konzu­lenseimnek, dr. Major Jánosnak és Jóna Zoltánnak. 30

Next

/
Thumbnails
Contents