Hidrológiai tájékoztató, 2009

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Havasi Máté: A Bosmina longirostris dinamikája és táplálékhálózatban betöltött szerepe a Major-tóban

Összefoglalás A dolgozatomban Bodrogköz 2006. évi belvíz kialakulásával foglalkoztam. A síkvidéki vízrendezés kapcsán mutattam be magát a belvíz jelenségét. Rávilágítottam arra, hogy egy bonyolult jelenségről, nem egy egyszerű fogalomról van szó és Magyarországon egyedülállónak tekinthető. A történeti áttekintés során képet kaptunk arról, hogy a belvíz már az elmúlt évszázadokban is sok problémát jelentett. Bodrogköz hidrológiai-hidrográfíai folyamatai rámutatnak arra, hogy fokozott figyelmet kell fordítani ezen területre. A visszatérő belvizek egyre nagyobb és szélsőségesebb méreteket öltenek, ugyanakkor csapadék szegényebb időszakban vízhiány alakul ki a területen, akár egy éven belül is lehet belvíz és aszály. A vizsgált térség tehát vízgazdálkodási szempontból nagymértékben hátrányos helyzetben van. Ennek legfőbb oka a vízviszonyok egyenlőtlen eloszlása, hiszen hol az aszály, hol pedig a belvíz veszélyezteti a térséget. A jövőbeli feladatok leginkább egy vízvisszatartáson alapuló közös táj- és vízgazdálkodási koncepció kidolgozását célozzák meg, amely a nagy csapadékokból származó vizeket összegyűjti és aszályos időszakban oszlatja szét a területen. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészítésében nyújtott segítségért szeretnék köszönetet mondani konzulenseimnek, dr. Szűcs Péternek és Asbóthné Germán Erzsébetnek, valamint mindenkinek, aki segítségével hozzájárult a diplomamunkám elkészüléséhez. A Bosmina longirostris dinamikája és táplálékhálózatban betöltött szerepe a Major-tóban * HAVASI MÁTÉ Bevezetés, célkitűzés Dolgozatomban a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer egyik izolált részének Cladocera populációit vizsgáltam, különös tekintettel a domináns Bosmina longirostris méret- és termékenység változására, illetve dinamikájára és a táplálékhálózatban betöltött szerepére. A téma egy négyéves kutatás része, melynek során arra keressük a választ, hogy sekélyvízi ökoszisztémákban milyen a tápláléklánc szerkezete és működése, valamint az algásodás közötti kapcsolat, hogyan történik a tápanyag felszabadítása és transzportja a tápláléklánc mentén. A korábbi plankton vizsgálatok során kitűnt, hogy a Major-tó a Cladocera planktonjában, a legnagyobb tömegben Bosmina longirostris fordult elő. Ebből adódóan vizsgáltam: - biomasszáját, annak élőhely szerinti, szezonális és éves dinamikáját; - testhossz- és termékenységváltozását az élőhely és a trofitás függvényében, valamint a változások dinamikáját; - a fitoplankton szűrésében betöltött szerepét. Anyag és módszer Kísérletünk helyszíne a KBVR l-es ütemén található Major-tó volt, mely a tározó egyéb részeitől gátakkal különül el. A tavon 6 mintavételi pontot jelöltünk ki (hármat a partközeiben, hármat a nyíltvízen), melyeken a mintavételeket kéthetente-havonta, Schindler-Patalas mintavevővel végeztük. A mintákat a helyszínen Lugollal fixáltuk. A mintavételekkel egy időben, vízkémiai paraméterek és kl-a koncentráció mérésére vízmintát vettünk. Emellett in situ, mértük a víztest fizikai-kémiai paramétereit: pH-t, vezetőképességet, oxigénkoncentrációt, zavarosságot és a hőmérsékletet. A domináns Cladocera taxonból mintánként 100-120 egyed testhosszát mértem és peteszámát becsültem. Az egyes egyedek mérését számítógépes képelemző szoftverrel végeztem el. A Zooplankton biomasszát testhossztesttömeg regresszió alapján számoltuk. A kl-a koncentráció mérését metanolos extrakciót követő fotometriás, az alga biomassza becslését Utermöhl módszerrel végeztük. Statisztikai számításokhoz t-tesztet és variancia analízist (ANOVA) használtam. A szignifíkancia kritériumaként 95%-os valószínűséget határoztam meg (p <0,05). A halak által a Cladocera piánkon dinamikájára kifejtett hatást limnokorall kísérletekkel is vizsgáltam. Eredmények A Cladocera planktonban a jellemzően kisméretű, általában rajokban élő, algaszűrő Bosmina longirostris dominált (/. ábra). A B. longirostris egyedek hossza igen kicsi volt, a nyílt vízi és a partmenti területeken egyaránt. Ugyanakkor az élőhelyek függvényében változott: a nyílt vízben szignifikánsan nagyobb méretű egyedeket találtam, mint a parti sávban. A méret szezonálisan változott, a tavaszi és őszi periódusban nagyobb, míg a nyári időszakban, kisebb méretű egyedek voltak megfigyelhetők (2. ábra). A testméret és a peteszám közötti regresszió pozitív és erősen szignifikáns volt. A Bosmina termékenysége rendkívül alacsony volt a Major-tóban. A testmérethez hasonlóan a termékenységben is különbséget találtunk az * A 2008. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton főiskolai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 24