Hidrológiai tájékoztató, 2009

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Novák (Gál) Brigitta: A Szigetközi Földtani Monitoring (1996—2007) vízkémiai eredményei

A vízkémiai paraméterek alapján megállapítható jellemzők A vizsgált paraméterek értékelése alapján megállapítható, hogy a felszíni és felszín alatti vizek vízkémiai jellemzőijelentős évszakos periodicitást mutatnak. A változékonyság egyrészt a hőmérsékletváltozástól, illetve a vízjárás viszonyoktól függ, másrészt igen jelentős mértékben az élővilág, elsősorban a mikroorganizmusok élettevékenységei is befolyásoló tényező. A főmeder mentén levő monitoring pontok esetében megállapítható, hogy a felszíni és felszín alatti vizek szoros kapcsolatban állnak egymással, és kiszámítható az áramlás sebessége évszakos periódusú eltolódással. A legészak-nyugatabbi monitoring pontokon a folyó felőli beáramlás zajlik, a szondában az értékek rövid idejű periódus eltolással jelentkeznek, gyakorlatilag azonos víz mérhető a felszínen és a szondában. Ez a jelenség észlelhető a legdél-keletebbi monitoring ponton is, ahol az elterelt folyószakasz már újra egyesül a régi mederrel. A mintázott mederszakasz középső területére eső monitoring pontokon (4. és 5. pont) a szondákban pozitív víz van, vagyis magasabb a vízszint, mint a felszíné; másrészt bizonyos komponensek, melyek a tároló kőzetből oldódnak be, a víz hosszabb felszín alatt tartózkodása során, magasabb koncentrációban vannak jelen, mint azokon a pontokon, amelyeken a felszíni-felszín alatti vizek kapcsolata élénk. A felszíni és felszín alatti vizek kémiai paramétereinek vizsgálata alapján kijelenthetjük, hogy a vizsgált terület felosztható beáramlási és visszaáramlási területekre (/. ábra). A mellékágrendszer monitoring pontjaiban a felszín alatti vizek lényegesen reduktívabbak, a felszín-felszín alatti áramlási kapcsolatok nehezebben, vagy egyáltalán nem kimutathatók. Több ponton pangó, vagy nagyon lassan áramló víz van jelen, amely reduktív körülményeket okoz, ezáltal bizonyos komponensek koncentrációi feldúsulnak. Különösen sok esetben kiugró és tartósan magas értékek jelentek meg a 31. és 41. szonda esetében. Ezeken a pontokon a tároló kőzet szerves anyag tartalma is magas, a meder feliszapolódott, ami tovább növeli a redukció mértékét és az áramlási viszonyok romlását. Tudva, hogy természetes körülmények között a területen folyamatos vízutánpótlás érkezik a Duna felől, de a vizsgált paraméterek szerint a felszíni folyóvíz és a szondavíz között nincs összefüggés, a területet kapcsolatmentes, feliszapolódott zónának tekinthetjük. Az idősorokban többször fordulnak elő kiugró értékek, illetve a korábbi trendtől eltérő szélsőséges értékek is megjelennek. Ezek okainak megállapítására kutatásunk során részben kísérletet tettünk, részben további, részletes vizsgálatokat igényel. Dolgozatom során értékeltem a rendelkezésre álló nyomelem idősorokat is, ezekkel korábban senki nem foglalkozott. Az eredmények szerint a felszíni vízben nem mutatható ki szennyeződés, a feliszapolódott zóna szondavizében a 31. és 41. pontjában azonban sok komponens magason meghaladja az ivóvíz határértéket. A szondákban több ponton jelentkező magas alumínium és cink tartalom mintavételi technikai problémára vezethetők vissza. (A mintavevő szonda szennyez.) Következtetések Összességében megállapítható, hogy a Duna elterelése miatt a mellékágrendszer vízpótlása leromlott, ennek következtében a kémiai paraméterek kedvezőtlen alakulása figyelhető meg. A monitoring hálózat más kutató csoportjai megállapították, hogy a vízszabályozás jelentős befolyással van az élővilágra. A vegetáció esetében vízhiány jelentkezett, ami szárazodáshoz, s fokozatos fajlecserélődéshez vezet, illetve a vízi élővilág összetételében is jelentős változások figyelhetők meg. Figyelembe véve, hogy az abiotikus környezet paraméterei lassabban reagálnak az antropogén hatásokra, mint a biotikus elemek, még nem látszik, hogy a víz minősége hosszú távon mekkora mértékben fog romlani. Másfelől, figyelembe véve, hogy az élővilág működésének is komoly hatása van a víz kémiájának alakulására, a megváltozó flóra és fauna tovább változtathatja a víz minőségét is, ily' módon a vízösszetétel, fokozatosan de tartósan távolodik az eredeti állapottól. A megváltozó áramlási viszonyok, illetve a kedvezőtlenül alakuló vízkémiai paraméterek összességében hoszszútávon a Szigetköz és Kisalföld alatt húzódó jelentős és nagyon értékes ivóvízbázis minőségét is veszélyeztetheti. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészültében igen sok érdeme volt, ezért hálás köszönetet szeretnék mondani dr. Cserny Tibor témafelelősömnek, s dr. Scharek Péternek, a Monitoring vezetőjének, aki mindvégig segítségemre volt. 1. ábra 22