Hidrológiai tájékoztató, 2009

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Rokob Krisztina: A balatoni kovamoszatok, mint a vízi környezet változásának indikátorai

Relatív gyakoriság % 0 10 20 30 40 50 60 c_n ui tn en Ca< Mg —•—plankton —•—Ca/Mg 2. ábra. A planktonikus kovamoszatok részesedésének és a Ca/Mg arányának (Tullner, 2002) változása a mélységgel a Tó-28 jelű fúrásban eoneis nemzetség fajai, a semleges vizeket pedig pl. a Neidum dubium, Navicula radiosa, N. pupula, N. protracta. Egy-egy faj megjelenéséből és eltűnéséből azonban nem lehet egyértelműen a víz pH változására következtetni. Ma a Balaton kémhatása enyhén lúgos, pH 8,4-8,5. Története során ez nem változhatott meg jelentősen, ami a kovamoszatok faj összetételéből és az egyes fajok előfordulási gyakoriságából is kitűnik. A mederfúrásban előforduló fajok többsége (ált. Fragilaria spp., Aulacoseira spp., Amphora spp. stb.) az alkalofil környezetet vagyis pH 7-nél nagyobb kémhatású vizet részesítik előnyben. Vagyis a tó vize végig a maihoz hasonló kémhatású, enyhén lúgos lehetett. A kovamoszatok és a Siófoki-medence vizének sótartalma A Balaton összsótartalma jelenleg 500 mg/l (0,5%o) körüli, az édes-brakk és brakk-édes víz között van (Van Dam et al. 1994). A Siófoki-medencében 1,10-1,15 m-nél a víz sótartalma kismértékben megnőhetett, erre a Mastogloia elliptica, Cymbella helvetica és Fragilaria heidenii elszaporodása utal. Az Anomoeoneis sphaerophora f. costata gyakorisága 0,90 m-nél nőtt meg, ami ugyancsak enyhébb sósabb környezetre utal. A fúrás üledékmintáinak kovamoszatflórájában azonban fentebb említett fajok csak kis relatív gyakorisággal fordulnak elő. A leggyakoribb és legtömegesebb fajok (Fragilaria spp., Amphora spp.) az édes-brakk vizeket (< 900 mg/l összsótartalom) részesítik előnyben, ez pedig azt igazolja, hogy a Balaton összes sótartalma az utóbbi tízezer évben nem változott számottevően. Összességében a kovamoszat flóra összetétele alapján valószínűsíthető, hogy a Balaton eddigi története során abban a víz összsótartalma 900 mg/l (0,9 %o) értéknél kisebb volt. Köszönetnyilvánítás A rendelkezésünkre bocsátott mederfúrás földtani eredményeiért és a rétegekből nyert preparátumok elkészítéséért köszönetünket fejezzük ki a Magyar Állami Földtani Intézetnek. A mikroszkópos vizsgálatok elvégzésének lehetőségéért az MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézetet illeti köszönet. Hálásak vagyunk a téma felvetéséért és az értékelést segítő hasznos szakmai konzultációkért dr. Cserny Tibor kutatásvezetőnek. IRODALOM Buczkó, K.-Vörös, L.-Cserny, T. 2005: The diatom flora and vegetation of Lake Balaton from sediment cores according to Márta Hajós's legacy, Acta Botanica Hungarica 47 (1-2): pp. 75-115. Krammer, K. - Lange-Bertalot, H. (1986): Bacillariophyceae 1.-4. Teil. In: Süsswasserflora von Mitteleuropea (Ed. Ettl, H., Gerloff, J. Heynig, H. & Mollenhauer, D.). G. Fischer, Stuttgart & New York. Tullner, T. 2002: A Balaton vízszintváltozásainak földtudományi adatbázisának térinformatikai feldolgozása tükrében, PhD, ELTE, Bp. Van Dam et al., 1994: A coded checklist and ecological indicator values of freshwater diatoms and ecological indicator values of freshwater diatoms from Netherland, Netherland Journal of Aquatic Ecology 28: 117-133. 20