Hidrológiai tájékoztató, 2008

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2009-ben

1969. nyár Mezőkovácsházán egy 1966-ban fürt 2.sz. olajkutató hévízkút 63 °C-os vizére alapozva megnyitotta kapuit a Parkfurdő. 1969. augusztus 31. Tiszadob határában, az árvédelmi töltés mellett, a Tiszaszabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. 1969. szeptember 1. Nyíregyházán megnyílott a Vásárhelyi Pál Vízügyi Szaközépiskola. A városban 1962-től már folyt a középfokú vízügyi képzés a Vasvári Pál Gimnáziumban, majd a Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskolában, de most nyílott először arra lehetőség, hogy a vízügyi szolgálat saját oktatási intézményben képezhesse jövendő szakembereit. 1969. szeptember A lillafüredi Anna-források által szolgáltatott ivóvizet súlyos coli-fertőzés miatt kikapcsolták Miskolc város vízellátásából. A fertőzés okát csak két esztendő múlva találták meg. 1969. október 5. Kövegy község vízművének átadásával az országban elsőként a Makói járás vízműfejlesztési programja fejeződött be. Az átadási ünnepségen Dégen Imre, az OVH elnöke méltatta a vízműfejlesztési program jelentőségét. 1969. október 21-25. A Tisza vízgyűjtőjén fekvő öt állam kormánymegbízottjai első alkalommal folytattak átfogó közös tárgyalást a Tisza-völgy vízgazdálkodásáról. A tanácskozás színhelye Budapest volt. 1969. november 1. A nagy szegedi árvíz 90. évfordulójára Károlyi Zsigmond szerkesztésében megjelent a Vízügyi Történeti Füzetek kiadványsorozat első száma „A szegedi árvíz, 1879." címmel. 1969. november 3. Új magyar-román határvízi együttműködési egyezményt kötöttek, mely 1970. június 16.-án lépett hatályba és 1986. június 6.-ig volt érvényben. A korábbi, 1962 júliusában kötött megállapodás három évre szólt, s 1965-ben lejárt. Az azt követő mintegy öt éves időszakban egy ,Jdeiglenes együttműködési megállapodás egyes vízügyi kérdésekben " c. dokumentum szabályozta a közös magyar-román vízügyi kapcsolatokat. 1969. november 15. Megalakult a Nemzetközi Vízellátási Szövetség (IWSA) magyar nemzeti bizottsága. 1969. november 25. A Fővárosi Vízművek részeként üzembe helyezték a HoránySurányi Vízműrendszer 10 csápos kútját, amelyek napi 50 000 m

3 víztermeléssel növelték a Vízművek kapacitását. 1969. december Átadták Kőszeg városának csatornaművét. A 4,84 km hosszú, elválasztó rendszerű csatornahálózatot az 1800 m

3/d kapacitású biológiai szennyvíztisztító telepre csatlakoztatták. 1969. december 29. A kormány elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter által kidolgoztatott Balatoni Központi Fejlesztési Programot, amellyel összefüggésben elfogadott kormányhatározat arról is rendelkezett, hogy a Program megvalósítása érdekében ki kell dolgozni a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programot, valamint a feladatok finanszírozására egy Balatoni Központi Fejlesztési Alapot is el kell különíteni a költségvetésben. 1969. A nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság beruházásában elkészültek a tiszaberceli, belfői és halásztanyai elektromos meghajtású - egyenként 7,2 m

3/s teljesítményű - szivattyútelepek. 1969. A belvízvédelem fejlesztése során Ökröstón elkészült az első távvezérelt automatikus belvízi szivattyútelep. 1969. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet (VITUKI) felmérte a Velencei-tó vízrajzi viszonyait. A tó első felmérésére 1932-ben került sor. 1969. Az Általér vízgyűjtőjén - tatai központtal - kiépült az első HYDRA rendszerű automatikus vízrajzi-távjelző hálózat. Később a Zagyva-Tarna vízrendszeren és a FelsőTisza vidékén létesült hasonló hálózat. 1969. A győri Vízügyi Igazgatóság hidrometeorológiai mérőállomást létesített a Fertő tavon három mérőhellyel (a tó felszínén, a nádasban és a parti állomáson). 1969. Nagyiván község határában, a térség belvizeinek viszszatartására létesítették a 37,1 millió m

3-es, 80 km

2 kiterjedésű Nagyiván-Sarkadéri belvíztározót, amelyet a Sarkad, Mérges és Sárosér vízfolyások táplálnak. 1969. A Pécs melletti Orfűi völgyben, Tekeres község határában megépült a völgy harmadik víztározója, a mintegy 3 km

2 vízfelületű Hermann Ottó tó. 1969. Felavatták a Velencei-tó melletti községek ivóvízellátását segítő Bika-völgyi vízművet, a leendő Velencei Regionális Vízmű részét. 74