Hidrológiai tájékoztató, 2008

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2009-ben

1939. október 10. A természetvédelmi törzskönyvbe 1. sorszámmal bejegyezték hazánk első védett természeti területeként a debreceni Nagyerdő északkeleti részén húzódó 31 hektárnyi erdőséget. 1939. november A Fehér-Körös árhulláma román területen gátszakadást okozott, de a kiömlő víz útjában álló lokalizációs töltés, amely az 1920-as évek közepén épült, meggátolta a magyar területek elöntését. 1939. december 16. A Bodrog árvizei következtében megrongálódott alsóberecki híd pillér-javítási munkálatai befejeződtek. 1939. A Fehér Körös jobb parti árvízvédelmi töltése a romániai Kisjenő alatt, a székudvari hídnál elszakadt. A kiömlött, mintegy 30 millió m

3 vizet sikerült az országhatáron lokalizálni. 1939. A Vízügyi Közleményekben megjelent Babos Zoltán és Mayer László tanulmánya ,^4z ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon", amely első ízben foglalta össze és értékelte röviden a több mint egy évszázadon keresztül folyó hazai vízimunkákat. 1939. Budapest Székesfőváros Közgyűlése 148/1939. számú szabályrendeletével intézkedett a főváros árvízvédelméről. 1939. Védetté nyilvánították a szegedi Fehértó vadvízországát, amely az 1930-as évek elején még jórészt természetes állapotú, mélyfekvésű, vízjárta szikes puszta volt. Később az egész területen halastavakat létesítettek, melynek környezetében egyedülálló madárvilág alakult ki. 1939. Győrben, a helyi vízművek keretében megkezdte működését a vízmérő-órák hitelesítő állomása. A korábbi átalánydíjas számlázással járó tetemes vízpazarlást az órák felszerelésével sikerült lényegesen csökkenteni. 1939. Hajdúszoboszlón az elfolyó melegvizet felfogó mélyedések felhasználásával 40 000 m

2 vízfelületű csónakázó tavat alakítottak ki. 1939. A bükkszéki fürdőtelepen elkészült a 33,3 m hosszú, 1000 m

3-es strandmedence, valamint egy 16 m átmérőjű, 160 m

3-es gyógymedence. 1939. Budapesten, a ferencvárosi szennyvíztelepen megépült - az akkori szennyvíztechnika egyik legújabb vívmánya a rácsszemét higiénikus módon való kirothasztását szolgáló gázosító berendezés. 1939. Az Öntözésügyi Hivatal a Hortobágyon öntözéses kísérleti gazdaságot létesített 1,2 km

2 területtel. 60 éve 1949. január 26. Megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Hidrológiai Társaság, amely szakosodás útján vált ki egykori anyaegyesületéből a Magyarhoni Földtani Társulatból, ahol 1917 óta annak egyik szakosztályaként működött. 1949. március 11. Az országgyűlés elfogadja a dunai hajózást szabályozó nemzetközi Duna-egyezményt. 1949. november 1. 87 km-es elosztóhálózattal, napi 8000 m

3-es vízszolgáltatással megalakult a Debreceni Vízmű és Csatornamű Vállalat. 1949. A Magyar Hidrológiai Társaságon belül - az ásvány- és gyógyvizek feltárásával, kémiai és fizikai vizsgálatával, gyógyászati és egyéb hasznosításával foglalkozó szakemberek Papp Ferenc hidrogeológus, egyetemi tanár vezetésével megalakították a Gyógyvíz Bizottságot, majd 1952-ben Schulhof Ödön fürdőorvos elnökletével a Balneológiai Szakosztályt. (HK, 1980/12. 506.p.) 1949. Az előző évben önállósított Közgazdasági Egyetem kiválásával megalakult a Budapesti Műszaki Egyetem. Még ugyanebben az évben különvált az egyetemen belül a Mérnöki (később Építőmérnöki) és az Építészmérnöki Kar. A mérnöki karon belül életbe léptetett szakosítást követően a tantervbe került a „vízerőhasznosítás" c. tárgy is. 1949. A Népjóléti Miniszter 10.081/3/l-2/1949.IV.sz. rendelete az ásvány- és gyógyvíztermelő, valamint palackozó üzemek államosítása után életre hívta a Gyógyvíztermelő Nemzeti Vállalatot. 50 éve 1959. január 1. A OVF főigazgatói utasítással összevonta az 1956-ben alakult, Kunhegyesen és Gyulán működő Vízgépészeti Vállalatokat és budapesti székhellyel, Konvalinka László vezetése alatt megalakította a Vízgépészeti Vállalatot. A Vállalat alapítását szükségessé tette a víziközművek 72