Hidrológiai tájékoztató, 2008

EMLÉKEZÉSEK - Csath Béla: 50 éves a Vízkutató és Fúró Vállalat

50 éves a Vízkutató és Fúró Vállalat címmel került sor az OMBKE KFVSZ Vízfúrási Hsz-e, a Magyar Olajipari Múzeum és a Vízkutató és Fúró Zrt. közös rendezésében megtartott előadó emlékülésre 2008. április 8.-án. Körösi Tamás, a KFVSZ titkára rövid megnyitója szerint: „Az évforduló alkalmából áttekintést kívánunk adni a vállalat alapításának körülményeiről és az 50 év munkájának eredményeit kívánjuk feleleveníteni." A programm szerint Csath Béla — a megemlékezés szervezője - mint narrator, vetítéssel egybekötve ismertette a vízkutatás és kútfúrás helyzetét az államosítástól a Vízkutató és Kútfúró Vállalat megalakulásig. A szervezés időszakának munkájáról Burgmann László beszélt, amikor a vállalatnak a fejlesztési tevékenységét új alapokra kellett helyezni az örökölt, vegyes típusú fúróberendezések felszámolásával. Ezek mellett bővült a fúróberendezések sora hazai és külföldi berendezések beszerzésével. A megszilárdulás, stabilizáció időszakában a geotermikus energia iránti érdeklődés kielégítését román gyártmányú berendezések csatasorba állítása jelentette. A két időszak geológusi szolgálat megszervezéséről, kialakításáról dr. Dobos Irma adott bőséges tájékoztatást, a kútkataszter elkészítéséről, mely megalapozta az artéziés hévízkutak szakvéleményezését. A fúrási technológiai színvonal emelése új típusú kútgeofizikai módszerek bevezetését igényelte, amiről Kováts Zsombor tájékoztatta a hallgatóságot. A már elavult kútszabvány átalakítására 1962-ben került sor. A vállalat hatáskörébe tartozott az elkészített kutak vizének vizsgálata, mely munkákat Marik János ismertetett a kezdeti korróziós vizsgálatoktól kezdve a jól felszerelt laboratórium létrehozásáig. A vállalat a műszaki átszervezés mellett nagy hangsúlyt helyezett a baleset elhárításra, a baleset és munkavédelem tervszerű megszervezésére. Erről Nyertes Antal adott tájékoztatást, a sorozatosan megjelenő oktatóanyag elkészítéséről, a vállalatnál kiépült munkavédelmi szervezet szerepéről, a fúrási dolgozók képzéséről különböző tanfolyamok szervezésével. A gazdasági célok tartalmazták a konszolidált vállalati tervek kialakítását, az üzemvezetőségek megszervezését, a szakember színvonal emelését. 1965-ben a vállalat az OFF-től az Országos Vízügyi Főhatóság (OVF) felügyelete alá került, ezáltal a vízgazdálkodás a vízbeszerzés nélkülözhetetlen kutatási és feltárási szervezetet kapott. Az intenzív fejlődés időszakában kezdődött el a kisebb teljesítményű fúróberendezések korszerűsítése Burgmann László ismertetésében. A 70-es évek végén a gépállomány már közel zömmel tipizált hazai berendezésekből állt. A vállalat profiljához tartozott a vízkutatáson és kútfúráson kívül a mérnökgeológiai kutatás is. A vállalat évente 250 db kisebb és kb. 10-12 nagymélységű hévízkutat készített a 75 db különböző mélységkapacitású füróberendezésével. A negyedik időszak, az új vállalati profilok, valamint a műszaki rekonstrukciók időszaka volt, mely időben a vállalat fő profilját a vízkutatás és a feltáró fúrások kivitelezése képezte. Ez időszak kiemelkedő eseményei: - az új ágazati szabvány és a műszaki irányelvek megjelenése, - a vállalathoz került a Gyógy- és Ásványvíz valamint a Mátészalkai Üzem, - megindult új formában a vállalat híradója, a „Vízkutatás", - a vállalat foglalkozott a Sárvár-Rábasömjéni sósásványvízből kinyerhető só előállításával, - a vállalat rendszeresen kapcsolatot tartott fenn a hazai műszaki és természettudományi szervezeteken túl több külföldi szakvállalattal műszaki együttműködést alakított ki. A vállalat export tevékenységéről Mózes Endre adott összefoglaló tájékoztatást, először az 1957-90 évek közötti mongóliai-magyar vízkutatást és feltárást ismertette, miközben 422 db kutat készítettek a magyar szakemberek. Ezt követően a 7 éves jugoszláviai termál-, ásványvíz és ivóvízkutatásról, majd az 1973-91 közötti csehszlovákiai geotermikus kutatási és feltárási tevékenységről hallhattunk. Dr. Konyor László tájékoztatta a hallgatóságot VIKUV 1990-2001 évek közötti tevékenységéről, miközben a vállalat Vízkutató és Fúró Rt-á alakult át 1993. december 16.-án. A rendszerváltás kapcsán több új fúróvállalat létrejöttével nőtt a piaci konkurencia is, melynek következtében jelentős mértékben csökkent az évenkénti fúrt kutak száma. A létrehozott Kft-éknek a cégtől való leválása a dolgozók létszámcsökkenését eredményezte. Ezen negatívumok mellett a vállalat folyamatosan nyereséges volt, mely szakszerű tervezés valamint minőségileg jó és gyors kivitelezés eredményének volt köszönhető. Az 1968. október 1.-én megnyitott Zsigmondy Vilmos Emlékszoba, illetve Gyűjtemény 1992-ben a Magyar Olajipari Múzeumba került, a régi vízkutató berendezések gépeinek és szerszámainak egy részével, melyek a múzeum szabadtéri kiállítási részébe kerültek elhelyezésre. Az emlékülés befejezéseképpen Bitay Endre, a Vízkutató és Fúró Zrt. vezérigazgatója mutatta be a vállalat tevékenységét 2001-től napjainkig, melyből tájékozódhattunk a vállalat bel- és külföldi munkáiról modem fúróberendezések alkalmazásával, a magas fokú irányítással, mely munkát tükrözte a vállalat vezetés több mint 20 éves kialakított és ma is érvényes jelszava: „Teljes vertikalitással, minőségi és gyors kivitelezés." Az emlékülésen megjelentek zöme már a kezdeti időktől kezdve tevékenykedett, alakította ki a vállalat arculatát. Érdeklődéssel hallgatták a visszaemlékezéseket, majd emlékeztek vissza az 50 éve megalakított Vízkutató és Kútfúró vállalatra. A résztvevők levélben köszöntötték Janák Valért, a vízkutatás legöregebbjét, akivel együtt dolgoztunk a vállalat megalakulásától kezdve nyugállományba meneteléig. Csath Béla 6