Hidrológiai tájékoztató, 2008

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Krizsán György - dr. Marjai Gyula: Szarvas város közüzemi vízellátásának története

előírásokat a Községi Tanács VB nem tartotta be. A hiányos és vázlatnak megfelelő kiviteli tervek alapján nem lehetett a község területén épült nyomócsőhálózatról megfelelő - pontos - nyilvántartást vezetni. A megépített nyomócsőhálózaton kiképzett csomópontokról, magáról a megvalósult nyomócsőhálózatról a kivitelező vállalatok megvalósulási tervdokumentációt nem készítettek. Üzemeltető szervezet megjelenése A Békés Megyei Tanács VB a 44/1961. OVF utasítás alapján jóváhagyta az egységes megyei Vízmű és Csatornamű Vállalat megalakulását, mely vállalat 1961. július 01 ével kezdődően a megye valamennyi vízművének üzemeltetését „átveszi", ellátja. Szarvas községi vízmű átadása, műszaki leltárba vétele 1962. április 10.-én történik. Ebben az időpontban a település vízellátását két üzemelő nyomás fokozó (Damjanich utcai, Alkotmány utcai) berendezés látja el. A két körzeti vízmű csőhálózata egymással összekapcsolt. A harmadik - központi - szivattyútelep (Kossuth téri) kivitelezés/befejezés alatt van ebben az időszakban. Ebben az időpontban a település - lakosságának száma: 19.870 fő - vízzel ellátott lakosok száma: 8.000 fő + 600 fő (iskola) Az (1962 óta) üzemeltető szervezet A jogelőd, az 1954-ben alapított Békés Megyei Vízműépítő és Kútkarbantartó Vállalat, mely Békésen kezdte meg tevékenységét. Az első új kút fúrását az ötvenes évek végén, az első vízmű építését (Bélmegyer) 1961-ben végezte, az első vízművek üzemeltetésére 1962-ben került sor. 1963-tól a vállalat neve Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, ebben az évben kezdődik az első csatornamű (Békéscsabai) átvétele is. 1964-ben a központ Békéscsabára költözik, ekkorra kialakulóban van az egész megyére kiterjedő üzemeltetés szervezeti rendje. A cég első periódusa 1968-ig tart, ekkor kerül a vállalat működtetésébe a Békéscsabai fürdő. 1968-1990-ig terjedő időszakot a mennyiségi és minőségi fejlődés jellemzi. A vállalat meghatározó területe az üzemeltetés. (1980-ra 52 településen vízművet, 11 településen csatornaművet működtet.) 1981-től kezdődően a (víz)minőségi tényezők hatására beindítja a regionális fejlesztést, majd erre építve a vízminőség-javító programot. A '80-as évek végére befejeződik a megye területén a települési vízművek építése, a hangsúly a régi vízművek rekonstrukciójára, a regionális fejlesztésre és a csatornaszolgáltatás kiterjesztésére helyeződött. A rendszerváltozás következtében és az önkormányzati törvénynek megfelelően a megyei önkormányzat az állami vagyon nevesítésével, annak átadásával, a közművek működtetésével kapcsolatban az üzemeltető szervezet átalakítását, átalakulását levezényli - felügyelő bizottság kinevezésével -, mely átalakulást a tulajdonosi struktúrát alkotó önkormányzatok/tulajdonosok váltják aprópénzzé, s alkotják egyben a ma Békés Megyei Vízművek Zrt. néven szereplő üzemeltető szervezetet. Helyi vízbázis - regionális ellátás A település legújabb kori közüzemi vízellátása két időszakra osztható. Az első időszak 1996. december 05.-én fejeződött be, s kezdődött egyben 1996. december 06.-án a másik időszak. Az első időszakban a település vízellátása a helyi vízbázisból nyert, a különböző talpmélységű kutakból kitermelt vízzel történt. Ezen kutak, kútcsoportok egy-egy vízműtelepet alkottak, és az idő, az ellátott fogyasztók, fogyasztás növekedésével - új területek bekapcsolásával, ivóvízhálózat kiépítésével - bővültek. Az első - helyi vízbázisból nyert - vízellátás időszakában a település központjában található központi vízműtelep (I. sz. Vízmű, Kossuth tér) négy kútja játszotta a súlyponti szerepet. (B.51; B.57; B.63; B.65 kataszteri számú kutak.) A kutak magas metángáztartalma miatt a kitermelt víz gázmentesítésre, majd a gázmentesítést követően mélytározóba, és szivattyús átemeléssel a hálózatba került. (2 db 250 m

3-es medence, szivattyú és aggregátorház, hidrofor, alacsony fordulatú, nem önfelszívó, többlépcsős turbinaszivattyúk.) AII. számú Vízmű, Dobó tér három kútja 1970-ben, a telep 1971-ben létesült (B.66; B.67; B.74 kataszteri számú kutak). A kutakból kitermelt víz - szintén magas metángáztartalma miatt - gáztalanításra, acéltartályba, majd két „álkúton" keresztül - búvárszivattyúk segítségével - a hálózatba került. A III. számú Vízmű, Hatház utca két kútjából kitermelt víz gázmentesítés és vas-, mangántalanítás után került a települési elosztóhálózatba, tározás, majd átemelést követően. (A B.75 és B.84 kataszteri számú kút 1977, illetve 1985-ben létesült.) A település helyi vízbázisból nyert utolsó két fúrt kútja a IV. számú Vízműtelepen, Orosházi út került megfúrásra (K-98; K-105 kataszteri számon) 1990-ben. Ezen kutak vizei - a vízbázisra jellemző módon - mind vasban, mind gáztartalomban, ammóniában, huminsavtartalomban gazdagok. Vízkezelésükre csak vákuumos gázmentesítő berendezés épült ki. A IV. számú vízműtelepen kiépítésre került 1990-ben egy 1000 m

3-es mélytározó is, átemelőszivattyú állomással és kezelőépülettel. A települési vízmű(rendszer) lényegi mérföldköve volt még a Békés Megyei Tanács Tervező Vállalata által 1971-ben, 172381 tervszámon tervezett 1000 m

3-es vb (kehely)víztorony, mely víztorony üzembehelyezésére 1977. június 01.-én került sor a Kossuth L. Hunyadi J. — Martos F. utca által határolt területen. 54