Hidrológiai tájékoztató, 2008

A „80 ÉVES A BEREGI GYÓGYVÍZ” TUDOMÁNYOS KONFERENCIA ELŐADÁSAI - Jánosi Csaba: A székelyföldi ásványvizek és gázömlések felhasználása

A székelyföldi fürdők nagy része a hideg szénsavas, vallatónak is nevezett borvízfürdők csoportjába sorolható. De ezek mellett a hideg fürdők mellett találhatók langyos 20-25 °C hőmérsékletű vízre épült fürdők is, például a maroshévízi Bánffyfürdő, rákosi Bogátfürdő, a csíkszeredai Katalinfurdő, Zsögödfürdő, szentegyházi Majzosfürdő, Tusnádfürdő. Érthetetlen, hogy az ország leghidegebb vidékén, ahol bizonyos helyeken 1000 m mélységben már 62 °C hévíz található nem támogatják ennek a feltárását és hasznosítást balneológiai célokra. Parajdon 52 °C, Tusnádfürdőn 62 °C, tusnádi Veresvíznél 42 °C, Szentegyházánál 42 °C Csíkmadarason 29 °C hőmérsékletű hévizet tártak fel. Csíkszeredában 2000 m-es fúrásban a talphőmérséklet 106 °C volt. A vulkáni utóműködések széndioxid, valamint a széndioxid és kénhidrogén gázkeverékeit főleg a gyógyászatban és az élelmiszeriparban hasznosítják. A tanulmányozott térségben a legtöbb mofetta Kovászna településen van. Itt minden kórház vagy kezelőközpontként működő szálloda rendelkezik mofettával. E mellett még házaknál kialakított magánmofetták is működnek (Bene és Bardócz mofetta). Kovásznán házaknál még léteznek kis egyszemélyes büdös gödrök is, amelyek lappancsal vannak ellátva. Az ülőhelyzetben lévő betegnek csak a feje látszik ki így a test nagy része gáz alatt van. Gázfürdőként működő büdös gödrök vagy mofetták Hargitafürdőn, Zsögödfürdőn, a Csíkszentimrei Büdösfürdőn, a csíkbánkfalvi Adorjánfúrdőn, csíklázárfalvi Nyírfürdőn, Tusnádfürdőn, a sepsibükszádi Vallatófurdőn, Málnásfürdőn, Bálványosfiirdőn és Sugásfürdőn találhatók. A széndioxid gáz ipari felhasználása a XIX. század végén kezdődik el, az Aporok Bálványosfürdőn kezdték el palackozni. A gázt a Büdös-hegy oldalában lévő Büdösbarlangból ólomcsövekkel vezették le a fürdő központjában lévő üzembe. A palackozott széndioxid gázt külföldre is szállították. Ipartörténeti érdekesség, a ma is működő málnásfurdői szénsavgyár, ahol a múlt század elején gyártott Ganz gépek sűrítik a Siculia kút széndioxid gázát. Szénsavgyár működött még a tusnádi palackozó üzemben is, de jelenleg nem hasznosítják a kutakból feltörő nagy mennyiségű szabad széndioxid gázt. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy a Székelyföld különböző tájegységein feltörő ásványvizek, borvizek, sós és büdösvizek, milyen széles körben vannak hasznosítva, de fiirdőfejlesztés szempontjából középkori állapotok uralkodnak. A székelyföldi ásványvizek és fürdők szellemi és tárgyi örökségét az 2005-ben alapított tusnádi borvízmúzeumban és a 2008-ban megnyitott székelyudvarhelyi és borszéki ásványvíz és fürdőmúzeumban mutatják be. IRODALOM [ 1 ] Bányai János (1955): A volt Háromszék megye ásványvizei. Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Evkönyve. Marosvásárhely. [2] Borszéki Béla (szerk.) (1979): Ásványvizek és gyógyvizek. Mezőgazdasági kiadó. Budapest. [3] Hankó Vilmos (1891): Az Erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. Kolozsvár. [4] Jánosi Csaba-Péter Éva-Herczeg Ágnes-Takács Edvárd (szerk) (2005) Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek. Szombathely. [5] Kisgyörgy Zoltán-Kristó András (1978): Románia ásványvizei. Tudományos és Enciklopédiái Könyvkiadó. Bukarest. 38