Hidrológiai tájékoztató, 2008

A „80 ÉVES A BEREGI GYÓGYVÍZ” TUDOMÁNYOS KONFERENCIA ELŐADÁSAI - Jánosi Csaba: A székelyföldi ásványvizek és gázömlések felhasználása

A székelyföldi fürdők nagy része a hideg szénsavas, vallatónak is nevezett borvízfürdők csoportjába sorolha­tó. De ezek mellett a hideg fürdők mellett találhatók lan­gyos 20-25 °C hőmérsékletű vízre épült fürdők is, példá­ul a maroshévízi Bánffyfürdő, rákosi Bogátfürdő, a csík­szeredai Katalinfurdő, Zsögödfürdő, szentegyházi Majzos­fürdő, Tusnádfürdő. Érthetetlen, hogy az ország leghide­gebb vidékén, ahol bizonyos helyeken 1000 m mélység­ben már 62 °C hévíz található nem támogatják ennek a feltárását és hasznosítást balneológiai célokra. Parajdon 52 °C, Tusnádfürdőn 62 °C, tusnádi Veresvíznél 42 °C, Szentegyházánál 42 °C Csíkmadarason 29 °C hőmérsék­letű hévizet tártak fel. Csíkszeredában 2000 m-es fúrás­ban a talphőmérséklet 106 °C volt. A vulkáni utóműködések széndioxid, valamint a szén­dioxid és kénhidrogén gázkeverékeit főleg a gyógyászat­ban és az élelmiszeriparban hasznosítják. A tanulmányo­zott térségben a legtöbb mofetta Kovászna településen van. Itt minden kórház vagy kezelőközpontként működő szálloda rendelkezik mofettával. E mellett még házaknál kialakított magánmofetták is működnek (Bene és Bar­dócz mofetta). Kovásznán házaknál még léteznek kis egy­személyes büdös gödrök is, amelyek lappancsal vannak ellátva. Az ülőhelyzetben lévő betegnek csak a feje lát­szik ki így a test nagy része gáz alatt van. Gázfürdőként működő büdös gödrök vagy mofetták Hargitafürdőn, Zsögödfürdőn, a Csíkszentimrei Büdösfürdőn, a csík­bánkfalvi Adorjánfúrdőn, csíklázárfalvi Nyírfürdőn, Tusnádfürdőn, a sepsibükszádi Vallatófurdőn, Málnás­fürdőn, Bálványosfiirdőn és Sugásfürdőn találhatók. A széndioxid gáz ipari felhasználása a XIX. század végén kezdődik el, az Aporok Bálványosfürdőn kezdték el palackozni. A gázt a Büdös-hegy oldalában lévő Büdösbarlangból ólomcsövekkel vezették le a fürdő köz­pontjában lévő üzembe. A palackozott széndioxid gázt külföldre is szállították. Ipartörténeti érdekesség, a ma is működő málnásfurdői szénsavgyár, ahol a múlt század elején gyártott Ganz gépek sűrítik a Siculia kút széndi­oxid gázát. Szénsavgyár működött még a tusnádi palac­kozó üzemben is, de jelenleg nem hasznosítják a kutak­ból feltörő nagy mennyiségű szabad széndioxid gázt. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy a Székelyföld különböző tájegységein feltörő ásványvizek, borvizek, sós és büdösvizek, milyen széles körben vannak haszno­sítva, de fiirdőfejlesztés szempontjából középkori állapo­tok uralkodnak. A székelyföldi ásványvizek és fürdők szellemi és tárgyi örökségét az 2005-ben alapított tusná­di borvízmúzeumban és a 2008-ban megnyitott széke­lyudvarhelyi és borszéki ásványvíz és fürdőmúzeumban mutatják be. IRODALOM [ 1 ] Bányai János (1955): A volt Háromszék megye ásványvizei. Sepsi­szentgyörgyi Tartományi Múzeum Evkönyve. Marosvásárhely. [2] Borszéki Béla (szerk.) (1979): Ásványvizek és gyógyvizek. Mező­gazdasági kiadó. Budapest. [3] Hankó Vilmos (1891): Az Erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. Kolozsvár. [4] Jánosi Csaba-Péter Éva-Herczeg Ágnes-Takács Edvárd (szerk) (2005) Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek. Szombathely. [5] Kisgyörgy Zoltán-Kristó András (1978): Románia ásványvizei. Tudományos és Enciklopédiái Könyvkiadó. Bukarest. 38

Next

/
Thumbnails
Contents