Hidrológiai tájékoztató, 2008

A „80 ÉVES A BEREGI GYÓGYVÍZ” TUDOMÁNYOS KONFERENCIA ELŐADÁSAI - Csath Béla: A karcag-bereki l-es és Il-es számú fúrás története

A karcag-bereki l-es és II-es számú fúrás története* CSATH BÉLA A kincstári kutatások továbbra is az Alföldön folytak. A Pénzügyminisztérium Bányászati Osztályának geológiai munkálatai kapcsán 1926-ban Karcag város határában is megállapítást nyert Pávai Vajna Ferenc dr. főgeológus vizsgálatai alapján, hogy az Alföldet borító negyedidőszaki rétegekben egy olyan redőzés van, melynek boltozata a „Berek" nevű határrészben alkalmasnak látszik arra, hogy ott jó reménységgel szénhidrogén után lehessen kutatni. A fúrást a magyar bányakincstár végezte egy Fauck1600 tip. fúróberendezéssel, mellyel a fúrást 1927. augusztus 22.-én kezdték el Ilia (Iharos) Miklós bányatiszt (/. kép) vezetésével. Fúrás közben érezhető volt a földgáz jellegzetes szaga, de annak pozitív jelenlétét semmi sem árulta el, annak dacára, hogy 641,5 m-ig tovább fúrtak, amikor erősen porózusnak látszó, apró, kavicsos agyagréteget harántolt a fúró. A Pénzügyminisztérium részéről kiküldött Faludi Béla bányatanácsos 1928. január 27.-én az öblítővíz óvatos lekanalazását rendelte el. Az eredmény meglepő volt. A negyedik kanál után már a víz szintje emelkedni kezdett, s az ötödik nyomán már a fúrótoronyba szökött fel, majd - alig hagyva időt a fúrási személyzet menekülésére - „mennydörgéshez hasonló robaj kíséretében tört elő a karcagi határ szenzációs értékű természeti kincse", - írta a Karcagi Napló. Teljes béléscső-szelvé- \ kép. Iharos Miklós nyen kb. 90 m magasra tört bányatiszt fel a 45-50 °C hőmérsékletű hévíz és óriási mennyiségű földgáz, amely a kanalazó berendezést a fúrótornyon keresztül dobta, a kidobott iszap és törmelék teljesen összetörte a daruházat és a gépház födelét is (2. kép). Ez idő szerint sem víz, sem az 50-60 m-re feldobott sistergő földgáz mennyiségét megmérni nem lehetett. Böhm Ferenc úgy határozott, hogy a feltört gázas víz elfojtása után a fúrási munkálatokat folytatni kell, mert a karcagi fúrásnak a száraz gáz feltárása a végcélja. A kijavított fúrótoronyban a fúrási munkálatokat folytatták, majd a bekövetkezett újabb erupciókat felszámolták. A karcagi, berekbeli fúrás 1928. november 13.-án érte el az 1224,6 m-es végleges talpmélységet. Tekintettel arra, hogy a kőolaj jelenlétére már nem volt nyom, a Pénzügyminisztérium úgy döntött, hogy az eredetileg 1600 m-re tervezett fúrást nem folytatják. Majd kezdetét vette a berekbeli kút kiképzése. 2. kép. Összetört daruház 1. ábra. A fúrások helyszínrajza * A „80 éves a legendás bereki gyógyvíz" c. tudományos konferencián (Berekfürdő, 2008.06.06.) elhangzott előadás kivonata. 31