Hidrológiai tájékoztató, 2008

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Nickl Mónika: Lefolyási tényező vizsgálata a Zala vízgyűjtőjén

Lefolyási tényező vizsgálata a Zala vízgyűjtőjén* NICKL MÓNIKA Diplomamunkám célja, hogy a mai kor műszaki, matematikai ismereteit felhasználva, a lefolyási tényező minél pontosabb meghatározásával, a rendelkezésre álló adatokból vízhozam idősorokat lehessen meghosszabbítani, melyek segítséget nyújthatnak pontosabb mértékadó vízhozamok meghatározásához a jövőben. A vizsgált terület sajátosságai A Zala folyó országos viszonylatban kiemelkedő jelentőségű, azon kevés jelentősebb vízfolyásaink egyike, amelyek forrása és torkolata, sőt gyakorlatilag teljes vízgyűjtő területe a mai Magyarországon van. Ugyanakkor a Zala a Balaton legjelentősebb tápláló vízfolyása, hiszen megközelítően a Balaton teljes vízgyűjtőjének feléről szállítja a vizet a tóba. A szakdolgozat témájául választott lefolyási tényező vizsgálatához a Zala teljes vízgyűjtőjéből 1532,57 km

2 (a forrástól Zalaapátiig) kerül vizsgálatra, feldolgozásra. Ennek oka, hogy Zalaapáti-Fenékpuszta közötti területen az 1980-90-es években létesült a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer két tava, a Hídvégi-tó és a Fenéki-tó. E két tó már jelentősen módosítja a Zalán érkező víz Balatonba jutását, a Balatonba beömlő vízmennyiség nem tekinthető természetes befolyásnak. A vízgyűjtő problémáinak bemutatása A Zala vízgyűjtőjén jelentős ipar nincs, apró települések sokasága található itt, és a vízgyűjtő nagy részén intenzív mezőgazdasági művelés folyik, így a Zala által a Balatonba szállított szennyezőanyagok 2/3-a származik mezőgazdaságból. Senki számára sem mellékes, hogy a Zalából milyen mennyiségű és minőségű víz jut a Balatonba. A napjainkban egyre szembetűnőbb éghajlatváltozás jelentős mértékben befolyásolja egy terület csapadékosságát, a csapadékhullás intenzitását, időtartamát, gyakoriságát. A jövőben több szélsőség várható, ami abban nyilvánul meg, hogy a nagyvizek megnövekszenek, a kisvizek lecsökkennek. Nagyvizek idején az árvízi biztonság érdekében, kisvizek idején pedig a vízkészlet biztonsága érdekében tudni kell, hogy mennyi fog a lehullott csapadékból lefolyni. Számítani kell arra, hogy a Zala vízgyűjtőjén is meg fog változni a csapadékosság. A Zala folyó mindenkori vízhozama szoros összefüggésben van a csapadék mennyiségével, így a jövőben a Zala vízjárásának megváltozásával is számolni kell. Ez a változás érinti az itt élő embereket, valamint a Zalától fiiggő ökoszisztémák életét. Az árvizek változása az élet és vagyonbiztonság szempontjából, a kisvizek változása a vízkészletek felhasználása (mezőgazdasági, ipari, lakossági fogyasztás) szempontjából jelentős. A csapadékból lefolyásra kerülő rész számításához használjuk a lefolyási tényezőt. Ha változik a csapadékosság, változnak a nagycsapadékból keletkező árvizek, illetve szárazság hatására a kisvizes időszakok, melyek viszont vízgazdálkodási szempontból fontosak. Gondot jelent csapadékos időszakban az árvízi előrejelzésnél a tetőző vízhozam, illetve szárazság idején a vízkészlet pontos meghatározása. Ezért mindenképpen szükséges egy olyan átfogó projekt kidolgozása, mely során a különböző vizsgálatok és elemzések a mai ismereteinknél pontosabb, mértékadó nagy- és kisvízi vízhozamok meghatározását teszik lehetővé. E vizsgálatsorozat egyik fontos, kezdeti eleme a lefolyási tényező elemzése. A lefolyási tényező meghatározásának menete, módszerei Első lépésként a vízgyűjtő területet négy részvízgyűjtőre osztottuk (Zalalövő, Zalaegerszeg, Zalabér, Zalaapáti), majd elvégeztük a meglévő adatok homogenitás vizsgálatát, hosszmenti ellenőrzését és szükség szerinti javítását. Homogenitás tekintetében a vízhozam adatsorok nem egyöntetűek, mivel csökkenő trend található bennük. Ezért összehasonlítottuk a vízhozamokat a csapadékokkal, és megállapítottuk, hogy a csapadékadatokban is megfigyelhető, bár kisebb mértékben, a vízhozamoknál tapasztalt csökkenő trend. 1111111íí ? i i i § i s 111111 n n Zalalövő éves vízhozam-csapadék összefüggés Ez a megfigyelés jól megegyezik az elméleti megfontoláson alapuló szakmai elvárással. Ha ugyanis csökkennek a csapadékok, akkor ez által be kell következnie a vízgyűjtő általános kiszáradásának. A szárazabb vízgyűjtő * A 2007. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton főiskolai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. hj Zalalövő részvízgyűjtö 186,78 km

2 [2jZalaegerszeg részvízgyűjtö 284,67 km

2 [3| Zalabér részvízgyűjtő 699,43 km

2 4J Zalaapáti részvízgyűjtő 360,69 km

2 | Összesen: | 1 531,57 km

2 24