Hidrológiai tájékoztató, 2008

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Monok Bernadett: Záportározók jelentősége a Zempléni-(Tokaji-)hegységben, különös tekintettel Mád térségére

Záportározók jelentősége a Zempléni-(Tokaji-)hegységben, különös tekintettel Mád térségére* MONOK BERNADETT Hazánkban az elmúlt évtizedben bekövetkező szélsőséges csapadékeloszlás vízfolyásainkban ingadozó hidrológiai helyzetek kialakulását eredményezte. Ennek következtében az ország különböző területein jelentős vízkárok keletkeztek, vagy éppen a vízhiány eredményezett nehézségeket. Síkvidéki területeink esetében hol a belvíz, hol pedig az aszály okoz problémákat. A belvíz veszélyezteti a településeket és annak területeit, az aszály pedig elsősorban a mezőgazdasági művelést hátráltatja. Dombvidéki területeinken, így tehát Mád térségében is a magasabb csapadék mennyiségnek köszönhetően az aszály nem fenyegeti a településeket, azonban a hírtelen lezúduló völgyi árvíz nagy károkat okoz végig zúdulva a mezőgazdasági, illetve a lakott területeken. É Jelmagyarázat •• Mádi-patak vízgyűjtője •I Máj-patak vízgyűjtője •9 FQrdő-patak vízgyűjtője Máj- é* Mádi patak kd/öv vízgyűjtője 0 2 km A térképről jól látható, hogy a települést észak-déli irányban szeli át a Mádi-patak, melybe a község területén a Máj-patak ömlik. Mád vizei közé tartozik továbbá a Fürdő-patak, amely a településtől keletre folyik ugyancsak észak-déli irányban. Mezőzombor térségében ömlik bele a fent említett Mádi-patak, majd elérve a Takta-csatornát a Taktaközi-öntözőrendszert táplálják. A Mád térségi dombvidéki kisvízfolyások jellegzetessége a viszonylag nagy esés, és a rendkívül kis öszszegyülekezési idő. A völgy mélypontján haladó mederben az év nagy részében kicsi a vízhozam - esetenként nincs (Máj-patak tározó feletti része) -, de heves esőzések hatására gyors lefolyás indul meg, amikor rövid ideig az átlagos vízhozam többszörösét kell a medernek elvezetnie. A záporok hatására gyakran olyan völgyekben is jelentős vízmennyiségek folynak le, ahol nincs állandó vízfolyás. A fenti okok miatt a vízkár ezen a területen a völgyfenéki területeket, tehát magát Mád területét sújtja. A talajviszonyok alapján elmondható, hogy a völgyekben lefolyó víz talajba való szivárgása lassú, tehát a lefolyás mértéke jelentős. Vízelvezetési szempontból külön gondot okoznak az egymást rövid időn belül követő csapadékok, vagy a hóolvadást követő csapadék, mivel a vízzel telített talajok esetében a lefolyási hányad - figyelembe véve a területen lévő rossz vízáteresztő talajokat- megközelítheti a 100%-ot. A 2005. május 4.-én lezúduló árvíz a tavaszi hóolvadást követő esőzés hatására vonult le, amikor a talajok vízzel telítettek voltak. A vízgyűjtő 47 %-át alkotó erdő a lefolyási viszonyokra mérséklő hatással van. A fák és az erdei aljnövényzet lassítja a lefolyást. Ezzel ellentétben viszont van a vízgyűjtőnek olyan jelentős mennyiségű része, amely az erdőírtások területén található, amelyek gyorsítják a felszíni lefolyást, így a levonuló víz intenzitását is. A térségben speciális jellemző, hogy a kultúrnövények szőlők, ezért a maximális napfény tartam jó kihasználtsága érdekében alakították ki az egyes dűlőket lejtőirányban, amely egyértelműen növeli a lefolyást és ezzel együtt az eróziót, ami hosszabb távon a lefolyó vizek mennyiségét okozza. A helyi vízkárok elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés. A topográfiai és egyéb adottságok lehetővé tették tározók (árvízcsúcs csökkentő, vagy zápor) építését. A térségben létesített tározók - ahogyan a térkép is szemlélteti - a Mádi,- a Máj-pataki,- és a Dorgó völgyi-tározó. A 2005 májusában levonuló völgyi árvíz levonulásakor a tározók - a Mádi-tározó kivételével — nem voltak képesek teljes mértékben tározni a lezúduló vizet. A Máj-pataki tározó töltése megcsú* A 2007. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton főiskolai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 18